Nem fizet a megbízó, marad az áru? Mit érdemes tudni a fuvarozói zálogjogról?

A fuvarozói zálogjog kicsit olyan, mint a vastagbél tükrözés. Mindannyian tudjuk, hogy hasznos, de csak végszükség esetén szánjuk rá magunkat. Pedig a zálogjog érvényesítését is végezhetnénk gyakrabban. Lássuk, mit kell tudni róla!

Talán nincs bosszantóbb annál, amikor elvégezzük a munkát, az áru rendben megérkezik, a megbízó mégsem akarja kifizetni a fuvardíjat. Mit lehet ilyenkor tenni?

Ha előrefizetésben állapodtunk meg, a helyzet viszonylag egyszerű. Ha nem fizetik ki a fuvardíjat, megtagadhatjuk a lerakodást. Ezt megtehetjük akkor is, ha a megbízóhoz kell vinni az árut, és akkor is, ha a feladónak kellene kifizetni a fuvardíjat a lerakodásig.

Zálogjog: nagyon hatékony lehet

Egyik olvasónk már többször is sikeresen alkalmazta a fuvarozói zálogjogot. Egy román cég tartozott neki fuvardíjjal, ám a fizetési felszólításra nem reagált. Így amikor a TIMOCOM oldalon megjelent ennek a cégnek a hirdetése autóipari alkatrészek fuvarozására, azonnal cselekedett és jelentkezett a fuvarra. Azonban a felrakodás után, a saját telephelyére ment, és közölte a tartozó féllel, hogy mindaddig nem szállítja le az alkatrészeket, amíg a korábbi számláját ki nem egyenlíti. 3 nap után a tartozó fél belátta, hogy a magyar fuvarozó hajthatatlan, és elutalta a tartozását. A magyar fuvarozó pedig okulva az esetből, ezzel a céggel többet nem dolgozik a jövőben.

Olvasónk példájából is látszik, hogy zálogjoggal egy hatékony eszköz van a kezünkben arra, hogy kicsikarjuk a fuvardíjat. Az alkalmazásának azonban sok korlátja van. Érdemes hát megismerni, és ha a helyzet úgy kívánja, alkalmazni is.

Mit kell tudni a zálogjogról?

A Polgári Törvénykönyv biztosítja, hogy a fuvardíj és a költségeink fedezetére zálogjogunk legyen a szállított áru felett. A zálogjog lényege, hogy mivel nálunk van az áru, így a tartozás behajtására nem kell végrehajtót igénybe vennünk. Mi is értékesíthetjük a nálunk lévő árut, és abból elvehetjük a nekünk járó fuvardíjat.

Igen ám, de sokszor nem a megbízó az áru tulajdonosa. Ez nem csak akkor fordulhat elő, ha szállítmányozóval szerződünk. Egy olvasónk például azért járt pórul, mert a fuvart megrendelő kereskedőnek nem fizetett a vevője. A kereskedő csak tovább adta volna az árut, raktározni nem tudta. Ezért nem akarta engedni a lerakodást, és nem akarta kifizetni a szállítást sem. A fuvardíjjal a kereskedő tartozik, ő rendelte meg a szállítást. Az áru viszont nincs sem kifizetve, sem lerakodva, így az még a gyártóé. Vajon lehet-e élni a zálogjoggal ilyen helyzetben?

Lapunk jogásza szerint az, hogy az áru nem az adósé, nem zárja ki a fuvarozói zálogjog érvényesítését. Az áru a birtokunkban van, ez pedig azt jelenti, hogy élhetünk ezzel a lehetőséggel.

A zálogjog alkalmazásától mégis sokan ódzkodnak. Ez azért van, mert sikerült olyan körülményesen megfogalmazni a szabályait, hogy az értelmezésük még a jogászokat is sokszor próbára teszi. Lássuk, hogyan lehet törvényesen kivitelezni!

1. Csak lejárt, nem vitatott tartozásra érvényesíthető, ha egy évnél nem régebbi

A zálogjogunkkal akkor élhetünk, ha

– a fizetési határidő már lejárt,

– a tartozást nem vitatja a másik fél

– és a tartozás nem lehet 1 évnél régebbi.

