Nem csak Magyarország alkalmazza a közlekedési előéleti pontok rendszerét. Hasonló pontrendszer működik Írországban, Cipruson és Németországban is. Ha a büntetőpontok elérnek egy meghatározott számot, akkor bevonják a vétkes sofőr jogosítványát. De összeadódnak-e az itthon és külföldön szerzett pontok, van-e kapcsolat az egyes országok szabálysértési ügyei között?
A magyarországihoz hasonló büntetőpont-rendszer csak kevés európai országban működik. Németország például vezet ilyen nyilvántartást a szabálysértést elkövető sofőrökről. A 60 eurós vagy nagyobb összegű közlekedési bírság mellé büntetőpont is jár. Ha 8 összegyűlik, akkor a sofőrnek bevonják a jogosítványát – a külföldi sofőr pedig elveszti a jogosultságát, hogy Németországban vezessen. Írország már 12 ponthoz köti az eltiltást. Itt a vétkes sofőr választhat: aki megfizeti a bírságot, az kevesebb pontot kap a büntetés mellé, mint aki tiltakozik a pénzbírság ellen és bíróságra viszi az ügyet. Büntetőpont jár Cipruson is a kisebb szabálysértések mellé. Itt az a rend, hogy ha a büntetők száma eléri a 12-t, akkor bíróság elé állítják a sofőrt és ekkor már komolyabb büntetésre számíthat.
A bírságot behajtják, a büntetőpontok határon belül maradnak
Az eltérő megoldások azt mutatják, hogy az EU nem működtet közös, egységes rendszert a kisebb közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatban. A külföldi autósra kivetett közlekedési bírságot bármelyik más tagállamban be lehet hajtani, a pontokra azonban ilyen szabály nem érvényes. A tagállamok közötti együttműködés csak a pénzek behajtására korlátozódik.
Az uniós országok közlekedési nyilvántartásai részben nyitva állnak egymás előtt. A tagállamok megosztják az információkat, de nem minden területen. Nyolc olyan szabálysértés van, amiről más tagállam hatóságai is információt kaphatnak:
– gyorshajtás
– biztonsági öv és bukósisak használata
– piros lámpa figyelmen kívül hagyása
– ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés
– tiltott sáv használata
– mobiltelefon vezetés közbeni használata
– jogosulatlan autópálya-használat és
– parkolási bírság (ez utóbbi két területen az uniós szabályok megengedik az információcserét, de egyelőre ez nem működik a tagállamok között).
Minden ország szabadon alakítja ki a bírságrendszerét. Így eltérő a tagországok büntetési gyakorlata. Például az ittas vezetés teljesen más megítélés alá esik az egyes országokban, és nem egységes az sem, hogy mennyi alkoholtól számít valaki ittasnak.
Az egyes államokban alkalmazott közlekedési pontok is határon belül maradnak. A Magyarországon alkalmazott pontrendszer külföldön nem jár következményekkel. Ez visszafelé is érvényes: a külföldön történt szabálysértés nem emeli meg a hazai jogosítványra rakódó büntetőpontokat. Az uniós országok hatóságai ilyen naprakész módon nincsenek egymással kapcsolatban.
Itthon 18 pontnál vonják be a jogosítványt
Magyarországon jelenleg 18 büntetőpont kell ahhoz, hogy valakinek bevonják a jogosítványát. Az eltiltás 6 hónapra szól. A vezetői engedélyt mindaddig nem is kapja vissza a vétkes sofőr, amíg részt nem vesz egy utánképzésen és ennek végén újra le nem vizsgázik. Ez nem KRESZ-tanfolyamot jelent, hanem az utánképzés anyagából kell vizsgát tenni. Utánképzést több témából is elrendelhet a közlekedési hatóság annak alapján, hogy milyen területen vannak hiányosságai az utánképzésre kötelezett járművezetőnek. Egy ittas vezetőt más típusú utánképzésre küldenek, mint azt, aki a közlekedési kultúra hiányosságai miatt szedte össze a büntetőpontokat.
A büntetőpontok számát törvény és rendelet rögzíti:
– szabálysértés esetén 1-8 pontot kaphatunk,
– közigazgatási bírsággal járó szabálysértés esetén 1-9 pontot,
– gondatlan bűncselekmény esetén 9 pontot,
– szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11 pontot kap a szabálysértő vezető.
Gyorshajtás esetén a gyorshajtás mértéke szerint 4-8 pontra számíthat a megbírságolt autós.
Az előéleti pontok 3 év alatt elévülnek. Ez azt jelenti, hogy az összesítésben mindig csak az elmúlt három év pontjait kell figyelembe venni. A pontok száma önkéntes utánképzéssel csökkenthető.
Nagy Csaba
