A félpótkocsi adója

Ezekben a hetekben küldik ki az önkormányzatok a 2016-ra vonatkozó gépjárműadóról szóló értesítéseket. Több olvasónk jelezte, hogy a kapott értesítések túl magas számokat tartalmaznak. Egyes önkormányzatok mintha nem vettek volna tudomást arról, hogy megváltozott a nyergesvontatók és a félpótkocsik adózása, s gyakorlatilag duplán adóztatják a szerelvényeket.

A helyi adókra vonatkozó szabályok szerint a gépjárműadót is évente két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni. Az önkormányzatok február utolsó hetében postázzák az értesítőket a befizetendő adóról és az adózó egyenlegéről. Így ezekben a hetekben éri több olvasónkat is a meglepetés: az olvasott cikkek alapján csak arra számítottak, hogy az adó kiszámításának a módja változik, de az összege nem. A kiküldött értesítőkben viszont inkább jelentős emelkedéssel találkoznak.

Milyen járművet érint az adóváltozás?

A 2016-tól érvényes változás kizárólag a nyergesvontatókat és azok félpótkocsijait érinti. Minden más változatlan: teherautóra, pótkocsira ugyanúgy kell az adót megfizetni, mint eddig.

Mi változott az adózásban?

Eddig a nyergesvontatóra és az általa vontatott félpótkocsira külön-külön kellett megfizetni a gépjárműadót. Ettől az évtől kezdve azonban bevezették az úgynevezett szerelvényadózást. Nem külön adóalany a vontató és a félpótkocsi, hanem egyben kell a szerelvényre vonatkozó adót kiszámolni és megfizetni.

A pontos törvényi változás

Fontos pontosan felidéznünk a törvényszöveg változásait, mert azt gyanítjuk, hogy több önkormányzat ügyintézője is elsiklott a szöveg egyes módosulásai felett.

A változó jogszabály a gépjárműadóról szóló 1991. évi 82. törvény. Ebből két fontos pontot kell kiemelnünk. Az egyik az adó meghatározásáról szóló 6. paragrafus. Ebbe a paragrafusba bekerült egy eddig nem létező 4. pont, ami a nyergesvontatók adóalapjának a kiszámítási módját írja le. A pontos szöveg így szól: „Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.”

Fontos, hogy itt nem az Ön saját félpótkocsijának az adatait kell alapul venni! A törvény a vontatót nevezi meg, s azt kell nézni, hogy azzal a vontatóval a saját műszaki adatai alapján milyen tömegű félpótkocsi vontatható.

A nyergesvontató adóját tehát e paragrafus alapján kell az ügyintézőnek kiszámolnia. A bonyolultan fogalmazott szöveg jelentése egyszerű: a félpótkocsi adóját is a vontatóra kell megfizetni. A végösszegben nincs eltérés, a szerelvény egészére nagyjából ugyanannyit kell fizetni, mint eddig.

A másik fontos változás, hogy ezzel egyidejűleg a félpótkocsira nem kell mostantól külön adót fizetni.

Mi okozza a tévedést?

A félpótkocsira vonatkozó szöveget nem tartalmazza a törvény úgy kiírva, hogy „mostantól erre nem kell adót fizetni”. Egyetlen szó módosult a jogszabály egy másik helyén – és sajnos, elképzelhető, hogy erre egyes ügyintézők nem figyelnek fel.

A törvény 18. paragrafusa tartalmazza a törvényben használt fogalmak magyarázatát. Ennek a paragrafusnak a 2. pontja írja le a „pótkocsi” fogalmát. Eddig ez így szólt: „pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű más nem önjáró jármű, amelyet rendszámtáblával láttak el.” A változás, hogy 2016. január 1-től ebből a meghatározásból a „félpótkocsi” szó kimaradt. Mit jelent ez? A félpótkocsit e törvény értelmében nem kell pótkocsinak tekinteni, tehát nem alkalmazhatók rá a pótkocsikra vonatkozó adózási szabályok. A félpótkocsi önállóan nem adóalany, arra nem lehet adót megállapítani.

Mit tehet, ha vitatja a kiszabott adó összegét?

Amikor új adóösszeget állapít meg az önkormányzat, akkor erről hoznak egy végzést. A végzés ellen lehet fellebbezni szóban és írásban is.

A fellebbezést ahhoz a jegyzőhöz kell benyújtani, aki helyi adóhatóságként a döntést hozta. A fellebbezés határideje az eredeti végzés közlésétől számított 15 nap. Fellebbezni szóban is lehet, ekkor a hatóságnak erről helyben jegyzőkönyvet kell készítenie. Ha tehát kicsúszni látszik a határidőből, akkor a legjobb, ha bemegy a hivatal adóosztályára és ott szóban előadja a fellebbezését és felveteti a jegyzőkönyvet. A fellebbezéshez illetéket is kell fizetni.

Ha határidő után adja be a fellebbezését, akkor már nincs mit tenni, nem fog megváltozni az adó összege akkor sem, ha hibás volt a határozat.

A fellebbezést a helyi jegyzőhöz kell beadni, de nem ő fogja elbírálni. Az ügy a kormányhivatalhoz kerül. Kivéve akkor, ha a jegyző felülvizsgálja és megváltoztatja a vitatott döntést: kijavítja vagy visszavonja. Ha tehát elfogadja az önkormányzat az érveket és újraszámolják az adót, akkor a fellebbezés nem megy tovább. Ha ezt nem teszik meg, akkor 15 napon belül a kormányhivatalhoz kerül az ügy és ők fogják elbírálni.

Ki jár jól a változással?

Az adó kiszámításának ez a változása annak kedvez, aki egy vontatóhoz több félpótkocsit használ. A kedvezmény indokolt is, hiszen a félpótkocsi önmagában nem fog az úton közlekedni. Attól, hogy egy vontató felváltva húzza a ponyvás és a hűtős félpótkocsit is, az úton egyszerre csak egy szerelvény fog közlekedni. Aki tehát egy vontatóhoz több félpótkocsit is tart, annak most kedvezőbb lesz az adózása.

Az a vállalkozó rosszul jár a változással, akinek nincs félpótkocsija. Ez is egy járható üzleti modell, több olvasónk dolgozik így. Ő csak a gépet tartja fenn, a félpótkocsikat pedig bérli egy másik vállalkozástól. Neki nem jó a változás, mert az eddiginél sokkal több adót fizet a vontatók után. Számára az lesz járható út, ha a pluszban kifizetett adót a félpótkocsik bérleti díjában próbálja majd meg érvényesíteni, megpróbálja lejjebb vitetni a bérleti díjat.

Hozzászólások

comments

Related Posts