Földmunkagép bérbeadása esetén a szerződés tartalmától függ, hogy melyik félnek kell az áfát befizetni. Az építőipari munkák és a munkaerő kölcsönzése is fordított adózással jár, ezekre figyelni kell a gépek bérbeadásánál is.

Az építési-szerelési munkák Magyarországon fordított adózással járnak. Ez azt jelenti, hogy ha a megrendelő is áfás vállalkozás, akkor az áfát a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó vallja és fizeti be. Azaz az építési vállalkozó nettó számlát állít ki a munkájáról. A megrendelő cég ezt kifizeti, majd kiszámolja az áfát és azt közvetlenül az adóhatóságnak utalja.

Fordított adózás alá esik minden olyan építéssel kapcsolatos tevékenység, aminek köze van ingatlan létrehozásához, bontásához, bővítéséhez, átalakításához. Ide tartozik a földmunka és a tereprendezés is, akár útépítéshez, akár valamilyen épület létrehozásához kapcsolódik a feladat.

A földmunkagépekkel végzett munkát nem sorolnánk rögtön az építési munkák körébe. A gépkezelőket is inkább sofőrnek, mint építő munkásnak tekintjük. Mégis kerülhet ez a munka a fordított adózás alá. Nem minden esetben kell így számolni, ezért kell nagyon odafigyelni az ügyféllel kötött szerződésre. Az adózási formát a részletek határozzák meg.

Földmunkagépet jellemzően kétféle szerződéssel adhatunk bérbe:

–  meghatározott időre adjuk át a gépet vezetővel együtt. Az elszámolás általában óradíj alapján történik.

–  Konkrét földmunkára szerződünk. Itt választhatunk óradíj alapú elszámolást, vagy a megmozgatott föld köbmétere szerinti elszámolást.

Az első esetben hagyományos módon számoljuk az áfát, a második esetben fordított adózást kell alkalmaznunk.

A sima bérbeadás nem fordított áfás

Ha csak bérbeadjuk a gépet a vezetővel együtt, akkor ez a bérleti szerződés nem kapcsolódik közvetlenül az építési munkákhoz. Nem is kell tudnunk, hogy az ügyfél mire használja az eszközt. Kibérelte egy meghatározott időre, a szerződés pedig nem tartalmazza a munkavégzés célját. Maga a bérbeadás pedig nem fordított áfás, akkor sem, ha építőipari gép bérletéről kötjük a szerződést. Ebben az esetben tehát hagyományos módon kell az adóval számolni.

Az építési munka viszont igen

A másik esetben viszont már konkrét építési munkára kötjük a szerződést. Az ügyfél nem úgy általában veszi bérbe a gépet, hanem megbíz minket egy konkrét beruházás földmunkáinak elvégzésével. A végzett munka így akkor is az építési tevékenységhez kapcsolódik, ha egyébként a gép bérletéről kötjük a szerződést. Ez tehát fordítottan adózik, az építési munkához kapcsolódva.

És a gépkezelő?

Térjünk ki a géphez biztosított vezető kérdésére is. Általában a bérleti szerződés úgy szól, hogy kezelővel együtt biztosítjuk az építőgépet. Azaz „bérbe adjuk“ a jármű vezetőjét is. Jogilag ez munkaerő-kölcsönzésnek számít, ami tavaly óta szintén fordított adózású szolgáltatás. Csakhogy itt másra is figyelni kell. Nem önmagában a sofőrt adjuk kölcsön a megrendelőnek. Ő csak azért kerül át a megbízóhoz, mert a munkája része a fő szolgáltatásnak, a gép bérbeadásának. Ezt úgy hívjuk, hogy mellékszolgáltatás, ahol a főszolgáltatás a gép bérlete lesz. Ilyen esetben a személyzet rendelkezésre bocsátása mint mellékszolgáltatás ugyanúgy fog adózni, mint a főszolgáltatás. Ha tehát a gépet egyszerűen idő alapon adjuk bérbe kezelővel együtt, akkor mind a gép bérbeadása, mind a személyzet rendelkezésre bocsátása az általános mód szerint, egyenes adózású lesz. A második esetben pedig mindkettő után fordított adózású számlát kell kibocsátani.

Külön számla kell-e a fordított adózásra?

Előfordulhat, hogy ugyanannak az ügyfélnek egy időben egyenesen és fordítottan adózó szolgáltatást is teljesítünk. Például a munkagép bérbeadása mellett olyan szállítást is végzünk az ügyfélnek, aminek nincs köze az építési munkákhoz. Lehet-e ebben az esetben közös számlát kiállítani a két szolgáltatásról?

Valójában az áfatörvény nem tiltja, hogy egy számlán kétféle besorolású szolgáltatást is szerepeltessünk. A lényeg hogy a számlából egyértelműen ki kell derülnie az áfamértéknek. Ami áfás, ott fel kell tüntetnünk az adót, ami pedig fordítottan adózik, ott üresen hagyjuk az áfa összegének az oszlopát. Arra ügyeljünk, hogy nem írhatjuk a fordítottan adózó szolgáltatás sorába sem azt, hogy nulla százalék, sem azt, hogy mentes az adó alól vagy hasonlót. A számla e sorának kötelezően tartalmaznia kell a „fordított adózás“ kifejezést az áfatörvény 169. § n. pontja alapján.

Nagy Csaba