Építési reklámháló: be kell jelenteni és építési napló is kell hozzá

Vége a reklámokkal kidekorált építési védőhálók korának. A kormány úgy szabályozta a közterületi reklámok megjelenésének szabályait, hogy rendkívül szűkre szabja az ilyen reklámhálók kihelyezésének lehetőségét. A nagyvárosokban így valószínűleg élvezhetőbb lesz az utcakép és kevesebb lesz a kamu homlokzatfelújítás, a lakóknak viszont kevesebb pénzük lesz kifizetni a valódi felújítási munkákat.

Reklámháló: fontos bevétel volt a felújításokhoz

A reklámot tartalmazó védőhálók kihelyezése sokáig mindenkinek jó volt. A homlokzatfelújítást végző vállalkozónak legtöbbször mindegy, hogy a kötelezően felrakandó védőhálón van-e reklám vagy nincs. Az is előfordult, hogy építőipari cégek saját hirdetésüket jelenítették így meg nagy felületen. A leggyakoribb megjelenési ok azonban mégis csak az volt, hogy a társasház értékesítette ezen a módon homlokzatának egy részét a felújítás idejére. Az így befolyó pénz a felújítási költségekbe ment. Sok társasháznak rendkívül nagy szüksége is volt erre az összegre, a reklámból származó bevétel nélkül a lakók nem is tudták volna kifizetni a homlokzat felújítását.

Visszaélések a felújítási hálókkal

A baj akkor kezdődött, amikor Budapesten elszaporodtak a kamu homlokzatfelújítások. A hirdetők rájöttek, hogy a több emelet magas, és akár hónapokig látható reklámfelületek sokkal olcsóbbak a számukra, mint egy órásplakát-kampány megrendelése. És sokkal láthatóbb is, hiszen a védőhálók sokszor teljes egészében, 4-5 emeletnyi magasságban is lefedték a belvárosi házak homlokzatait. A lakóközösségek pedig egyszerű bevételként tekintettek erre a forrásra: a több milliós bevételért cserébe elfogadták, hogy néhány hónapon keresztül nem látnak ki az ablakaikon, mert a házat teljes egészében eltakarják a díszletként felépített állványzatra húzott reklámhálók. Így először csak hónapokkal tovább kint maradtak a hálók, mint ameddig a felújítás tartott, később meg már akkor is felkerültek a házakra, amikor szó sem volt felújítási munkákról.

A hirdetők kívül az sem mindegy, hogy a reklámért mennyi közterület-használati díjat kell fizetni. Budapesten egy megvilágított, 20 négyzetméter feletti óriásplakát díja havonta 51 ezer forint volt. Ugyanazon a helyen az építési reklámhálóért négyzetméterenként mindössze 420 forint a tarifa, azaz egy 25 négyzetméteres háló havi önkormányzati díja 10.500 forint. Még nagyobb érték a hirdetőknek, hogy az építési hálót olyan környéken is elhelyezhették (belvárosban), ahol az óriásplakátok eddig is tiltottak voltak. Ennek a rendszernek most vége.

Sem közterületen, sem magántelken nem lehetnek órisplakátok

Egy új kormányrendelet pontosította nemrég azokat a szabályokat, melyeket a tavaly életbe lépett településképi törvényben fektettek le. Az ide tartozó legfontosabb szabály, hogy gyakorlatilag megtiltották a reklámok közterületi elhelyezését. Ez a közterületekre és a közterületekről látható magánterületekre érvényes. Tehát nemcsak egy téren vagy utcán, hanem a saját ház kertjében vagy falain sem lehet ezentúl reklámot közzétenni. Ez a rendelkezés nemcsak az állványokra helyezett hálókra vonatkozik, hanem például a tűzfalakra, vagy magas házak oldalára festett reklámokra is.   

Csak az építkezés idejére, és csak e-naplóval lehet reklámozni

Építési reklámhálót akkor lehet a jövőben kihelyezni, ha azt az önkormányzat engedélyezi – kizárólag az építkezés tényleges idejére. Ebben az esetben is egy éven belül legfeljebb 12 hétre engedélyezhető a reklám megjelenése.

Azt a feltételt, hogy csak az építés idejére maradhat kint a reklámháló, olyan szigorúan veszik, hogy a kihelyezés kezdő és befejező időpontját az építési naplóban szereplő kivitelezési időhöz kötik. Azaz, akkor lehet kitenni a reklámhálót, ha a naplóba bejegyezték a felújítás elkezdését. Ha a házon végzett munkához egyébként nem lenne kötelező az építési napló vezetése, a reklámháló miatt akkor is meg kell nyitni és vezetni kell az építési naplót. Építési napló nélkül nem lehet reklámhálót használni.

Az építési reklámháló felülete két négyzetméternél nem lehet kisebb, s 9 négyzetméternél nem lehet nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a korábban megszokott, több emelet magas hálókat még önkormányzati engedéllyel sem lehet a továbbiakban felrakni, hiszen azok felülete sokszorosan meghaladta a 9 négyzetmétert. A megszokott lépték körülbelül 100 négyzetméter. 9 négyzetméter körüli reklámháló nem létezik a piacon.

Vannak kivételek

Fontos még, hogy a településképi törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet kizárólag a gazdasági reklámokra vonatozik. Ez azért fontos, mert így van néhány kivétel a megjelenés tiltása alól. A reklámhálók szempontjából a legfontosabb, hogy nem tartoznak e törvény hatálya alá az ingatlanokon elhelyezett, azok eladására vagy kiadására vonatkozó felhívások.

Ha tehát egy épülő ház homlokzata elé húzott védőhálón olyan reklám szerepel, mely az ott épülő lakások és irodák bérlését vagy megvásárlását népszerűsíti, az a továbbiakban is lehetséges, mert nem tartozik a törvény hatálya alá.  Minden más védőhálós reklám felhelyezésének feltétele, hogy:

  • önkormányzati engedély kell
  • maximum 9 négyzetméteres lehet
  • csak a tényleges kivitelezés idejére, de legfeljebb 12 hétig maradhat fent
  • építési napló kell hozzá.

Hozzászólások

comments