A kiküldetési rendelkezésekkel kapcsolatban mi is sok kérdést kapunk olvasóinktól. Nézzük a legfontosabbakat!

• Magyarország-Svédország viszonylatban fuvarozunk. Legtöbbször a két ország között nincs se fel-, se lerakónk. De néha előfordul, hogy a svéd felrakás után az árut Lengyelországban kell lerakni. Ez kiküldetésnek minősül? 

Nem, mivel ez belefér a korlátozott kiegészítő tevékenységek kategóriába. A magyar-svéd kétoldalú szállítási műveletbe ékelődik a visszafelé úton egy kiegészítő,  ún. cross-trade művelet.

• Lenne egy szlovák-magyar fuvarom. Szlovákiából kellene raklapokat és sörösdobozokat szállítanom. A szlovák felrakóra üresen gurulok ki. Kell ezt rögzíteni az IMI felületen?”

Ez egy szlovák-magyar kétoldalú szállítás lesz, ezért nincs szükség a bejelentésére. A szlovák felrakóra tartó üresjárat is a kétoldalú szállításhoz kapcsolódik, ezért az is mentes a bejelentés alól.

• Egyszemélyes kft. tulajdonosaként ülök a teherautón. Általában osztrák, szlovák, szlovén munkáim vannak. Eddig nem kellett bejelentenem magam. Ez változik?”

A kiküldetési rendelkezések a munkaviszonyban nemzetközi áruszállítást végző gépjárművezetőkre vonatkoznak, az önfoglalkoztatók kívül esnek a rendelkezéseken. Tehát ha olvasónk társas vállalkozóként sofőrködik (tulajdonosként személyesen közreműködik a cég életében), akkor nem kell bejelentést tenni. Ezzel ellenben, ha a sofőri munkát munkaszerződés alapján végzi, akkor kabotázs és cross-trade fuvarfeladatok esetén bejelentési kötelezettsége van. Meg kell említeni, azt az esetet is ha valaki a szerződése szerint vállalkozó, de olyan kötelezettségei vannak, mint egy alkalmazottnak. Ekkor őt alkalmazottnak kell tekinteni, és alkalmazni kell a kiküldetési rendelkezéseket. Ilyen eset lehet, ha például kizárólag egy külföldi partnertől kapunk megbízásokat. Ekkor a hatóság vizsgálhatja, hogy valóban vállalkozók vagyunk-e és nem pedig „kényszervállalkozásról” van szó.  

• Alkalmi sofőr továbbra sem vihet nemzetközi fuvart?

A szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján lehetőségünk van a munkavállalóinkat ideiglenesen kiküldeni egy másik tagállamba. Ők, bár ideiglenesen más országban dolgoznak, de továbbra is a magyar társadalombiztosítási rendszerben maradnak biztosítottak. Ezt igazolja az A1-es igazolás. Az egyszerűsített foglalkoztatással az a baj, hogy az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított, ezért nem kaphat A1-et sem. Így a külföldi munkavégzés számukra továbbra sem lehetséges.

• Német, osztrák rendszerben már regisztrált, nem lejárt kiküldetéseket is újra kell regisztrálni az IMI rendszerben?

Igen. 2022. február 2-től az IMI rendszer a hivatalos kiküldetési portál. Így minden gépjárművezetőt itt kell regisztrálni, akkor is ha a “régi” rendszerben még érvényes bejelentése van.

• Kiküldetésnek minősül-e? Budapestről viszünk árut Hannoverbe, átállunk Lipcsébe, ahol felpakoljuk az árut, amit Antwerpenbe viszünk, majd átállunk Brüsszelbe, ahol felvesszük a Magyarországra érkező árut?

A sofőr az út során kettő kétoldalú szállítási műveletet végez (HU-DE, BE-HU) és egy cross-trade (DE-BE) műveletet. Az első kétoldalú szállítás lezáródik a Hannoveri lerakással, a másik pedig majd csak Brüsszelből indul. Ezek nem lesznek kiküldetések. Sőt kiegészítő műveletek is kapcsolódhatnának hozzájuk az oda- vagy visszaúton. De a folyamatba ékelődik egy cross-trade művelet, ami nincs kapcsolatban a kétoldalú szállítási műveletekkel. Ha csak részrakományt tenne le a sofőr Németországban, és nem zárulna le a kétoldalú szállítás, akkor nem lenne gond, mert a 0+2, vagy 1+1 szabály alapján mentes lehetne. Így viszont a Németország-Belgium szakasz kiküldetésnek számít. 

A sofőr kiküldetése onnan indul, amikor Németországban lerakta a Magyarországról vitt árut, és elindul a szintén német felrakási helyre. Amíg el nem hagyja az országot a sofőr Németországban kiküldetésben lévőnek minősül. Belép Belgiumba, ahol egészen addig kiküldetésben lévőnek minősül, amíg le nem rakja a Németországból vitt árut. Ezt követően indul a záró kétoldalú szállítás.

Kovács Nikoletta