Kötelező biztosítás 2021: él és virul a  károkozói pótdíj

Az MNB két ok miatt is kritizálta a biztosítókat. Az egyik, hogy nem használják a statisztikai adatokat. A másik ok a jogszabályok megkerülése a károkozói pótdíj alkalmazásával. Csalódással figyeljük, hogy a károkozói pótdíj él és virágzik, sőt 2021-ben még több biztosító használja, mint a korábbi években. 

A károkozói pótdíjat annak kell fizetnie, akinek a szerződéséhez a korábbi években valamilyen kárkifizetés kapcsolódott, azaz kárt okozott. Csakhogy a kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok szerint ezt a tulajdonképpen büntetésként értelmezhető tarifát a bonus-malus rendszernek kellene szabályoznia. Aki kárt okoz, az visszalép két kategóriát, így magasabb lesz a biztosítása. Igen ám, csakhogy a biztosítók ezt még megfejelik a károkozói szorzóval, amivel lényegesen nagyobb különbségeket tudnak elérni.

Egy teherautó éves alapbiztosítása például legyen 500 ezer forint. A sofőrök jól vezetnek, évek óta nem történt semmi baj. A cég biztosítása így a B10-es, a legkedvezőbb kategóriában van, amire a tulajdonos az alapdíj felét fizeti. Az éves díja tehát 250 ezer forint. Majd okoz egy balesetet, ami miatt két kategóriát romlik a besorolása. Következő éven B10 helyett csak B8-ba kerülhet, ami a 0,5-ös szorzó helyett mondjuk 0,7-et jelent. A biztosítása így a 250 ezer helyett 350 ezer forint lenne. Igen ám, de a biztosító alkalmaz egy 2x károkozói szorzót is. Az érintett jármű biztosítása így 250 ezer forintról már 700 ezerre emelkedik a következő évben.

A károkozói szorzóhoz az adatokat éveken át figyelik a társaságok. Ma kétszeres-háromszoros tarifát vetnek ki arra, aki társaságtól függően 2016 vagy 2018 óta valamilyen balesetet okozott, miközben a bonus-malus rendszer alapján maximum 20 százalékot emelkedett volna a biztosítása. Ezt a rendszert az ombudsman is alkotmánysértőnek tartotta, s a pénzügyminisztert kérte fel a szabályok módosítására. Azért alkotmánysértésről beszélünk, mert a biztosítók eljárása teljesen törvényes; a hiba abban a rendeletben van, amelyik megengedi nekik ezt a fajta matematikát. (Egy alacsonyabb rendű jogszabály nem írhatna felül egy magasabb rangút, a rendelet nem lehetne ellentétes a kgfb törvénnyel.)

A károkozói szorzó a korábbi években is gyakori volt, mostanra viszont szinte minden társaság átvette. Valójában erre rá is kényszerülnek. Ha csak egy-két társaság hozna ilyen díjakat, akkor a balesetet okozó autósok mind oda mennének, ahol nem alkalmazzák. Így minden biztosító magát védi: ha az egyik cég ilyen intézkedéssel távol tartja magától a rossz ügyfeleket, akkor a másiknak is ezt kell tennie.

Károkozói szorzók az egyes biztosítóknál
(ezzel kell a biztosítók alapdíját beszorozni)
Aegon Csak személygépkocsira, 1,5x
Allianz
CIG Pannónia
Generali 2x
Genertel 2x
Groupama 1,33x
K&H 1,1-1,25x attól függően, hány fokozatot romlik a besorolása a korábbi évhez képest
KÖBE 2,5x
Magyar Posta 1,5x
Signal Nem külön szorzót alkalmaz, hanem a bonus-malus kategóriák szorzóit módosítja. Pl. A B10 vontatóra 0,4x, károkozás esetén pedig 0,6435. A károkozói pótdíj így már 60% felett lehet.
Union 1,35x
Uniqa 1 kár esetén 2x, 2 vagy több kár esetén 3x
Wáberer 1,5x

Nagy Csaba

 

Cikkünket teljes terjedelmében a Fuvarlevél 2020. novemberi számában olvashatják, melyből megismerhetik:

  • tükröződnek-e a valódi kár­statisztikai adatok a 2021. évi díjakban
  • melyik biztosítónál drágult, melyiknél csökkent a kötelező
  • mekkora fuvarozói pótdíjjal kell számolni
  • bonus-malus besorolások díjszorzóit
  • hol köthet legkedvezőbben biztosítást
  • teherautók, vontatók, pótkocsik biztosítási díjának elemzését

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: