Alkoholt vállalkozás csak utalással vagy kártyával vásárolhat

Meglepődhet, aki július elseje után köteg készpénzzel megy be a nagykerhez, hogy feltöltse étterme italkészletét. A jövedéki adóról szóló törvény változása miatt ugyanis éttermek, üzletek nem vásárolhatnak alkoholt készpénzért, csak kártyával vagy banki átutalással.

Nagykertől nem vehetünk készpénzért alkoholt

Kisüzemi bortermelőtől vagy adóraktárból (lásd alább!) kis mennyiségben azonban továbbra is lehet készpénzért jövedéki terméket, azaz alkoholos italokat vásárolni. Ez a kis mennyiség legfeljebb havi 200 ezer forint értékű lehet. Ezt a mennyiséget meghaladóan viszont a bortermelőtől is csak utalással lehet az italt megvásárolni.

Az adóraktár olyan hely, ahol jövedéki termékek előállítását, feldolgozását, palackozását végzik – adóraktárként üzemel egy borpalackozó, vagy egy csokigyártó üzem is, mely a konyakmeggyhez használ fel alkoholos terméket. Ilyen helyről is lehet tehát készpénzért vásárolni, ha az nem haladja meg a havi 200 ezer forintos mértéket.

A szokásos beszerzési forrásokból, nagykereskedelmi raktárból, raktáráruházból, diszkontból vásárolt italokat viszont mostantól csak bankkártyával vagy banki utalással lehet kifizetni.

A törvényváltozás a végső fogyasztókra, azaz a magánszemélyekre nem vonatkozik. Egy étteremnek tehát továbbra sem kell megkövetelnie, hogy az italszámlát a vendég készpénz helyett kártyával vagy utalással fizesse ki.

Aki árul alkoholos italt, az jövedéki kiskereskedőnek számít

Az új jövedéki törvény szerint mindenki jövedéki kiskereskedő, aki jövedéki terméket kiskereskedelemben értékesít – tehát jövedéki kiskereskedő a vendéglős, büfés, szórakozóhely tulajdonosa is. A nagykereskedelmi üzletek, áruházak jövedéki engedélyes kereskedőnek számítanak.

Hány bontott palackot lehet egyszerre tárolni?

A törvények pontosan meghatározzák, hogy a jövedéki kiskereskedő (lásd a keretben!) mennyi bontott palackot tárolhat az üzletben. A vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató vállalkozó az üzletben és a raktárban a következő mennyiségeket tárolhatja (az egyes típusok meghatározását lásd a cikkben később):

      2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból választékonként (típusonként) 5 bontott termék tartható,

      2 literes, vagy azt meghaladó kiszerelésűből választékonként 1.

Ennél több bontott termék akkor tartható egy időben az üzletben, ha a vállalkozó alkalmi rendezvényen történő értékesítést végez és a bontott terméket az üzlet elkülönített részében tartja. Ezekről külön, havonta lezárt nyilvántartást is kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a rendezvény időpontját, helyét, a felbontott italok adatait és a felhasználás idejét is.

A kitelepülős rendezvényeket, pl. vásárokat, piacokon történő árusítást a NAV-nak előzetesen be kell jelenteni, legalább 3 nappal a kitelepülés előtt.  

Ital elvitelre

Vendéglátással foglalkozó vállalkozó csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben adhat elvitelre. Ennél nagyobb kiszerelésben csak bort adhat elvitelre, de azt is csak akkor, ha a NAV által hitelesített átfolyásmérővel rendelkezik az üzlet. Azaz: a NAV pontosan ellenőrizni tudja, hogy mennyi italt értékesített a vállalkozó.  

Csendes bor és egyéb csendes ital: új megnevezések a törvényben

Sokan felkaphatják a fejüket a leírásokban szereplő csendes bor és hasonló kifejezésekre. Az új jövedéki törvény átalakítja a jövedéki termékek megnevezését is. A „pezsgő” szó például többé nem jelenik meg a törvényben. A pezsgő ugyanis úgynevezett eredetvédett termék, azaz sok feltételnek kell ahhoz megfelelni, hogy egy terméket annak lehessen nevezni. Jövedéki szempontból tehát nincs pezsgő, csak habzó bor és egyéb habzó erjesztett ital.

A régi jövedéki törvényben az erjesztett italok a sörön kívül a pezsgő, szőlőbor és egyéb bor kategóriákba tartoztak. Az új törvény szerint, 2017. július 1-től a következő kategóriákat használjuk:

  • habzóbor,
  • egyéb habzó erjesztett ital,
  • csendes bor,
  • egyéb csendes erjesztett ital,
  • továbbá úgynevezett köztes alkoholtermékek.

Habzóbor

Ebbe a kategóriába tartozik a pezsgő. A leírás szerint dróttal, szalaggal, vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban kerül forgalomba. A palackban legalább 3 bar túlnyomásnak kell lennie a szén-dioxid miatt. Az alkoholtartalma pedig 1,2-15 térfogatszázalék közötti. Hozzáadott alkoholt nem tartalmazhat, a végtermékben megtalálható alkohol teljes mértékben erjedésből kell származzon.

Egyéb habzó erjesztett ital

Ide azok a pezsgőjellegű italok tartoznak, melyek nagyrészt megfelelnek a pezsgők leírásnak (palackozás módja és a túlnyomás), de tartalmaznak más, nem erjedésből származó alkoholt is. E termékek alkoholtartalma legfeljebb 13 százalék lehet.

Csendesbor

Ez a hagyományos szőlőbor. Alkoholtartalma 1,2–15 százalék közötti, de ennek teljes egészében erjedésből kell származnia. Az alkoholtartalom akár legfeljebb 18 százalék is lehet, de csak akkor, ha az alkoholtartalom utólagos növekedése minden külső hatás nélkül, a természetes erjedés hatására következett be.

Egyéb csendes terjesztett ital

Ide tartoznak például a gyümölcsborok, azaz minden erjesztéssel, de nem szőlőből készült alkoholos ital (kivéve a sört). Alkoholtartalma legfeljebb 10 százalékos (vagy legfeljebb 15 százalék, ha az utólagos, természetes erjedés miatt lesz magasabb az alkoholtartalom).

Sörök

A korábbi szabályozás a sörök esetében nem változott. Fontos megjegyezni, hogy jövedéki terméknek minősülnek az alkoholt alig tartalmazó ízesített sörök is (pl. citromos sör stb.). A jövedéki törvény szempontjából a 0,5 százalékos alkoholtartalom a határ, ez alatt még nem vonatkozik a törvény a termékre, fölötte viszont már be kell tartani a jövedéki előírásokat.  

Hozzászólások

comments