Ha tehát vita van a fuvardíjról, akkor nem érvényesíthetjük a zálogjogot. Ez tiszta sor. De ott van az is, hogy csak lejárt tartozás behajtására használhatjuk. Akkor lejárt a tartozás, ha a teljesítés megtörtént, azaz az áru célba ért, a számlát kiállítottuk, de a fizetési határidő úgy telt el, hogy nem fizetett a másik fél.

A gond az, hogy ha nem azonnal kell fizetnie a megbízónak, akkor csak a fizetési határidő lejárta után foglalhatnánk le az árut, ami akkor már nincs is nálunk. Akkor nem is jó semmire a zálogjog? De igen! A törvény ugyanis megengedi, hogy korábbi követelésekre is érvényesítsük, úgy, mint azt olvasónk is tette.

2. A szerződésben szereplő fuvardíjra és a költségekre

A zálogjog csak a fuvarozási szerződésben foglalt díj és költségek kiegyenlítésére használható. Költségként elszámolhatjuk például az áru raktározására és értékesítésére fordított pénzt.

3. Írásban kell értesíteni az áru tulajdonosát (is)

Az sem mindegy, hogy hogyan érvényesítjük a zálogjogunkat. Kezdésként írásban kell értesíteni az áru tulajdonosát (és azt, aki tartozik nekünk, ha az nem az áru tulajdonosa). A levélben tájékoztatjuk a zálogjog érvényesítéséről és a zálogba vett áru értékesítésének megkezdéséről. Az írásos forma nagyon fontos, szóval ne spóroljunk! Menjen a tértivevényes levél, szép kerek mondatokkal és a Ptk. hivatkozásokkal (Ptk. 6:264-6:271.§)!

A levélnek a következőket kell tartalmaznia:

– pontosan ki az adós és ki a fuvarozó,

– mi van nálunk zálogban,

– mit szeretnénk értékesíteni,

– milyen összegig terjed a követelésünk,

– mely naptól számít lejártnak a követelés,

– valamint szerepeljen az a nap, amikorra az értékesítést tervezzük

– és az értékesítés módja is (ha nyilvános árverés, akkor meg kell jelölni annak helyét és idejét).

Ilyen írásbeli értesítést csak akkor nem kell küldenünk, ha gyorsan romló áruról van szó, vagy olyanról, amivel a tőzsdén is lehet kereskedni.

4. El kell adni az árut, méghozzá ésszerű áron

Ha még ezután sem hajlandó fizetni a megbízó, akkor el kell adnunk az árut. Azt nem tehetjük meg, hogy megtartjuk a tartozásért cserébe. Két esetben lehet a miénk:

– ha a nyilvános árverésen, azonos feltételekkel licitálunk rá, és így megvásároljuk

– vagy ha az adóssal megállapodunk, hogy a tartozás fejében a miénk lehet az áru.

Az értékesítés célja a ki nem fizetett díjak és a költségek előteremtése, igyekezzünk tehát az áru eladása során okosan, ésszerűen eljárni! Erre egyébként a törvény is kötelez minket, nem adhatjuk el áron alul az árut.

5. El is kell számolnunk

Végül készüljön írásos elszámolás az értékesítésről! Ebben teljeskörűen le kell írni

– az értékesítés körülményeit,

– meg kell jelölni az esetleges őrzés, szállítás költségeit,

– és a bevételt.

Ezzel a dokumentummal számolunk el az adós felé.

A szabályok betartása fontos, elég például az írásbeli értesítésből néhány elemet kihagyni, és máris alapot szolgáltatunk az adósnak, hogy bíróságon támadja meg az eljárásunk.

A zálogjogot persze nem lehet minden esetben alkalmazni, a fenti feltételeken túl, ha mondjuk bármelyik fél külföldi, úgy könnyen lehet, hogy nem is a magyar jogot kell alkalmazni. Járjunk el tehát körültekintően, és vegyük igénybe ügyvéd segítségét!

 

Bikki Laura

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: