Engedélyezés helyett egyszerű bejelentés 300 négyzetméter felett is

Tovább bővül azoknak az építési munkáknak a köre, melyekre elég az engedélyeztetés helyett az egyszerű bejelentés. A most megjelent törvénymódosírtás szerint bevonták a körbe a 300 négyzetméter feletti lakóépületeket is.

Mikor elég az egyszerű bejelentés?

Az egyszerű bejelentés kezdetben csak a 300 négyzetméter alatti, új lakóépületek építésére vonatkozott. Idén év elején bővült a kör, s január elsejétől már a 300 négyzetméter alatti lakóépületek bővítéséhez is elegendő az egyszerű bejelentés az engedélykérés helyett. Erre akkor van lehetőség, ha a lakóház alapterülete a bővítés után sem haladja meg a határként kitűzött 300 négyzetmétert.

A most megjelent új törvény ezt a határt engedi még tágabbra. A módosítás szerint egyszerű bejelentés kell  a kivitelezés megkezdéséhez akkor is, ha a lakóház a bővítés után meghaladja a 300 négyzetméteres alapterületet. Ugyancsak egyszerű bejelentés kell a 300 négyzetméter feletti új lakóházak építéséhez is.

A kérdés az, milyen céllal épül az épület

Az engedélyeztetés helyett az egyszerű bejelentés feltétele az, hogy a lakóépület ne kereskedelmi céllal épüljön. Ez azt jelenti, hogy az építés szándéka alapján kell megkülönböztetni egymástól a beruházásokat. Ha egy család veszi tervbe, hogy 5–600 négyzetméteres villát építtet magának, akkor azt nem kell engedélyeztetni, elég lesz rá az egyszerű bejelentés. Ellenben, ha egy vállalkozó épít egy ötlakásos társasházat ugyancsak 5–600 négyzetméteren, azzal a szándékkal, hogy a lakásokat majd értékesíti, akkor ehhez a munkához továbbra is építési engedélyre lesz szüksége.

Az egyszerű bejelentés a módosítás hatályba lépése után a következőkre fog kiterjedni:

  • 300 négyzetméter alatti lakóépület építése, bővítése, valamint az építési munkákhoz kapcsolódó tereprendezés, támfalépítés (ez volt eddig is);
  • természetes személy, tehát nem vállalkozó építtető által bejelentett, 300 négyzetmétert meghaladó új lakóépület építése. Itt azonban az is feltétel, hogy az épületben csak egy lakás található, és az építmény saját célra készül (saját lakhatásra);
  • meglévő lakóépület 300 négyzetméter felettire bővítése, akkor, ha az építtető magánszemély, és az építést saját célra végzi.

Többlakásos házat is lehet bővíteni egyszerű bejelentéssel

Látható, hogy a bővítésnél nem tartozik a feltételek közé az a szempont, hogy az épületben csak egy lakás legyen kialakítva. A törvény indoklása szerint ugyanis éppen ez volt az eddigi rendelkezések hiányossága. Ezek a szabályok eddig kivették az egyszerű bejelentéssel érintett körből azokat a többlakásos épületeket, ahol a lakások összes alapterülete meghaladta a 300 négyzetmétert. Pedig valószínű, hogy ilyen esetben is az egyes lakások alapterülete jóval a határ alatti volt, lehetett volna bővíteni is, de a teljes épületre vonatkozó 300 négyzetméteres korlát ezt megakadályozta. Milyen esetek lehetnek ezek? éldául lehet egy olyan családi ház, melyben korábban két lakást alakítottak ki (földszint és tetőtér). A két lakás külön-külön alatta maradt a 300 négyzetméteres határnak, a ház egésze viszont már nem, így ma még engedélyköteles minden bővítés.

Hasonló a helyzet egy régi villából kialakított, többlakásos társasházban, vagy bármilyen más társasházban. Az elöregedett, korszerűtlen lakásállomány indokolttá teszi, hogy a felújítások, korszerűsítések a lehető leggördülékenyebben valósulhassanak meg. Csakhogy, ha engedélyeztetés kell egy tetőcseréhez, egy szerkezeti elem megváltoztatásához, akkor annak az hónapokra lelassíthatja az akár sürgető felújítást, átépítést.

Konkrét példa: egy régi társasházban az ablakcseréhez volt szükség az ablak feletti szerkezeti elemek átépítésére. Ez ma még engedélyköteles munka. Az építési engedély érvényességéhez pedig szükség volt arra, hogy legalább a lakástulajdonosok kétharmada átvegye az építési engedélyről szóló hivatalos hatósági értesítést. Hónapokba telt, mire az idős, elköltözött, nehezen elérhető tulajdonosokat össze tudták gyűjteni. Az engedélyeztetés miatt több hónap csúszással tudták csak elkezdeni a munkát, ami egyébként végül egy fél nap alatt befejeződött. Az ilyen helyzetekre is megoldást hozhat, ha engedélykérés helyett egyszerű bejelentéssel is elkezdhető a munkavégzés.

Műemlék épületre egyik esetben sem érvényes az egyszerű bejelentés, arra mindenképpen építési engedély is szükséges.

A törvénymódosítás március 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, s a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy az új előírásokat április végétől kell majd alkalmazni. 

Hozzászólások

comments