[btn link=”https://fuvarlevel.hu/wp-content/uploads/2016/06/KÁSZ-2016.pdf” color=”red” size=”size-l” target=”_blank”]Az új KÁSZ teljes szövege innen letölthető[/btn]

Jelentősen megnöveli a fuvarozó vállalkozások működésének a biztonságát egy új rendelet.  A kormány alaposan átírta a Közúti Árutovábbítási Szerződésekről szóló 35 éves jogszabályt. Az új rendelet szerint a belföldi fuvarozók garanciát kapnak a fuvardíjak kifizetésére, megtérítik az állásidőt és csökken a kártérítési felelősségük az útjuk során bekövetkezett árusérülésnél. Amiért eddig pereskedniük kellett, azt mostantól garantálja az új jogszabály.

(A cikket 06.08-án frissítettük)

Fuvarozási szerződés

A korábbi rendelet nem határozta meg pontosan, hogy mit is értünk fuvarozási szerződés alatt. A mostani viszont igen, s részletesen fel is sorolja, hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia. A szerződés kötelező elemei a következők:

• a szállítandó áru megnevezését és egyéb jellemzőit: darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, csomagolásának módját, különleges rakományrögzítési igényt, szükség esetén a fuvarozáshoz szükséges okiratok, engedélyek azonosító adatait
• az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét és időpontját vagy határidejét
• külön díjazás ellenében értékre vonatkozó esetleges kikötést
• külön díjazás ellenében a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekre vonatkozó esetleges kikötést (ha pl. prémiumot kap a fuvarozó, ha határidőre teljesít)
• az áru berakásának és kirakásának módját
• a címzett megnevezését
• a fuvardíjat, a fuvardíj és egyéb, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költség kifizetésének biztosítását,
• az állásidő esetén fizetendő összeget
• a feladó esetleges rendelkezését a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében
• az esetleges utánvéti összeget.

Új elem az inkasszó lehetősége. A szerződésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot a megrendelő részéről. Ebben a nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy késedelmes fizetés esetén a megbízási díjat és a késedelmi kamatot a fuvarozó inkasszóval levehesse a számlájáról. Ez nem egyszerűen a szerződés egyik pontja, hanem egy külön nyilatkozat, amit a megrendelő a saját bankja számára készít el hivatalosan. A fuvarozó tehát egyszerűen érvényesíteni tudja, csak be kell vinnie a bankba az előre aláírt papírt.

Fizetési határidő

Az új jogszabály egyik legnagyobb eredménye, hogy kötelezővé teszi a 30 napos fizetési határidőt. Azt már a korábbi szöveg is tartalmazza, hogy a fizetési határidő maximum 30 napos lehet. A rendeletben viszont benne maradt egy lehetőség ennek kikerülésére:  ha a felek megállapodnak ennél hosszabb fizetési határidőben és a fuvarozó ezért valamilyen ellentételezést kap, akkor maradhat a hosszabb fizetési idő is.

Ez a feltétel benne marad az új rendeletben is, kis pontosítással. A korábbi rendelet ugyanis nem határozta meg, hogy a 30 napos határidőt mikortól kezdve kell számítani. Az új szöveg szerint a fuvardíjat a szolgáltatást követő 30 napon belül kell megfizetni. Nem lehet tehát azzal játszani, hogy a fuvarozó számláját a megrendelő majd csak hónapok múlva fogadja be, s akkortól számítódik a 30 napos határidő.

A fizetésre adott 30 nap a jövőben akkor érvényes, ha a fuvarozó a pontosan kitöltött számlát a feladat teljesítését követő 15 napon belül átadja. Ha később adja át a számlát, akkor a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a fuvardíjat és a költségeket kifizetni.

Állásidő

Ez a fejezet teljesen új eleme a jogszabálynak, a régi szöveg nem is utalt erre a kérdésre. Az új szabály szerint állásidőt akkor kell számolni, ha a fuvarozó készen az ár átvételére vagy kiszolgáltatásra, de a rakodás ezt követően egy órán belül nem fejeződik be. A fuvarozó ekkor az állásidőre külön összeget számíthat fel. Hogy ez az összeg mekkora lehet, mi alapján számítható, azt a felek megállapodásának, a fuvarozásra kötött szerződésnek kell tartalmaznia. Ha magasabb összegben a felek nem állapodnak meg, akkor az állásidő a fuvarozó önköltsége lehet (időarányosan). Az is állásidőnek számít, ha a rakodás már készen van, de valamilyen papír, igazolás hiánya miatt a fuvarozó nem tud elindulni, várakoznia kell. Az állásidőt írásban kell igazolnia annak, aki miatt a várakozás bekövetkezett.

Rakodás díja

A korábbi KÁSZ a rakodás kérdését sem szabályozta megfelelően. Az eddigi rendelet csak a darabáru rakodásáról írt néhány pontot. Eszerint a rakodást néhány kivétellel a fuvarozó végezte, de a feladó, illetve címzett köteles volt közreműködni a 100 kg-nál nagyobb darabok rakodásában.

Az új szabályok szerint az áru berakására a feladó, kirakására a címzett köteles. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak, ilyenkor a megállapodásnak tartalmaznia kell a rakodásban részt vevők személyére, tárgyi feltételeire és ellenértékére vonatkozó részeket. Magyarul: a rakodásért külön pénzt kérhet a fuvarozó. Külön megállapodás nélkül a sofőrt nem lehet rakodásra kényszeríteni.

