BIREG – senki nem tud és nem is mond semmit

Soha még ennyire kaotikus, átláthatatlan és zavaros nem volt egy új hatósági rendszer bevezetése, mint ahogyan a BIREG megérkezett. Egy hónappal a hivatalos bevezetése után még mindig nem tudják az érintettek, hogy mit kell csinálniuk. Nincsenek tájékoztatók, a fuvarozókat 800 ezer forintos büntetéssel fenyegetik, miközben nem is biztos, hogy használniuk kell majd a rendszert. A BIREG január végéig egyelőre teljes csőd, s nem vagyunk túl optimisták azt illetően, hogy később lesz-e belőle valami hasznos kötelezettség.  

Fél évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy hamarosan jön majd egy olyan kötelező engedélyregisztráció, ami egy csapásra kifehéríti a fuvarpiacot, s valós előnyt jelent majd a hazai vállalkozásoknak. A 2020-as őszi sajtóhírek szerint a kormány végre elfogadta egy kötelező fuvarregisztrációs rendszer bevezetésének szükségességét. Az EU-n kívülről érkező, például szerb vagy török fuvarozók szigorított ellenőrzése elsősorban piacvédelmi célokat szolgál. Arra lesz jó az egész, hogy a harmadik országból érkező fuvarozók ne tudjanak csalni a CEMT vagy kétoldalú engedélyeikkel, például ne lehessen többször is felhasználni egy engedélyt a magyar fuvarozók kárára. A szakma örült, s várta, hogy a BIREG mennyit fehérít majd a hazai fuvarpiacon. 

Fehérítés helyett feketeleves érkezett 

Az őszi hírek még arról szóltak, hogy egy októberi próbaidőszak után idén év elejétől indul majd élesben az új regisztrációs rendszer. Aminek – ismételjük sokadszorra – a hazai fuvarozók csak külső szemlélői lesznek, hiszen nem ránk vonatkoznak majd az új előírások. Ehhez képest látjuk, hogy mi érkezett. December utolsó napján jelent meg a másnaptól hatályos rendelet a BIREG kötelező bevezetéséről. Próbaidőszak nem volt, vagy ha igen, azt annyira titokban végezték, hogy senki be nem számolhatott róla. A harmadik országos fuvarozókat érintő piacvédelmi intézkedés helyett pedig érkezett egy katonás rendszabály, ami sokkal szigorúbb kötelezettséget jelent, mint például az éppen valamennyit enyhített EKAER. Szigorúságáról sokat elárul, hogy a regisztráció elmaradása ugyanolyan súlyú szabályszegésnek minősül, mint a fuvarozói engedély nélküli fuvarozás. 800 ezer forint a büntetési tétele.  

A meglepetésként érkező és nem várt módon elképesztően széles kört érintő BIREG bevezetése ráadásul nem is sikerült. Ma már nyugodtan leírhatjuk: teljes kudarc volt, úgy elrontották, ahogyan csak lehetett. Módosítottak egy rendeletet, ami január elsejével kötelezővé tette a rendszer használatát, s februártól már 800 ezer forintos bírsággal fenyegetett. Miközben január 23-án, szombat este jelent meg az a felület, ahol egyáltalán regisztrálni lehetett. A regisztrációs oldal hétvégén még csak magyarul volt elérhető, az idegen nyelvi változatok hétfőn, január 25-én voltak először láthatók. Bár a külföldről érkező fuvarozókat is érinti a kötelezettség, január végéig sehol nem jelent meg hivatalosan semmilyen idegen nyelvű tájékoztató anyag.

Valószínűleg változni fog

Nem hivatalos közlés szerint azért sincs még január végén leírás, tájékoztató a program használatához, mert úgy is változni fognak az előírások. A januárt afféle próbaidőszaknak tartják (talán ez az, amit októberben kellett volna végrehajtani). Igaz, a próbaidőszakra történő utalást kissé rontja, hogy hivatalosan már akkor is is zajlottak januárban ellenőrzések, amikor még regisztrációs felület híján meg sem lehetett próbálkozni a regisztrációval. 

