Az ombudsmannak sem tetszik, hogy bemondásra büntethet a rendőr

Van három olyan gyakori közlekedési szabálysértés, aminek a bizonyításához a rendőrnek nem kell fényképet bemutatnia. Az intézkedő rendőr egyszerűen felír egy rendszámot, s már röpül is a „vétkesnek” a 30 vagy 50 ezer forintos közigazgatási bírság. Csak akkor kell a rendőrnek bizonyítékot is mutatnia, ha az autós nem fizeti be a csekket. Az eljárás az ombudsman szerint sem megfelelő, de a belügyminiszter nem lát okot a változtatásra.

Egy jogi diplomamunkáját a közlekedési bírságokból író egyetemistának tűnt fel még tavasz elején, mennyire furcsa ez a helyzet. A rendőr úgy bírságolhat meg valakit nem is kis összegre, hogy a szabályszegésről semmilyen bizonyítékot nem kell bemutatnia. A problémát azóta az ombudsman is megvizsgálta, s úgy találta, hogy a rendőrség eljárása “több visszás elemet is tartalmaz”.

A közigazgatási bírsággal sújtható szabálysértések általános szabálya, hogy csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a szabálysértésről valamilyen képi rögzítőeszközzel készített bizonyíték is rendelkezésre áll. Ez védi az autósokat a rendőri tévedésektől. A bírságot automatikusan vetik ki, mivel a bizonyíték a kamera vagy fényképezőgép igazolható, biztonságos technikával készített felvétele.

Van viszont három olyan szabálysértés, ahol nem kell fotóval bizonyítani az elkövetést. Ez a három a következő:

  • behajtási tilalom (30 ezer forint)
  • korlátozott övezetre (zónára) vonatkozó szabályok megsértése (30 ezer forint)
  • kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése (50 ezer forint).

Az említett három szabálysértés 2010 óta tartozik a közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények közé mégis kivételek. Ezt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. törvény 20.§ 4b. bekezdése írja elő.

A törvény külön kitér kérdéses három esetre:
ha az „elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.” Tehát lehetővé teszik, hogy a 30, vagy 50 ezres bírságot minden igazoló felvétel nélkül, pusztán a rendőri jegyzőkönyv alapján kivessék. (20.§ 4b. bekezdés) Ezt a lehetőséget egy tavalyi törvénymódosítás iktatta be. A rendőr által készített irat bizonyító erejű okirat, azt a bíróság is hitelesnek fogadja el.

A megbírságolt autó üzemben tartója tehát kap egy csekket, 30, vagy 50 ezer forintról. Fontos tudni, hogy ez még nem jogerős bírság, jogerőssé az teszi, ha befizetjük. Ha az autós vitatja a bírság jogosságát, akkor rendes közigazgatási eljárást kell lefolytatni. Akkor is közigazgatási eljárás indul, ha a csekket 30 napon belül nem fizetik be.

Azaz a hatóság sem biztos benne, hogy ki volt az elkövető, de ha valaki szó nélkül befizeti a bírságot, akkor minden rendben…

Ha elindul a közigazgatási eljárás, ott már bizonyítania kell a hatóságnak, hogy valóban megtörtént-e az eset. Ott már be kell mutatni a rögzített felvételeket.

Jó kérdés, hogy mi történik akkor, ha az ügy bíróság elé is kerül, miközben a rendőrségnek nincs az esetről fényképfelvétele. Kinek ad igazat a bíró? Ilyen esetről még nem tud a témát felvető blogszerző sem. Vannak viszont hasonló esetek. egy autóst korábban azért büntettek meg, mert kézben tartott mobiltelefonnal beszélt vezetés közben. A bíróság helyben hagyta a büntetést, bár az autós azt állította, hogy nem ő, hanem a mellette ülő felesége telefonált. A bíró szerint ezt bizonyítani nem lehet, s nem kérdőjelezhető meg a rendőri jegyzőkönyv hitelessége. Tehát a rendőrségnek adott igazat.

Milyen helyzetek adódhatnak ebből? A rendőr messziről meglát egy egyirányú utcába behajtó autót. Leírja a rendszámot – ahogy az elsuhanó autóét éppen látja – és kitölti a feljelentést. Nem állítja meg, nem igazoltatja, s fényképet sem készít a mozgásban lévő autóról. Beleírja a jegyzőkönyvbe azt a rendszámot, amit lát, ez alapján büntetik meg a tulajdonost. És ez még a jobbik eset.

A közigazgatási bírság a rendőr kezében így a személyes bosszú eszközévé is válhat. Ha a rendőrnek van egy haragosa… de ezt már ne is folytassuk, mindenki el tudja képzelni a továbbiakat.

Nem mondjuk azt, hogy a rendőrök ilyesmire használják a törvény által megadott lehetőséget. De arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezen a ponton a jog nem biztosít kellő védelmet a nem eléggé felkészült autósoknak. Ez sérti a jogbiztonságot. A megbírságolt autós természetesen kivárhatja a közigazgatási eljárást, vagy fordulhat bírósághoz is igaza védelmében. Mi is azt javasoljuk, hogy ne fizessen be senki automatikusan olyan bírságot, aminek a jogosságáról nincs teljesen megbizonyosodva. Az eljárás során már a rendőrségnek is bizonyítania kell.

Szabó Máté ombudsman a belügyminisztertől kért magyarázatot arra, hogy ezek a szabályok miért kerültek bele a közlekedési törvénybe. A belügyminiszter szerint az eljárás jogszerű, hiszen ha valaki vitatja a rendőrségi álláspontot, akkor nem fizeti be a bírságot. Így – ahogy mi is írtuk – az ügy szabályos közigazgatási eljárássá alakul, ahol már a rendőrségnek is bizonyítania kell álláspontját.

Az ombudsman ezzel szemben úgy látja, hogy az eljárás nem a jogállamiságot szolgálja. szabó Máté Szerint “”mind közigazgatási hatósági eljárásban, mind pedig szabálysértési eljárásban a jogállamiság garanciája, hogy a hatóság a jogsértés tényét hitelt érdemlően bizonyítsa” – olvasható az ombudsmani véleményről az MTI beszámolójában. Az ombudsman kérte a belügyminisztertől a törvény megváltoztatását, hogy az az eljárás minden szakaszában biztosítsa az ügyfelek számára is a szükséges jogi garanciákat.

Hozzászólások

comments

Related Posts