18 év legyen a korhatár a teherautó-jogosítványnál?

Legyen 21 helyett 18 év a C kategóriás jogosítvány korhatára! Ezt mondja a kormány, s ez lett a NiT álláspontja is.

Már a közúti áruszállítás fejlesztését, feltételeinek a javítását célzó kormányzati csomagban is szerepelt, hogy meg kell vizsgálni a jogosítványszerzés korhatárának a leszállítását 18 évre. A javaslat ott még csak egy óvatos kezdeményezés volt arra, hogy meg kell vizsgálni ennek lehetőségét. Egyelőre valószínű, hogy semmilyen hatástanulmány nincs a kérdésben. Így azt sem lehet pontosan megjósolni, hogy mennyivel lenne több gépkocsivezető a fuvarozásban. Vagy a másik oldalról nézve: mennyire lenne veszélyesebb a fuvarozás, ha 18 éves fiatalok ülnének a 8-12 tonnás autók vezetőfülkéjében.

A NiT, a fuvarozói ipartestület mindenesetre máris tett egy lépést, hogy a kormányzati szándékot valóra váltsa. Dittel Gábor ügyvezető főtitkár egyenesen Brüsszelbe, az Európai Bizottság közlekedési biztosának írt egy levelet a kérdésben. A levélben azt javasolja, hogy a Bizottság kizárólag a belföldi forgalom számára engedélyezze a C kategóriás jogosítvány 18 éves korban történő megszerzését (a D kategóriát pedig 21 éves korban).


 

Magyarországon legutóbb 2013-ban változtak meg a jogosítványszerzés feltételei. A jelenleg érvényes korhatárok a következők:

  • teherautó (C, C1, C+E, C1+E kategória) 21 év
  • autóbusz, vagy nehéz pótkocsis teherautó (D, vagy D+E kategória) 24 év
  • nagymotor (A kategória) 21 év, ha volt korábban kisebb motorra jogosítványa, vagy 24 év, ha nem volt korábban más motor-jogosítványa a vizsgázónak
  • kismotor (AM kategória) 14 év (50 ccm-nél kisebb hengerűrtartalmú, és 45 km/h-nál kisebb sebességű motorok), de ez a jogosítvány 16 éves korig csak belföldön érvényes.

A rendelet jelenleg nem különbözteti meg a vezetői engedélyt az alapján, hogy a gépkocsivezető belföldön vagy külföldön használja-e az autót.

Forrás: 326/2011. kormányrendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról


A problémát az jelenti, hogy a vezetői engedély kiadásának korhatára nem nemzeti kérdés. Egy Magyarország számára is kötelező uniós rendelet rögzíti, hogy a tagországok a különböző járműkategóriákra legkorábban milyen életkorban adhatják ki a vezetői engedélyt. És ez bizony a C kategóriára 21 év, a D kategóriára pedig 24 év a 2006/126/EK rendeletnek megfelelően.

Magyarország saját hatáskörben ezeket az életkori határokat nem változtathatja meg. Ez azzal járna, hogy a magyar jogosítvány megszerzésére más feltételek vonatkoznak, mint az EU többi országában. Akár az is lehetne a következménye, hogy a más országban lakó 18-20 éves fiatalok majd jönnek hozzánk jogosítványt szerezni, mert itt lehet 21 éves kor alatt is, míg náluk nem. Vagy egy gazdasági hatása az intézkedésnek: versenyelőnyt jelenthetne az ország fuvarozóinak, ha itt már a 20 éves fiatalok is autóra ülhetnének, míg a szomszédos országokban nem. Ilyen versenyelőnyt pedig nem adhatnak egyik tagországnak sem (ez hasonló helyzetet idézne elő az Unióban, mintha nálunk, Csongrád megyében 18 év lenne a korhatár, Somogyban meg 21.).

A NiT ügyvezetője tehát ezért fordult a kéréssel az EU bizottságához. A javaslat nyilvánvalóan uniós hatáskör, s bizony, az intézkedés rendesen beleavatkozik az uniós versenyhelyzetbe.

Dittel Gábor a sofőrhiányra hivatkozva indokolja a kérését. Ahogy írja, 6800 azonnal munkába álló gépkocsivezetőre lenne szükség az országban. A fiatalok azonban nem választják ezt a szakmát, s Dittel szerint ez részben a képzési korhatárnak köszönhető. Mert – ahogy a bizottságnak írt levelében fogalmaz – “a fiatal felnőttek jelentős része 18 éves korban érettségizik, és ekkor dönti el, hogy milyen szakmát válasszon, merre induljon tovább, milyen képzésen vegyen részt. Mivel a C kategóriás jogosítvány megszerzésére még 3 évet vámi kell, úgy a nagy többségük más foglalkozást vállal, a gépjárművezetői szakma utánpótlása így nem, vagy nehezen biztosított”.

A NiT ezért azt kéri ez EU-tól, hogy kizárólag belföldi forgalomban dolgozva legyen lehetőség a jogosítvány alacsonyabb korhatárral történő megszerzésére. A belföldi forgalomra való kizárólagos jogosultság azt is biztosítaná, hogy nem lenne torzító, versenyt befolyásoló hatása a magyar intézkedésnek. Nem lenne értelme Magyarországra jönni vezetni tanulni, ha a megszerzett papírt csak az országon belül lehetne használni.

Mi lesz vajon a levél sorsa? Tudomásul kell venni, hogy a NiT, bár a magyar fuvarozói szakmában jelentős erővel bír, mégsem a magyar kormány. Az uniós biztostól valószínűleg egy udvarias támogató, vagy elutasító levél lesz a maximum, amit a levél kiválthat. Könnyen lehet, hogy a levélírók nem is várnak többet. Lehet, hogy a kezdeményezés valójában azért indult, hogy az uniós szervezetnél ne a kormány, hanem egy tőle független szervezet próbálja megtudakolni a kérés fogadtatását. A kormány pedig annak tükrében tesz vagy nem tesz következő lépést, hogy a NiT levelére mit válaszol az uniós biztos. Egy valószínű: a vállalkozások sofőrgondjait még jó ideig nem a 18-21 éves, friss jogsis fiatalok fogják megoldani.

Hozzászólások

comments

Related Posts