Az éles bevezetés dátuma elvileg február 1. E cikk írásakor még e dátum előtt vagyunk, így nem tudjuk, hogy pár nap múlva valóban 800 ezer forintos bírsággal honorálják-e a regisztráció elmulasztását például annak a külföldi fuvarozónak, aki még csak értesítést sem kapott arról, hogy egyáltalán tennie kéne valamit. 

Nem csoda, hogy a BIREG ellen az első pillanattól kezdve tiltakozik az az MKFE és a NiT is, holott éppen ők szerették volna bevezetni ezt a piacvédelmi intézkedést. A BIREG részben az MKFE kezdeményezése, de annyira elborzasztotta őket a megvalósult rendszer, hogy azonnal elhatárolódtak tőle. Néhány nap alatt összeállítottak egy javasolt új rendeletszöveget, konyhakészen, csak ki kellett volna hirdetni, ha lett volna elegendő merészség a kormányban a változtatásra. 

A történések okát nem tudjuk. Nem tudni, hogyan lett a csak EU-n kívüli fuvarozókat érintő kötelezettségből átfogó, minden magyar és külföldi fuvarozót, mellette pedig raktárak, logisztikai központok, gyárak dolgozóinak ezreit érintő szörnyeteg. Lehet, hogy egyszerűen hibás szövegezéssel fogadtak el egy rendeletet, aminek a megjelenése után már nem volt visszaút. „Bele kellett állni“ a történetbe, mert hatalmas arcvesztés nélkül nem lehetett már visszavonulót fújni. Mégsem mondhatta azt a kormány, hogy bocsánat, annyira hibásan fogalmaztunk, hogy szándékaink ellenére a megcélzott kör százszorosát érintő jogszabályt hoztunk létre. Pedig csak ez tűnik épeszű magyarázatnak. Elképzelni nem tudjuk, milyen indokkal kellett egy ennyire széles körű ellenőrzési rendszert bevezetni. 

Uniós jogot is sérthet

Valószínű, hogy a BIREG nem marad ilyen. Egyesek szerint egyenesen sérti az EU alapszabályait, mert gátolja az áruk és szolgáltatások szabad mozgását. Éppen úgy, mint az EKAER, melyet szintén uniós nyomásra kellett finomítani, idén pedig részben visszavonni. Már a hatóságnál is erről beszélnek. Van fuvarozó, akinek sikerült felhívnia a BIREG információs telefonszámát – nem mindenki jut el idáig, igen telített a vonal. Onnan is érkezett már olyan tájékoztatás, hogy azért sem adnak ki végleges tájékoztatókat, mert úgyis változni fog minden. Aki pedig átverekszi magát a regisztráción és megpróbál uniós fuvart rögzíteni, azt a választ kapja a programtól, hogy a rögzített szállítás engedélymentes – mintha csak feleslegesen rögzítette volna az adatokat. 

Teljes pánik: mégis mit kéne csinálni?

Mindeközben az érintettek nagy része nem tudja, hogy mit kell vagy kellene csinálnia. A hírek hatására a belföldi fuvarozók is keresik a regisztrációt, hiszen elmondták a sajtóban, hogy a magyaroknak is kell. Hiteles tájékoztatás persze nincs. Megpróbálnak regisztrálni azok is, akik felrakóként vagy lerakóként érintettek. Nekik kell majd ellenőrizniük a bejelentéseket, de senki nem tájékoztatja őket arról, hogy mit kell tenniük. Márpedig nem néhány ezer fuvarozóról van szó, hanem százezernyi raktárosról, logisztikusról. Nem irodai dolgozókról, hanem rakodást végző kétkezi munkásokról, akiknek a nemzetközi engedélyek hitelességét kell vizsgálniuk. Regisztrálni persze nem tudnak, nekik nem is kell, de raktárosok és helyi logisztikusok tömege keresi kétségbeesve a nem létező engedélyszámot, amit a regisztráció első lépésénél kell megadni.

A BIREG szerkesztőségünk ügyfélszolgálatát is szinte felrobbantotta. Olvasóink tömegesen érdeklődnek, hogy mit kell tenniük, kinek kell regisztrálnia, mi a dolguk ezzel az egésszel. Igyekszünk a ma rendelkezésre álló jogszabályok alapján csoportosan válaszolni a gyakoribb kérdésekre.

