A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A fontosabb adófajták változatlanok maradnak 2015-ben. Nem lesz adócsökkentés, marad a 27 százalékos áfa, s találkozhatunk néhány meglepő és kellemetlen új adóval, ugyanakkor néhány könnyítéssel is. Nézzük a jövő évi adócsomag többi újdonságát, a fontosabb adóváltozásokat a parlament által elfogadott végleges törvény alapján!

Cafeteria: kevesebb adható, de mégsem kell több adót fizetni utána

A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatások pár éve még valóban adómentesen adhatók voltak. Éppen az volt a lényeg, hogy a munkáltató úgy adhasson további juttatásokat a dolgozóinak, hogy azokat ne terhelje a munkabér után fizetendő számos adó és járulék. Ha a munkáltató betartotta a megszabott kereteket, akkor úgy tudott étkezési jegyet, vagy más juttatási elemet adni, hogy tényleg nem kellett utána sem neki, sem a dolgozónak adót fizetnie.

Az elmúlt évek adóemelései a cafeteria elemeit sem hagyták érintetlenül. Az étkezési jegyeket felváltotta az Erzsébet-utalvány, a többi juttatást a különböző célokra, pihenésre, vendéglátásra is használható SZÉP-kártya, de ezek után már adózni kellett, még ha kedvezményes kulccsal is. A munkaadónak még így is megérte, hogy a bérek 60 százalék feletti adóterhe helyett nagyjából 35 százalékos adó terhelte a cafeteria elemeket.

A 2015-ös tervek eredetileg durván megnyirbálták volna a kedvezményes lehetőségeket. Kezdetben arról volt szó, hogy jelentősen megnő a béren kívüli juttatások után fizetendő adó: 14 helyett 27 százalék EHO terhelte volna az összes kifizetést. Végül ezt enyhítette a parlament.

Összefoglalva: 2014-ben még évi 500 ezer forintos keretig adható a béren kívüli juttatás. Ez jövőre 450 ezer forintra csökken, de 200 ezer fölött már csak SZÉP kártyára lehet folyósítani kedvezményes adózással.

Az elfogadott törvény szerint tehát maradnak a korábbi kulcsok, de csökken az igénybe vehető keret nagysága. 2015-ben így évente 200 ezer forintos keretig kedvezményes a hagyományos cafeteria-juttatások kedvezményes határa. A SZÉP-kártyára adott támogatásokkal együtt pedig évi 450 ezer forintig adható kedvezményesen a juttatás.

Cafeteria elemek és közterheik:

Évente 200 ezer forintos keretig 35,7 százalékos kedvezményes közteherrel adható:
munkahelyi étkeztetés (havi 12500 forint)

  • Erzsébet-utalvány (havi 8000 forint)
  • helyi közlekedési bérlet (a bérlet értéke adható havonta)
  • iskolakezdési támogatás (gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig évente)
  • önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj (évente a minimálbér feléig)
  • egészségpénztári tagdíj (évente a minimálbér 30 százalékáig)

Ezekből tehát annyit lehet összeválogatni, hogy az összes juttatás együtt nem haladhatja meg az évi 200 ezer forintot.

További támogatás adható a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártyára folyósítva, az előző csoporttal együtt évente maximum 450 ezer forintos értékhatárig:

  • vendéglátásra évente 150.000 forint
  • szállásra évente 225.000 forint
  • szabadidős programokra évente 75.000 forint.

Az első csoportban szereplő támogatások értékhatára 200 ezer forint, a két csoporté együtt 450 ezer (ez 2014-ben még 500 ezer volt). A határon belüli támogatások után a juttatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalék SZJA-t és 14 százalék EHO-t fizetni. Ez összesen 35,7 százalékos közteher. A keret feletti részre viszont már nem 14, hanem 27 százalék EHO-t kell fizetni, akkor a teljes közteher már 51,17 százalék lesz.

A 200, illetve a teljes, 450 ezres juttatás fölött már annyira kicsi a különbség a bér és az egyéb elemek közterhei között, hogy a munkáltató számára már nem éri meg ezzel foglalkozni. A külön nyilvántartások, kötelező cafeteria-szabályzat elkészítésének költsége, a hibalehetőségek, továbbá a rendszer működtetésének a költségei (a cégnek a kiosztható étkezési utalványokért fizetni kell) már magasabbak, mint amennyit az adón spórolni lehet. A változás tehát a cafeteria összegének csökkenésével fog járni, a cégek legfeljebb ezt az éves 200 ezer, vagy 450 ezer forintot adják majd a dolgozóiknak.

Teljesen adómentesen továbbra is csak a sportrendezvényekre szóló belépőjegy adható.

