Családi házra nem kell építési engedély

A lakásáfa-csökkentés bejelentése mellett sokkal kisebb figyelmet kapott egy másik hír, ami pedig lényegesen nagyobb hatású lesz az építőipari vállalkozások életére. Január elsejétől nem kell engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok építésére. Így szinte minden családi ház, 3-4 lakásos társasház is építési engedély nélkül épülhet.

December végén jelent meg az építési törvény módosítása, egy sok más gazdasági változást is elrendelő vegyes törvénycsomagban. Az új szabály szerint a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű új lakóingatlan építése esetén engedélykérés helyett egy egyszerűsített bejelentésre lesz csak szükség.

Az építési tevékenységet az építtetőnek kell bejelentenie, legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal. Ha a bejelentés hiányos, akkor a jegyzőnek erről 8 napon belül kell értesítést küldenie. Hiány esetén az eljárás leáll, újra kell kezdeni a bejelentést a pótolt adatokkal. Akkor is 8 napon belül kell a jegyzőnek jeleznie, ha kiderül, hogy az ingatlanon valaki másnak is van tulajdonjoga, s emiatt nem indulhat el az építkezés. A jegyzőnek kell ilyenkor a jogosultat értesítenie arról, hogy az ingatlanán valaki építkezni akar a tudta nélkül. A jegyző a bejelentésről értesíti az építésfelügyeleti hatóságot is.

Nem kell külön engedélyeztetni a házhoz a kéményt, füstelvezetőt sem. Az építés előtt a munkához a kéményseprést végző szolgáltató jóváhagyását kell kérni, s ha erre a szolgáltatótól 8 napon belül nem érkezik elutasító válasz, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

Az épületet a bejelentést követő 10 éven belül mindenképpen fel kell építeni, de célszerű már 3 éven belül befejezni. Ha ugyanis a bejelentéstől számított 3 év alatt nem készül el a ház, akkor bírságot kell fizetni. Az összeg 200 ezerről indul, s évente ennyivel is növekszik. Ha a bejelentett építkezés nem fejeződik be 10 éven belül, akkor a végén 1,4 milliós bírságot kell fizetni, s ráadásként a félig elkészült épületet le kell bontani.

Bírsággal jár a bejelentés nélkül indított építkezés is. Ha bejelentés nélkül, vagy a bejelentéstől eltérően kezdődik az építkezés, akkor 100 ezer forint lesz az alapbírság, amire jön még az építmény számított értékének 30 százaléka.

Ennek az eljárásnak a hivatalos neve egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység. Kizárólag erre, a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok építésére kell ezeket a szabályokat alkalmazni. Az építési engedélyeztetés, illetve az engedély nélkül építhető egyéb munkák szabályai változatlanok maradnak.

A papírok ezután is kellenek

A változás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy mostantól minden ellenőrzés és engedély nélkül épülhetnek a családi házak! Más lett az eljárás, de a benyújtandó iratok köre majdnem ugyanaz maradt. Csak nem engedélyezésnek hívják, hanem bejelentésnek. Egyszerűbb az ügyintézés és rövidebb a határidő, mint eddig. A hatóság azonban ugyanúgy meg fogja vizsgálni, hogy a benyújtott anyag megfelel-e az előírásoknak, mint korábban. Ami változni fog: a hatóság csak akkor fog lépni, ha a feltöltött tervek alapján szabálytalanságot talál. Akkor közbeavatkoznak, s megtiltják az építés elkezdését. De ha nincs baj, akkor nem kell az engedélyre, a hivatal visszajelzésére várni.

Építési naplót ezután is kell vezetni, s a műszaki vezetőt sem lehet nélkülözni egy családi ház építésénél. Ezek nem változtak.

A bejelentés alapján indult építést lezárni a házra kiadott hatósági bizonyítvánnyal lehet. Ezek az épületek tehát nem használatba vételi engedélyt, hanem hatósági bizonyítványt kapnak. Ennek a hatósági bizonyítványnak a kiállításához szükség lesz az építési napló összesítő lapjának és az energetikai tanúsítványnak a csatolására.

Hogy történik a bejelentés?

Az új szabályoknak megfelelő egyszerű bejelentést ahhoz a jegyzőhöz kell benyújtani, akihez az építkezés építési hatóságként tartozik.

A bejelentésnek a rendelet szerint a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát
  • az építészeti-műszaki tervező nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát (beleértve a  szakági tervezőét is)
  • a számított építményértéket
  • az építtető aláírását.

A bejelentéshez mellékletként kell csatolni még a következő iratokat:

  1. Helyszínrajz M = 1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
    1. helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése
    2. az építéssel érintett telek és a  közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő építményei földhivatali adatszolgáltatás alapján,
    3. az építéssel érintett telek és a  közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete,
    4. a tervezett épület tetőidommal, a csapadékelvezetés módjának feltüntetésével
    5. a tervezett építmények,
    6. a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,
    7. a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,
    8. a tervezett közterület-csatlakozás,
    9. az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,
    10. vízszintes és magassági méretezés,
    11. az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.
  2. Utcakép M = 1:200 méretarányban
  3. Nézetrajzok M = 1:200 méretarányban
  4. Műszaki leírás, mely tartalmazza a következőket:
    1. tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
    2. az építési telek terheléseinek összefoglalása (ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy mi minden fog a telekre kerülni)
    3. beépítési százalék, épületmagasság, összes hasznos alapterület
    4. anyagok, színek ismertetése,
    5. leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,
    6. helyiséglista és terület-kimutatás,
    7. közműellátás ismertetése,
    8. gépészeti rendszerek összefoglaló leírása,
    9. az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

Mit jelentenek a változások?

Ma még megjósolhatatlan, hogy az építőipar életére és a városképekre milyen hatása lesz az új rendelkezéseknek. Az építészek kongatják a vészharangot, s a szakma teljes félredobásáról beszélnek. Akár így van, akár nem, ez egyet biztosan mutat: a változások  mélysége őket is váratlanul érte.

Az új szabályozás célja a sorba illeszkedő többi törvénnyel együtt egyértelmű: bármi áron, de be kell indítani a növekedést az építőiparban. Munkát kell biztosítani, ahhoz pedig épülő lakásokra lesz szükség. Így igyekezett a kormány az összes lehetséges akadályt elhárítani az új lakások építése elől. Ebbe a sorba illeszkedik az engedélyeztetés eltörlése is. Hogy ez mennyire nem előre átgondolt, alaposan kiforralt csomag, azt az is mutatja, hogy a lakások felújítására és újak építésére ma teljesen más szabályok vonatkoznak. Aki 100 négyzetméteres lakását egy újabb lakószobával bővíteni akarja, annak végig kell járnia az engedélyeztetés teljes folyamatát. Aki viszont 200 négyzetméteres újat épít, annak nincs erre szükség.

De nézzük csak, mi is az, ami valóban változást jelent?

Eddig az építési engedélyhez engedélyeztetési tervet kellett benyújtani. Ehhez a tervezők többnyire 1:100 méretarányú terveket készítettek. A rendelet most ennél elnagyoltabbakat, 1:200 arányút követel meg. Alaprajzot nem kell csatolni, csak részletes helyszínrajzot. Nem kell betartani a helyi építési szabályzatot. A 300 négyzetméteres határon belül szabadon lehet bármit építeni, egyelőre nincsenek korlátok. Egy elemző például kiemeli, hogy eddig egy egylakásos épület tetőterébe csak egy lakást lehetett építeni. Most nem lesz ilyen korlátozás. Családi házas telekre is simán be lehet építeni egy hatlakásos társasházat – még mindig meglesz az 50 négyzetméteres lakásonkénti átlag, s nem lépik túl a 300 négyzetméteres határt sem. Ezeket a vadhajtásokat az önkormányzatok eddig a helyi építési szabályzat alkalmazásával igyekeztek visszafogni, bár nem mindig sikerrel. Most viszont ez a visszatartó erő is megszűnik.

Pórul járhatnak a szomszédok is. Nem kell a beleegyezésük ahhoz, hogy az építkezés elinduljon. Előre látható, hogy az építkezések egy része a bíróságon fog kikötni, hiszen a szomszéd csak akkor fog arról értesülni, hogy az ablaka alatt egy tűzfal meredezik majd, amikor az elkezd kinőni a földből.

Forrás: 2015. évi CCXII. törvény egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról, valamint 456/2015. kormányrendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

Hozzászólások

comments