Honnan kaphatunk információt, tájékoztatást?

A BIREG-ről ma nincs semmilyen hivatalos tájékoztató. A kötelezettségeket csak a jogszabály tartalmazza. Ez a módosított 261/2011-es kormányrendelet, melynek a 4/A paragrafusa lett az új kötelezettség leírása. Más információ nincs. A hivatalos, bireg.gov.hu oldalon maga a főoldal nem működik, csak a regisztráció érhető el a https://bireg.gov.hu/bireg/#/account/register címre átirányítva. Az ügyfélszolgálatuk a bireg@itm.gov.hu címen érhető el e-mailben. 

Ne tévesszen meg senkit a hivatalosnak tűnő, a linkjeit egyenesen a kormányzati oldalra átvezető bireg.hu információs oldal. Ez NEM a hivatalos tájékoztató oldal. Bár adatait sehol nem tüntetik fel, a weboldalakon kötelező információk sem szerepelnek rajta, de az a domain-regisztrációból kideríthető, hogy tulajdonosa a budapesti Symbol-Tech Zrt. Tehát még ha helyesek is az itt szereplő információk, hivatalosnak ne tekintsük őket. 

A kormány oldalán, a minisztérium oldalán vagy a NAV lapjain egyetlen morzsa információ sem található a BIREG-gel kapcsolatban. Még sajtóközlemény szintjén sem: a kormányzati honlap keresője a BIREG szóra 0 találatot ad. 

Válaszainkat tehát kizárólag a megjelent jogszabály értelmezésére alapozhatjuk és várjuk a hivatalos tájékoztatókat. 

Hogyan működik a BIREG?

A rendszer működésének 3 szintjét kell megkülönböztetni:

  • regisztrálnia kell a vállalkozásnak, amelyik nemzetközi fuvarokat végez,
  • be kell jelenteni valamennyi, nemzetközi szállítást érintő felrakást, lerakást, határátlépést,
  • a feladónak és a címzettnek vizsgálnia kell az engedély meglétét, hatályát, az árutovábbítási feladatnak való megfelelését és a fuvarregisztráció érvényességét.

A vállalkozások regisztrációja

A következő kategóriákba eső fuvarok esetén kötelező a vállalkozás előzetes regisztrációja:

  • díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű,
  • a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű, továbbá
  • a Magyarország területén végzett kabotázs fuvarozást végző tehergépjármű.

Az ezekbe a kategóriákba tartozó járművek rakottan és üresen is csak előzetes regisztráció után közlekedhetnek. 

Ezekbe a kategóriákba tehát beletartozik:

  • az EU-n kívülről érkező külföldi fuvarozó
  • az uniós, külföldi fuvarozó, aki Magyarországra érkezik vagy Magyarországról visz árut
  • az itt kabotázst végző külföldi fuvarozó
  • az a magyar fuvarozó, aki nemzetközi forgalomban Magyarországról visz külföldre árut vagy külföldről hoz haza, függetlenül attól, hogy EU-n belül vagy kívül dolgozik.  

Kinek NEM KELL regisztrálnia? 

Rengeteg kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy kinek kell és kinek nem kell regisztrálnia. Sok a félreértés is ezzel kapcsolatban. A magyarok érintettségét például többen úgy magyarázzák, hogy az a belföldi szállításokra is érvényes, holott ez nem így van. Szögezzük tehát le, kinek NEM kell regisztráció:

  • a belföldön dolgozó magyar vállalkozóknak
  • a nemzetközi fuvarozásban dolgozó, de 3,5 tonna alatti járművet használó vállalkozóknak
  • a nemzetközi, saját számlás szállítást 7,5 tonna alatti járművel végző vállalkozóknak
  • mindazoknak, akik maguk nem szállítanak, csak fuvaroztatóként, lerakóként vagy felrakóként lettek érintettek. 

