Félpótkocsira nincs gépjárműadó

Januártól megváltozik a gépjárműadó fizetésének a rendszere. A legnagyobb változást a nyergesvontatók üzemben tartói érzik majd. Nem kell külön fizetni a vontató és a pótkocsi után, sőt, a vontató nélküli félpótkocsikra egyáltalán nem is kell adót fizetni.

Ha egy vállalkozónak van három vontatója és hozzá öt pótkocsija, akkor összesen 8 tétel gépjárműadót kellett eddig fizetnie. A gépjárműadóról szóló törvény egy kalap alá vette a pótkocsit és félpótkocsit, s mindkettő után meg kellett fizetni az adót. Az adó alapja a saját tömeg, amihez hozzá kellett adni a raksúly felét. Az adó minden megkezdett 100 kg után 1380 forint, vagy 850 forint a légrugós járművek után. Ehhez jött még a vontatóra számított adó, amit a saját tömeg alapján kellett számítani.

Januártól ez megváltozott. Az egyes járművek után külön-külön fizetett adót felváltotta a szerelvényadózás. Azaz nem kell külön adót fizetni a nyergesek által vontatott félpótkocsik után.

A sima teherautók és pótkocsijaik adózása maradt a régi rend szerint. Csak a nyergeseké változott meg. A nyergesvontatók adóját egy együttes képlet alapján kell kiszámolni. A törvény szerint „az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.” Ez elég bonyolultan hangzik, de nem az.

A saját tömeg adott, fix adat. Ugyanígy a nyergesre vonatkozó szabályokból kiszámítható a pót megengedett legnagyobb össztömege is. A szerelvény összesen 40 tonnát húzhat, ebből kell levenni a vontató saját tömegét. A maradék lehet a félpótkocsi legnagyobb megengedett össztömege. Így a képlet alapján már számítható az adó.

Nézzünk egy példát!

Tegyük fel, hogy a nyergesvontató saját tömege 8 tonna, a félpótkocsi legnagyobb megengedett össztömege: 28 tonna. Tehát egyszer a gép tömegének a kétszerese (8 tonna x 2= 16), hozzá a pót össztömegének (28) és vontató saját tömege (8) különbségének a fele (10). Az adóalap tehát 16+10=26 tonna.

A félpótkocsik adója tehát bekerült a vontatókhoz. Így nem önállóan a vontatók után, hanem a szerelvények után kell a gépjárműadót megfizetni. Kinek jó ez? Elsősorban azoknak a fuvarozóknak, akik több pótkocsit is használnak felváltva a vontatóhoz. A plusz darabokra mostantól nem kell adót fizetni.

Nőni fog viszont azoknak a fuvarozóknak az adóterhe, akiknek nincs saját pótkocsijuk. Elképzelhető, hogy a fuvarozó csak a géppel rendelkezik, s a szállítmányozó cég által üzemben tartott pótkocsival viszi az árut. Neki magasabb lesz az adója, mert valójában a nem a tulajdonában lévő pótkocsi után is meg fogja azt fizetni. De ez ritka példa, a gyakorlatban nem ismerek így működő vállalkozást.

A környezetvédelmi kedvezményeket illetően nincs változás, az adó összege is ugyanaz maradt. Az alapösszeg 1380 forint, a légrugósoknak 850 forint minden 100 kg után. Az 5–8. környezetvédelmi osztályba sorolható (Euro 3) nyergesekre 30 százalék, a 9–12 közötti osztályba sorolható (Euro 4-től) nyergesekre 50 százalék adókedvezmény jár. A sima teherautók és buszok kedvezménye ugyanezekre a besorolásokra 20 és 30 százalék.

Forrás: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról, 6.§ (4)

Hozzászólások

comments

Related Posts