A magyar útdíjbírságok rendszere aránytalan és ellentétes az uniós irányelvekkel

Két magyar vállalkozó ügye a nemzetközi bíróságig jutott, mert sérelmezték a rájuk kirótt, szerintük aránytalanul súlyos útdíjbírságot. Egyiküknek 165, másiknak egy alkalommal 140 ezer forint büntetést kellett azért kifizetnie, mert elnézett egy autópálya-lehajtót és néhány kilométerre nem volt kifizetve az útdíja. Az Európai Unió Bírósága most a magyar vállalkozóknak adott igazat és kimondta: uniós irányelveket sértenek a magyar útdíjbírságok.

Az Európai Bírósághoz két, egymáshoz nagyon hasonló eset került közel azonos időben. Az egyik ügy a szegedi Euro-Team nevű vállalkozáshoz kapcsolódik. A cég teherautója 2014 szeptemberében a Budapest-Gyula közötti útvonalon közlekedett viszonylati jegy váltásával. Az autóban a navigációs készülék elromlott, ezért sofőr túlhajtott a célon, nem a kijelölt lehajtón jött le az autópályáról. Egy 5 kilométeres szakaszon az M5-ös autópályán haladt tovább, nem pedig a vele párhuzamos főúton, melyre a jegye szólt. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy az autópályán a jogosulatlanul használt szakaszra a jegye 324 forint lett volna, ami kevesebb, mint amit a főút adott szakaszára kifizetett (a főúton 520 forint volt a jegy ára erre a szakaszra). Kárt tehát nem okozott, s előnyre sem tett szert, hiszen nem közlekedett rövidebb úton, mint amit előre eltervezett. Ennek ellenére decemberben az eset alapján 165 ezer forint közigazgatási bírságot szabtak ki a társaságra.

A másik cég a Spirál-Gép Kft. nevű építőipari vállalkozás. A teherautójuk szintén 2014-ben, áprilisban közlekedett Kaba térségében viszonylati jegy váltásával. Ennek az autónak a sofőrje is túlhajtott a kijelölt lehajtón, s a másodrendű út helyett az M35-ös autópályán folytatta az útját. A sofőr észrevette a hibát, megállt, s a kocsiban ülve megváltotta utólag a viszonylati jegyet a kérdéses szakaszra. Itt a kérdéses összeg 1597 forint volt. Károkozás nem történt, hiszen a jegy árát – igaz, utólag – a járművezető kifizette. Ennek ellenére ők majdnem egy évvel később, 2015. márciusában kapták meg az eset alapján a 140 ezer forintos bírságról szóló értesítést.

Mindkét vállalkozás vezetője keresetet indított a bíróságon azzal az indoklással, hogy a kiszabott büntetés aránytalan, s ezért ellentétes az uniós joggal. A bíróság pedig úgy döntött, hogy az uniós jogi kérdéseket felvető ügyet az EU Bírósága elé utalja előzetes döntéshozatali eljárásra. A két eset hasonlósága miatt az EU Bírósága az ügyeket összevonta. Ennek az eljárásnak az ítélete született meg most március 22-én.

A bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy valóban az uniós irányelvek megsértését jelenti-e, ha az ügy súlyától és jellegétől függetlenül átalányösszegű bírságot ír elő mérlegelés lehetősége nélkül. Márpedig az EU szerint a nemzeti jogszabályokban előírt szankciók nem léphetik túl az arányos mértéket. A bírságnak olyannak kell lennie, amely alkalmas és szükséges a jogszabályok által elérni kívánt cél megvalósításához. Amikor több alkalmas eszköz, szóba jöhető intézkedés közül lehet választani, akkor a legkevésbé hátrányosat kell igénybe venni. Az EU szerint az okozott hátrányok nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest. Az EU Bírósága szerint a jogsértések visszaszorítására irányuló szankcióknak összhangban kell lenniük a jogsértések súlyával.

A magyar büntetési rendszerrel kapcsolatban az uniós bíróság megjegyzi, hogy láthatóan különbséget tesz az elkövető járművek között: hiszen differenciál a tengelyszámok alapján. Az viszont nem jó, hogy ez a differenciálás semmilyen kapcsolatban nem áll a gépjármű üzemben tartójának vagy vezetőjének magatartásával, nem veszi figyelembe az elkövetett jogsértés jellegét és súlyát. A hatóság például nem veheti figyelembe, hogy a sofőr milyen hosszú utat tett meg díjfizetés nélkül. A büntetés átalányösszegű, és nem változik sem az engedély nélkül megtett kilométerek függvényében, sem pedig attól függően, hogy az elkövető az adott szakaszra vonatkozó úthasználati díj összegét kifizette‑e előzetesen, vagy sem.

A bíróság így összességében megállapította, hogy az arányosság követelményével ellentétes az olyan szankciórendszer, amely a szabályok bármilyen megsértése esetén – annak jellegétől és súlyától függetlenül – átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.

A Bíróság túlzott mértékűnek ítélte meg a kiszabott büntetéseket a két, konkrét esetben is. Az Euro-Team a ki nem fizetett útszakasz díjának 500-szorosát fizette ki büntetésként, a Spirál-Gép a késve kifizetett díj 87-szeresét kapta bírságként. A Bíróság szerint a szankció mértéke az így az elkövetett jogsértésekhez képest aránytalannak tűnik.

Összességében az EU Bírósága a következőket állapította meg ítéletében: a nehéz tehergépjárművek díjfizetéséről szóló uniós irányelvvel ellentétes a magyar szankciórendszer, „amely a közúti infrastruktúra használatához kapcsolódó úthasználati díj előzetes kifizetésének kötelezettségére vonatkozó szabályok bármilyen megsértése esetén – annak jellegétől vagy súlyától függetlenül – átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.

Továbbá megállapították, hogy az uniós irányelvekkel nem ellentétes az objektív felelősséget bevezető szankciórendszer, de az irányelvekkel ellentétes a büntetéseknek a Magyarországon alkalmazott mértéke.

Mi lesz a következménye az uniós bírósági döntésnek?

Ez egy előzetes döntéshozatali eljárás volt, így a döntés nyomán a magyar hatóságoknak nem kell tennniük még semmit sem. Az ügy egyelőre visszakerül a szegedi bíróságra, ahol a bírónak kötelező figyelembe vennie az uniós ítéletet. A következő lépés tehát az lesz, hogy egy magyarországi bíróságnak kell kimondania, hogy a bírságrendszer aránytalan és ellentétes az uniós irányelvekkel.

Az Európai Bíróság ítélete itt olvasható: http://bit.ly/utdij-eu

Hozzászólások

comments

Related Posts