Jogos lehet a kérdés, hogy kell-e annak is regisztrálnia, aki rendelkezik nemzetközi engedéllyel, de csak belföldi fuvarokat végez. NEM kell. A rendelet úgy fogalmaz, hogy a megjelölt fuvarfeladatokat végző járművek csak regisztrációval vehetnek részt a közúti forgalomban. Tehát csak akkor kell a céget regisztrálni, ha a megjelölt kategóriákba tartozó járművel  közlekedni is akarunk. Annak a vállalkozásnak nem kell regisztrálnia, amelyik rendelkezik ugyan nemzetközi fuvarozói engedéllyel, de jelenleg nem végez ilyen tevékenységet. 

Sokakat megzavar az is, hogy kell-e a 3,5 tonna alatti járművekkel dolgozóknak is regisztrálniuk. Fuvarozói engedélyt ugyanis ki kell váltania annak, aki többnyire ugyan 3,5 tonna alatti járművel dolgozik, de rendelkezik legalább egy 3,5 tonna felettivel is. A BIREG esetén nincs ilyen kötelezettség, a 3,5 tonna alatti járművek sehol sem szerepelnek. 

Gyakori az a kérdés is, hogy saját számlás szállítóknak kell-e regisztrálniuk: igen, de csak akkor, ha 7,5 tonna feletti járművel végeznek nemzetközi szállítást. 

Második lépés: a fuvarok regisztrációja 

A céges regisztráció az első kötelezettség, ezzel csak egyszer kell foglalkozni. Az első felhasználó adhatja hozzá a rendszerhez a további felhasználókat, például a sofőröket, akiknek a további munkát végezniük kell. 

A rendszer működésének a lényege, hogy minden mozgást rögzíteni kell. A sofőrnek, vagy bárki másnak rögzítenie kell a szállítás adatait 

  • befelé és kifelé is az országhatár átlépése előtt
  • lerakodáskor
  • felrakodáskor a felrakás befejezése előtt.

Egy induló szállítmány előtt tehát a sofőrnek rögzítenie kell indulás előtt az adatokat, majd ismét rögzíteni kell a határátlépést is (mindezt úgy, hogy nem tudunk telefonos alkalmazás létezéséről, tehát csak interneten, böngészőprogramból lehet ezt elvégezni).  

Adatfeltöltés közben számoljunk azzal is, hogy a rendszer még számos hibát tartalmaz. Például a rendelet szerint a járművek üres futását is rögzíteni kell. Csakhogy több próbálkozó szerint nincs ilyen opció, a felrakás és lerakás helyét minden esetben rögzíteni kell. Ha üresen kimegy egy autó a szlovákiai felrakóra, majd onnan rakottan jön vissza Magyarországra, hogyan rögzítsük? (Erre például ma megoldás csak az lehet, hogy ezt két fuvarként visszük fel: elsőben üres kifelé, lerakó Szlovákia, majd a következő fuvarnál szlovák felrakó és magyar címzett.) 

Importot és exportot is jelezni kell?

Igen, a kötelezettség minden nemzetközi szállításra érvényes, ami érinti Magyarországot. Bejövő szállítmányok esetén az országba belépés előtt fel kell vinni a szállítás adatait, majd rögzíteni kell a lerakodást is. Kifelé induló fuvar esetén indulás előtt kell felvinni az adatokat, majd a kilépést is rögzíteni kell. 

Kell-e regisztráció annak, aki alkalomszerűen, akár csak egyszer végez nemzetközi szállítást? 

Kell, neki is végig kell járnia az említett folyamatot. Aki nemzetközi szállítást végez, annak regisztrálnia kell, majd fel kell tölteni akár annak egy szállításnak az adatait is. 

Mi a helyzet a külföldiekkel? Ki regisztrál? A külföldi fuvarozó vagy a magyar fél? 

EKAER esetén szokhattuk meg, hogy nemzetközi szállítás esetén nem a külföldi fél, hanem a magyar feladó vagy címzett köteles a regisztrációra. A BIREG-ben ilyen nincs. Minden esetben a fuvarozónak kell regisztrálnia, méghozzá import esetén az országba belépés előtt, kivitel esetén itthoni indulás előtt. Azt egyelőre el sem tudjuk gondolni, hogy egy most Magyarországra induló külföldi fuvarozó honnan fog értesülni erről a kötelezettségéről. 