Külön paragrafusban tárgyalja a rendelet a raklapcserét is. A rendelet szerint a raklap és göngyöleg cseréjét a fuvarozó külön díj ellenében, a feladó költségére, külön szolgáltatásként végzi.

Anyagi felelősség

A jogszabály végső szövegének kialakításában részt vevő NiT szerint korábban nagy problémákat okozott az is, hogy a külföldi példákkal ellentétben, a magyar fuvarozók belföldön teljes anyagi felelősséggel tartoztak árukár esetén. Most azonban a CMR Egyezmény gyakorlatának megfelelően belföldön is csökkentik a kártérítés mértékét.

A fuvarozó felelősségét a korábbi rendelet nem tárgyalta külön fejezetként. A felelősségre vonatkozó szabályok most viszont egy helyre kerültek, ezáltal átláthatóbbak, egyértelműbbek lettek.

A fuvarozó felelőssége három területet érint. Felelős

•    a teherautó késedelmes kiállásáért
•    az áru késve történő kiszolgálásáért
•    az áruban okozott kárért, annak sérüléséért, elvesztéséért.

A fuvarozó minden felelősség alól mentesül, ha a sérülést, késedelmet a megbízó valamilyen magatartása, vagy a megbízónak valamilyen utasítása okozza. A fuvarozó mentesül a felelősség alól néhány olyan esetben is, ha a sérülés valamilyen előre látható ok miatt következett be, de ennek tudatában kötöttek kifejezetten ilyen megállapodást. A rendelet konkrétan felsorolja ezeket az eseteket:

•    a sérülés a nyitott, ponyvával nem fedett jármű miatt következett be, de a szerződésben konkrétan megállapodtak az ilyen jármű használatában
•    csomagolás hiánya vagy hiányossága olyan áruk esetén, melyek csomagolás nélkül ki vannak téve a sérülésnek
•    az áru kezelése, rakodása közbeni sérülések, ha a rakodást a feladó, vagy a címzett végezték
•    olyan áruk sérülése, melyek jellegüknél fogva ki vannak téve ezeknek a sérüléseknek (rozsda, törés, önmagában bekövetkező belső romlás, férgek, rágcsálók kártevése stb.)
•    az árudarabok nem megfelelő megjelölése, számozása
•    élő állat árukísérő nélküli fuvarozása.

Ha a sérülés a felsorolt feltételek valamelyike miatt következett be, annak a bizonyítása a fuvarozót terheli. Ha az árut olyan járművel szállította, aminek valamilyen különös feltételnek meg kell felelnie (pl. hűtőkocsi, vagy állatok szállítására alkalmas kocsi), akkor előbb azt is igazolnia kell, hogy minden intézkedést szabályosan végrehajtott.

Kártérítés késedelem esetén

A megrendelő kártérítést kérhet a fuvarozótól, ha a rakomány a szerződésben szereplő határidőre nem érkezik meg. A korábbi KÁSZ ilyen esetre kötbér megfizetését írta elő, ez az új rendeletben már nincs benne. A megrendelő kártérítést kérhet, de csak akkor, ha a késedelemből kára származik. Ez a kártérítés normál esetben nem lehet több a megállapodásban szereplő fuvardíjnál. Akkor kérhet a fuvardíjnál is magasabb összegű kártérítést, ha a fuvarozó a határidő pontos betartását előre, a szerződésben külön díj ellenében vállalta. Ezt a rendelet “különös kiszolgáltatási érdek”-nek nevezi. a megállapodás tehát rögzítheti, hogy ha pl. kedden 8-ra nincs a lerakón az áru, akkor a fuvarozó 5 millió forint kártérítést köteles fizetni, de ezért a feltételért neki extra pénz, külön felár jár.

Késve kiállás

Lényeges változás: sokkal hosszabb ideig köteles várni a megrendelő a teherautó kiállására, mint eddig. A korábbi rendelet 30 percet engedett. Ha a megrendelt autó a megjelölt határidőn túl 30 perccel nem érkezett meg, akkor a megrendelő már kártérítést követelhetett. Ez az idő most 30 percről 4 órára változott. A megrendelő a határidőt követően ugyanúgy elállhat a megrendeléstől és követelheti a meghiúsult szállítás miatti károk megtérítését.

Zártrendszerű rakodás

Az új rendelet bevezeti a zártrendszerű rakodás fogalmát is. Ennek az a lényege, hogy a rakodás teljes egészében a fuvarozó nélkül történik. A rakodást nem felügyeli a gépkocsivezető, nincs is jelen a rakodás során. Ilyen zárt rendszerű rakodás esetén a fuvarozó nem felelős sem az áruval és a csomagolással, sem pedig a fuvarlevélen szereplő, az árura vonatkozó adatokkal kapcsolatban.

Rendelkezésre bocsátás

Az új rendelet hatálya nem terjed ki a járművek bérbeadására – a korábbi igen. Az új KÁSZ két területet érint: a fuvarozást és a teherjármű rendelkezésre bocsátását. Ez nem bérbeadást jelent. A rendelkezésre bocsátás során a járművet sofőrrel együtt adják át a megrendelőnek. Az autót az átadó saját sofőrje vezeti, aki viszont a megrendelő utasításai alapján végzi el a fuvarfeladatot. Erre tehát vonatkozik a KÁSZ, a sima bérbeadásra nem.

Forrás: 120/2016 kormányrendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről. Az új rendelet június 7-én jelent meg és július elsejétől hatályos.