Önkormányzati adók

Újdonsága a 2015-ös adótörvénynek, hogy korlátozás nélkül ad felhatalmazást az önkormányzatoknak az adókivetésre. Jövőre egy helyi önkormányzat bármit megadóztathat, ami csak eszébe jut. Mindössze két korlát van. Az egyik, hogy nem lehet olyan dologra adót kivetni, amire van országos adószedés is. Tehát például nem vezethet be az önkormányzat egy új jövedelemadót, vagy általános forgalmi adót. De jöhet ingatlanadó, újabb telekadó, kapuadó, járdaadó, füstadó is, vagy ami csak eszébe jut a helyi testületi tagoknak.

A másik korlátozás, hogy nem lehet kizárólag a vállalkozásokat adóztatni. Ha például bevezetik a járdaadót, akkor azt mindenkinek fizetnie kell, akinek az ingatlana előtt járdaszakasz húzódik. Akkor is, ha magánszemély, akkor is, ha cég tulajdonában van az ingatlan. De nem lehet azt mondani, hogy bevezetjük a helyi vállalkozási adót, amit minden vállalkozónak fizetnie kell.

ÁFA: új cégeknek kötelező a havi bevallás

Az áfacsalások elleni intézkedések jegyében szigorítják a frissen alakuló új vállalkozások felügyeletét. Ennek része, hogy új cégnek kötelező lesz havi áfabevallás alapján dolgoznia. Most választható a negyedéves, vagy éves bevallás is, a jövőre alakuló új cégeknél viszont már nem.

Tételes áfabevallás 1 milló fölött, vagy az összes számlára

Idén egy cégnek akkor kell tételes áfabevallást készítenie, ha az egy bevallási időszakban az egy cégtől érkező számlák áfatartalma eléri a 2 millió forintot. Tehát, ha egy cég negyedéves áfabevalló, akkor a 3 hónapon belül ugyanattól a cégtől érkező számlákat kell egybesorolni. Ha havi bevalló, akkor az egy hónapon belülieket. 2015-ben ezt a határt 2-ről 1 millió forintra szállítják le. Nagyjából nettó 3.750.000 forint a határ – efölött kell a 27 százalékos kulccsal számolva 1 milliónál több áfát fizetni. Az ennél magasabb összegű számláknak tehát már a tételes bevallásba is be kell kerülniük 2015-ben.

A vállalkozók azt a megoldást is választhatják, hogy kivétel nélkül minden számlájukról tételes bevallás nyújtanak be az adóhivatalnak. Ennek az előnye az lehet, hogy nem kell egyesével mérlegelni, hogy melyik számlának kell a körbe bekerülnie és melyiknek nem. Elmúlik annak a veszélye, hogy kimarad egy olyan számla, melyre kötelező lenne a tételes bevallás. Egyszerűbb akkor már a teljes számlaforgalmat erre átállítani.

Kedvezőbb a kisadózás

A kisadózó vállalkozások számára eddig elég fenyegető volt, hogy ha adótartozásuk keletkezik, akkor kizárják őket a kisadózók közül. Ehhez nem is kellett sok: ha a negyedév végén az adótartozás elérte a 100 ezer forintot, akkor már nem volt jogosult a vállalkozó a KATA szerinti adózásra. Márpedig negyedéves zárásoknál 100 ezer forintos csúszás – például egy késve befizetett tétel áfa – nem ritkaság. Ez a szabály most enyhült: 2015-től csak akkor kerül ki a kisadózó a KATA-körből, ha az év végén eléri a tartozása a 100 ezer forintot. Az évközi csúszások tehát most már nem számítanak.

Kapcsolt vállalkozások

Szigorodik a közös tulajdonossal, vagy más módon összefonódó vállalkozások elbírálása is. A jövőben akkor is kapcsolt vállalkozásnak kell tartani két céget, ha azoknak azonos az ügyvezetője. Eddig ilyen nem volt, csak a tulajdonosok közötti összefüggéseket vizsgálták. Amelyik cég így az új szabályok alapján beleesik a kapcsolt vállalkozások körébe, annak már januárban dolga lesz ezzel: január 15-ig a kapcsolt viszonyról bejelentést kell tennie a NAV-nak.

Könnyítés: kiküldetési rendelvény elektronikusan

A privát személygépkocsi céges futásának elszámolására a legegyszerűbb módszer a kiküldetési rendelvények használata. Ezzel lehet igazolni, ha a vállalkozás valamelyik dolgozója vagy tulajdonosa a cég érdekében használja saját személyautóját. Így adómentesen kaphatja meg a használat költségeit. Az elszámoláshoz szükséges kiküldetési rendelvényeket eddig csak papíron lehetett tárolni. 2015-től a NAV elfogadja az elektronikusan előállított és ugyanígy tárolt kiküldetési rendelvényeket is.

Elszámolási időszakok

A törvényhozók újra elővették azt a kérdést, hogy egy hosszabb időszakra teljesítés esetén mi számítson a teljesítés napjának. Ez például egy bérleti díj fizetésénél, vagy valamilyen előfizetésnél felmerülő kérdés. Ha előre kifizetem egy telephely bérleti díját fél évre, akkor mi a teljesítés napja? Az a nap, amikor fizettem, vagy annak az időszaknak a vége (fél év múlva), amikor lejár a kifizetett időszak? A kérdés azért fontos, mert a teljesítés napja határozza meg, hogy mikor kell az áfát befizetni a kifizetett számla után.

Ezt a kérdést egy éven belül most harmadszor változtatják meg. Előbb alkottak egy olyan szabályt, ami lehetetlen helyzetbe hozta a bérbeadással és a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeket. Aztán pár hónapra rá csendben visszaállt a korábbi állapot. Most pedig újra változik az áfatörvénynek ez a szakasza, de úgy, hogy ha akarom, a régi rend szerint kell adózni, ha akarom, akkor az új szerint.

Az alapszabály az lesz (ez az új), hogy a teljesítés napja a kifizetett időszak utolsó napja. Tehát, ha fél évre szól a telephely bérlete, akkor a számla szerinti teljesítés dátuma a fél éves időszak utolsó napja.

A főszabály alól kivétel az lesz, ha a számlát valaki korábban kifizeti. Ha a fél évre szóló bérleti díjat most egyben elutaljuk, akkor a teljesítés időpontja a számla kiállításának a napja lesz.

Ha a fél éves bérleti díjat csak a fél év letelte után kell kifizetni, akkor pedig a teljesítés napja a kifizetés határideje lesz.

Az új szabály tehát érdemben nem változtatja meg az elszámolásokat, de a bonyolítás miatt most minden időszakos számlánál külön vizsgálni kell, hogy a könyvelésben mi is lesz a teljesítés hivatalos dátuma és mikor is kell a rá eső áfát befizetni. A végeredmény ugyanaz, csak az eljárás lett bonyolultabb.

Munkaerő-kölcsönzés: fordított áfa jön

A tervek szerint a munkaerő-kölcsönzés is bekerül a fordított áfa szerint adózó ágazatok mellé (januártól az egyes acéltermékek is fordítva adóznak, erről már a nyáron döntött a partlament). Az indok itt is ugyanaz, mint több más ágazatnál: olyan nagy a kormány szerint az elcsalt adó mennyisége, hogy ehhez a szigorú eszközhöz kell nyúlni. Mivel azonban az áfa az egyik fő uniós bevétel, ehhez a változáshoz még az EU Bizottságnak is hozzá kell járulnia, s csak a jóváhagyás után léphet életbe. Ha az EU jóváhagyja a hazai döntést, akkor a munkaerő-kölcsönzés is úgy fog működni, hogy a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó fogja befizetni az áfát, a kölcsönző cég pedig nettó számlát ad ki a kölcsönadott munkások után.

Internetadó

Az adótörvény-tervek kétségkívül legnagyobb tiltakozást kiváltó része az internetadó bevezetése volt. Ez kivétel nélkül mindenkit érintett volna, hiszen az internethasználat ma megkerülhetetlen vállalkozások és magánemberek részére is. Szerencsére a kormány ebben az egyben teljes visszavonulót fújt és egyelőre törölte az internethasználatra kivetett adó tervét.

Közúti áruforgalom ellenőrző rendszer

A frissen forgalomba hozott termékek szállítását egy új adminisztrációs teher nehezíti januártól. Ez az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKAER) nevet kapta. A lényege, hogy bármilyen terméket importálni, exportálni vagy belföldön az első értékesítés céljából szállítani csak úgy lehet, ha azt előre az adóhivatalnak bejelentik. Belföldi szállításnál mindig az eladónak kell a bejelentést megtennie, importnál és exportnál a magyarországi félnek.

A szállítás előtt a bejelentőnek kérnie kell a NAV-tól egy úgynevezett EKAER számot. Ehhez meg kell adni a szállítandó termék tulajdonságait (nevét, értékét), a címzett nevét, adószámát, a lerakodás helyét, az ingatlantulajdonos adatait (ahol a lerakodás történik), sőt, még a szállító teherautó rendszámát is.

Ez az előírás minden vállalkozásra vonatkozik, ha terméket hoz forgalomba! Ha egy építőipari vállalkozás bármilyen építőanyagot hoz be külföldről, s ez a cég az első magyar vevő, akkor máris be kell jelenteni a szállítást. Ha magyarországi nagykertől vásárol, akkor nem kell bejelenteni, mert az az áru már forgalomba került Magyarországon. Aki viszont nem egy nagykertől, hanem közvetlenül a gyárból vásárol új terméket, akkor annak ő az első itthoni forgalmazója, s neki kell a bejelentést is megtennie.

Drágul a szappan, az alkohol és az irodai papír

Olvasóinkat közvetlenül kevésbé érinti, de a boltok pénztárainál észre fogjuk majd venni, hogy többet kell fizetni a felsorolt termékekért. Az oka: különadókat vetnek ki ezekre a területekre. A szappanra, tisztálkodószerekre, kozmetikumokra és az irodai papírra ezentúl környezetvédelmi termékdíjat kell fizetnie a termék értékesítőjének. Az alkoholos italoknak pedig (a pálinka kivételével) a népegészségügyi termékadója emelkedik.