Mi a feladata a felrakónak és a lerakónak?

Nagyon sok kérdés érinti a fuvaroztatók feladatait és felelősségét. Hallották, hogy érintettek, de nem tudják, hogy kell-e regisztrálniuk. Nem fuvaroznak, csak fuvarokat küldenek és fogadnak EU-n kívülről és uniós országokból is. 

Ilyen esetben nem kell regisztráció. Ugyanakkor igen komoly felelősséget tettek rájuk a BIREG bevezetésével. A megfogalmazás ráadásul trükkös, nehezen érthető a pontos feladat. 

A rendelet szerint a magyarországi felrakónak vagy lerakónak be kell mutatni a CEMT engedélyt vagy a kétoldalú szállításról szóló engedélyt, továbbá a fuvarregisztráció elvégzéséről szóló visszaigazolást. Az EU-n belüli fuvarozóknak nem kell külön engedély, tehát nekik nem kell semmi mást bemutatniuk, csak a fuvarregisztráció visszaigazolását. 

A feladónak vagy lerakónak meg kell vizsgálni a bemutatott engedély

  • meglétét
  • érvényességét (időbeli hatályát)
  • az adott árutovábbítási feladatnak való megfelelését (érvényes-e az adott szállításra).

Továbbá ellenőriznie kell a fuvarozónak e-mailben küldött visszaigazolásból a fuvarregisztráció érvényességét.

Ennek az ellenőrzésnek tétje is van. Ha az engedély hiányzik, nem megfelelő, nem érvényes, vagy nincs visszaigazolás a regisztrációról, akkor a feladónak vagy lerakónak értesítenie kell erről a hatóságot (ez lehet a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a rendőrség is). Ha ez az érvénytelenség felrakáskor derül ki, akkor a feladó jogosult az áru felrakását megtagadni. 

Ha az engedély és a visszaigazolás rendben van, akkor a feladó vagy a címzett a fuvarnaplóra vagy az engedélyre ráírja a rakodás részletes adatait:

  • felrakás, lerakás helyét, pontos idejét
  • a jármű óraállását, majd
  • lebélyegzi az iratot. 
  • A fuvarnaplóról vagy engedélyről fénymásolatot készít, amit  fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie. 

Júliustól ez a kötelezettség tovább bővül: akkortól már a felrakónak és lerakónak is hozzá kell férnie a BIREG-hez, s közvetlenül a rendszerben végzi el az adatok ellenőrzését. 

E kötelezettséghez ma leghasznosabb segítség az MKFE-től érkezett. Készítettek egy engedélykeresőt, mely a származási ország, fuvarozó honossága és a címzett ország kiválasztása után megadja, hogy a fuvarozónak pontosan milyen engedéllyel kell rendelkeznie és azon hol találjuk meg a szükséges adatokat. A kereső itt érhető el: https://www.mkfe.hu/hu/engedelykotelezettsegkereso

EKAER és/vagy BIREG?

Hasonló valamennyire a két kötelezettség, ráadásul a BIREG akkor jött, amikor az EKAER éppen egyszerűbbé vált. Jogos a kérdés, kell-e BIREG, ha EKAER is kötelező?

Sajnos, vannak olyan helyzetek, amikor igen. Valójában ennek a két rendszernek semmi köze nincs egymáshoz. Az EKAER az áruk ellenőrzésére, az áfa-csalások megelőzősére jött létre. A BIREG pedig a fuvarozókat ellenőrzi, az engedély nélküli külföldieket akarja eredeti célja szerint kiszűrni. 

Szerencsére az EKAER egyszerűbb lett 2021-től, ma már csak a korábbi kockázatos termékek szállítását kell bejelenteni. Ebben azonban vannak átfedések. 

Ha kockázatos terméket szállítunk külföldre vagy külföldről hozunk Magyarországra, akkor a magyar feladó vagy címzett intézi az EKAER-bejelentést, a nemzetközi szállítást végző fuvarozó pedig a BIREG-regisztrációt. Mindkettőre szükség van ebben az esetben. 

Nagy Csaba

 

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: