Egy „csok”-hoz két lakás kell a tetőtérbe

Több olvasónk visszajelzései alapján alaposabban elmélyedtünk a tetőtér-beépítésre felvehető családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének előírásaiban. A jogszabály szövege ugyanis megtévesztő, és eléggé logikátlan is. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a magasabb összegű „új lakás csok”-ra csak akkor leszünk jogosultak, ha a tetőtérben két, külön bejáratú lakást alakítunk ki. Azaz nem elég, hogy a létrejövő tetőtéri lakás új legyen, önállóként nyilvántartva, hanem rögtön kettő kell belőle – de a támogatásból bizony csak egy „adag” jár…

Az új lakások építéséhez igénybe vehető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet a következőt mondja ki: akkor minősül a támogatás szempontjából új lakásnak a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás, ha a munkálatok révén

  • legalább két új, önállóként nyilvántartott lakás jön létre, amely
  • lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, és
  • külön bejárattal rendelkezik. (16/2016. Korm. rendelet)

Ez érthető volna úgy is, hogy építünk a tetőtérbe egy lakást, és akkor az eredeti helyett két lakás jön létre. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint nem így van.

Ha a magasabb összegű „új lakás csok”-ra pályázunk, akkor bizony a tetőtérben (az emeletráépítés során) legalább két darab új, külön bejáratú lakást kell kialakítanunk. Ezek közül persze csak az egyikre vehető igénybe a csok. Az is igaz azonban, hogy csak az egyik lakásnak kell megfelelnie minden csok-előírásnak (természetesen annak a lakásnak, amelyikre igénybe vesszük a támogatást). A másik lakás így lehet jóval kisebb is.

Érdemes kiszámolni (főleg azoknak, akik legalább három gyereket terveznek), hogy konkrétan kinek melyik megoldás éri meg jobban. Csupán egy lakás a tetőtérben, és négy gyerek után legfeljebb 2,75 millió? (Mert az egy lakás kialakítása csak lakásbővítésnek számít, így legfeljebb ennyi jár.) Vagy bevállalnak a tetőtérben egy kisebb és egy nagyobb, az előírásoknak megfelelő lakást? Ekkor már a három gyerek után járó 10 milliós támogatást biztosan megkapják. Továbbá kérhetik a 10 milliós kedvezményes hitelt és az 5 százalékos áfa-visszatérítést is. Persze, csak a csok-os lakásra. Ezek a tények azért sokakat gondolkodásra késztetnek majd. Főleg, hogy a két tetőtéri lakásnak akár azonos is lehet a tulajdonosa…

Csak emlékeztetőül: mindkét lakásnak meg kell felelni “új lakás csok”-ban (16/2016 (II. 10.) Korm. rendelet 3 §. 9. a. pontjában) leírt következő feltételeknek. Tehát rendelkezzen:

  • legalább egy 12 m2-t meghaladó lakószobával,
  • főzőhelyiséggel, ennek hiányában (pl. amerikai konyha) a szobában további 4 m2 önálló szellőzésű területtel,
  • legyen benne fürdőhelyiség és WC.
  • Az épületben legyen vezetékes áram,
  • a lakásnak egyedi, önálló fűtése legyen,
  • be legyen kötve a szennyvízhálózatba (vagy az ezt helyettesítő rendszerbe),
  • legyen benne vezetékes ivóvíz (vagy a telken ivóvíz minőségű kút).
  • (Tetőtér lévén csak az 1,90 m belmagasságnál nagyobb területek számítanak be!)

A kisebbik lakásnál már csak OTÉK (105.§) szokásos, lakásokra vonatkozó előírásait kell betartanunk. Így valóban egész kicsi, 20-25 m2-es lakás is létrehozható. (Vigyázzunk! Az OTÉK előírása szerint, ha a “kis lakás” hasznos alapterülete meghaladná a 30 m2-t, akkor már legalább 16 m2-es szobát kell benne kialakítani!)

A nagyobbik, az „új lakás csok”-os lakásnak fentiek mellett ki kell még elégítenie a gyerekszám szerinti előírást is. Eszerint az új tetőtéri lakás hasznos alapterületének el kell érnie a következő értékeket (vagyis annak a területnek, ahol a belmagasság legalább 1,90 m):

  • egy gyermek esetén legalább 40,
  • két gyermek esetén legalább 50,
  • három vagy több gyermek esetén legalább 60 négyzetméteresnek kell lennie.

Őri András
(Forrás: OTÉK; 16/2016. (II. 10.), 17/2016 (II.10.) Korm. rendeletetek)

Hozzászólások

comments