Ha az alkalmazottakon múlna, akkor a vállalkozások többsége nyáron talán egy napig sem tudna működni. Mindenki ilyenkor szeretné kivenni az éves szabadsága legnagyobb részét. A legtöbb vállalkozásnak azonban nyáron is működnie kell, így valahogyan össze kell hangolni a munkáltató és a dolgozók érdekeit. Ki dönt a szabadságolás kérdésében?

Bár a dolgozók általában úgy emlegetik ezeket a napokat, hogy „szabadságra megyek”, meg „kiveszem a szabadságom”, a valóságos helyzet ennek pont az ellenkezője. A szabadságot nem az alkalmazott veszi ki, hanem a munkáltatója adja ki számára. Ez csak látszólag játék a szavakkal. A valóságban ettől a szójátéktól az függ, hogy ki határozhatja meg, hogy mikor és mennyi időre megy el a dolgozó szabadságra!

A Munka Törvénykönyve mindenkinek biztosítja az éves szabadságot. Annak mértékét is a törvény határozza meg, ettől lefelé eltérni nem lehet. Azt viszont a törvény szerint már a munkáltató határozza meg, hogy ezt a szabadságot mikor adja ki a dolgozójának.

A szabadság időpontjának meghatározásához a munkáltató köteles meghallgatni a másik felet is. Nem köteles azonban eleget tenni az igényeinek. Nem is lehet, hiszen mit tenne a vállalkozó, ha az összes embere ugyanakkor szeretné kivenni mind a 3 hét szabadságát? Ráadásul pont abban az időben, amikor a legnagyobb megrendeléseket kell teljesíteni.

A munkáltató egy bizonyos mértékig köteles figyelembe venni a dolgozó igényeit is. Az éves szabadságából 7 munkanapot, legfeljebb 2 részletben akkor köteles kiadni, amikor azt a dolgozó akarja. Ez a „legfeljebb 2 részletben” arra vonatkozik, hogy nem kérheti pl. a dolgozó, hogy mostantól minden második pénteken mehessen szabadságra. De mondhatja azt, hogy most kivesz 3 napot, meg szeptember első hetében még 4 napot. Ezt a munkaadónak el kell fogadnia.

Ennek a szabadságnak egy feltétele van: erre a szabadságra az igényét a dolgozónak 15 nappal előre, írásban kell bejelentenie.

A szabadság fennmaradó részéből a munkáltatónak úgy kell gazdálkodnia, hogy a dolgozónak jusson legalább 2 hét egybefüggő pihenés. Ez nem 2 hét szabadságot jelent! A 2 egybefüggő hetet naptári hétként kell érteni, amibe az ünnepnapok és a hétvége is beletartozik. Idén pl. augusztus 20. szerdára esik. Tehát, ha valaki augusztus 11-től, hétfőtől megy szabadságra 2 hétre, akkor ehhez 9 szabadnapot kell számára kiadni.

Szó nincs arról, hogy a szabadságot nyáron kötelező kiadni. Ez főleg az építőiparban fontos kérdés, hiszen ebben a szakmában ilyenkor van a legtöbb munka. Novemberben is ki lehet adni az éves szabadságot (az egybefüggő 2 hetet). Ám ha a dolgozó nyáron kéri, a fent említett, rendelkezésére álló 7 napot akkor is ki kell neki adni.

Fontos, hogy a szabadság kiadására is vonatkozik a 15 napos bejelentési határidő. Tehát a munkáltatónak is legalább ennyi idővel előre kell közölnie, ha szabadságra küldi a dolgozóját.

Meg lehet-e szakíttatni a szabadságot?

Visszahívható-e dolgozni a szabadságát töltő alkalmazott? Hiszen előfordulhat, hogy egy hirtelen jött megrendelés miatt fel kell borítani a nyári beosztások terveit, s vissza kell hívni az embereket. Bizony, megteheti ezt a munkáltató. Viszont ebben az esetben meg kell térítenie a dolgozónak az ezzel kapcsolatos kárát. Hiszen lehet, hogy utaznia kell, vagy vissza kell mondania egy előre befizetett nyaralást. Ezeket a károkat a szabadság megszakításakor a munkáltatónak meg kell térítenie.

Fizetés nélküli szabadság lehet-e?

Munkaügyi vitákban néha bizony az az érv is elhangzik, hogy ha nem mehet el rendes szabadságra a dolgozó, akkor majd elmegy fizetés nélküli szabadságra. Régen ez elég gyakori volt. Főleg, ha kiszámolta, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt annyi fusimunkát végez el feketén, hogy többszörösét megkeresi a rendes munkahelyén járó bérének. Ezt hivatalosan ma nem teheti meg. Fizetés nélküli szabadság nincs, csak nagyon ritka esetben. Fizetés nélküli szabadságot kaphat a gyermekét otthon gondozó anya (a gyes ideje alatt), a beteg hozzátartozót tartósan otthon ápoló dolgozó, vagy aki önkéntes katonai szolgálatát tölti. A törvény ennél több lehetőséget nem sorol fel. A munkáltató adhat fizetés nélküli szabadságot, ha akar, de az alkalmazott saját döntése alapján így nem maradhat otthon.

Új dolgozónak mikor jár a szabadság?

Aki dolgozik, annak jár a törvény szerinti szabadság. Új dolgozónak is. Egy dologgal nem élhet: azt a 7 napot, amit saját időbeosztása alapján ő maga vehet ki, azt az első 3 hónapban nem igényelheti. Tehát 3 hónapig a munkaadó engedheti el szabadságra, ő nem mondhatja meg, hogy mikor akarja ezeket a napokat kivenni.

Mi a helyzet akkor, ha nincs elég munka?

A leggondosabb tervezés mellett is előfordulhat, hogy munka nélkül maradnak az emberek. Valaki visszamond egy megrendelést, s a vállalkozó ott áll a nyár közepén a teljes létszámú csapattal. Mit tegyen? Lehet-e ilyen hirtelen mindenkit szabadságra küldeni?

A szabadságot 15 nappal előre közölni kell a dolgozóval. Ez alól azonban lehetnek kivételek is. Kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a vállalkozás működését befolyásoló súlyos ok esetén a vállalkozó ettől eltérhet. Azaz akár másnaptól is elküldheti szabadságra a teljes csapatot, ha valami kivételes helyzet ezt indokolja. Fontos, hogy ennek tényleg valami kivételes helyzetnek kell lennie. Ezt a vállalkozónak igazolnia is kell tudni.

Előfordulhat azonban az is, hogy egyik-másik embernek már nincs annyi szabadsága, mint amennyire ilyenkor szükség lenne. Vagy megvan az a bizonyos 7 saját napja, de már jelezte, hogy azt mikor akarja kivenni. Ebben az esetben ő nem szabadságra megy, hanem állásidőt kell neki fizetni. Azaz munkaidőben van, de a munkáltatója nem tart igényt éppen a munkájára. Ez az állásidő, amire az alapbérét kell neki kifizetni.

Fontos, hogy a szabadságokkal kapcsolatos nyilvántartásokat a munkaadónak mindig pontosan kell vezetnie. Még akkor is, ha csak egy alkalmazottja van! A munkaidő és a szabadságok nyilvántartásának vezetése olyan követelmény, ami minden munkaadó számára egyformán kötelező, ettől eltérni nem lehet. A törvény azt viszont már nem részletezi, hogy ezt a nyilvántartást milyen formában kell vezetni, így erre egy egyszerű papír is megfelelő. Csak pontosan látni lehssen belőle, hogy az adott évben a dolgozónak hány nap áll rendelkezésére és abból mennyit használt el.