Alig néhány nappal azután, hogy a miniszterelnöki megbízottá kinevezett Wáberer György a súlyos sofőrhiányról beszélt, máris kihirdették az állami sofőrképző programot. Hatezer fiatal számára fizeti ki az állam a C és E kategóriás gépjárművezetői képzés költségeit.

Lehet, hogy a legnagyobb magyar fuvarozócég vezetőjének valóban ekkora meggyőző ereje van, de az is lehet, hogy a sofőrhiányt jelző, a veszélyre a figyelmet felhívó interjúk már a rég elhatározott kormányzati döntés kommunikációs bevezetőjéhez tartoztak. Gyanúsan passzolnak ugyanis a számok: Wáberer hét elején kijelenti, hogy szerinte 6500 gépkocsivezetőre lenne azonnal szüksége a szakmának, hét végén pedig a kormány bejelenti a 6 ezer sofőr ingyenes, államköltségen történő képzésének a szándékát.

A lényeg, hogy a kormány 5 milliárd forintot ad hivatásos gépkocsivezetők képzésére. A hivatalos indoklás szerint azért, mert ez hiányszakmává vált az elmúlt években. Tavaly 7300 olyan gépkocsivezetői álláshelyet hirdettek meg az országban, melyre nem volt jelentkező, vagy nem voltak megfelelőek a jelentkezők.

A mostani, gyorsan kialakított konstrukció szerint az állam a képzési költséget vállalja. A tanulók esetleges ösztöndíját, a vizsga után pedig az első munkahely biztosítását már a fuvarozóknak kell állniuk.

A képzési programot bejelentő Varga Mihály gazdasági miniszter elmondta: Magyarországon 11700 fuvarozási vállalkozás működik, melyek összesen 62.720 járművet üzemeltetnek. A személyszállító vállalkozások száma meghaladja az 1500-at, kezelésükben 15 ezer busz fut az utakon. A teljes közúti közlekedési-szállítási szektor a magyar munkavállalók 3,5 százalékát foglalkoztatja, s körülbelül évi 500 milliárd forint adót fizet be a költségvetésbe.

Miért nincs elegendő gépkocsivezető?

Ahhoz, hogy valaki hivatásos gépkocsivezető lehessen, több tanfolyamot is el kell végeznie. A C kategóriás jogosítvány 200-250 ezer forintba kerül. Ennek elvégzése után az E kategória további 120-150 ezer forint. A kötelező GKI-kártya megszerzése szintén 120 ezer forint körül várható. A PÁV ára a jogosítvány mellett már eltörpül, de azért az is még 8 ezer forint. Ha tehát a jelölt mindenütt elsőre levizsgázik, akkor 500 ezer forintnál többet költ saját zsebből azért, hogy kamionsofőr lehessen. Ez a beugró. Ha az álláshirdetésekben kezdőket keresnek, akkor is ez az elvárt feltétel: C+E kategória és a GKI-vizsga megléte.

A pályakezdő fiatal tehát elkölt félmillió forintot saját zsebből egy viszonylag rövid idő alatt, hogy aztán az első munkahelyén minimálbérért foglalkoztatott gépkocsivezető lehessen belőle. Az álláshirdetések ugyan hangzatosak: egy nemzetközi viszonylatban dolgozó sofőrnek 400 ezer forint körüli jövedelmet ígérnek. Csak azt felejtik el a vállalkozók a hirdetésekben leírni, hogy ez a jövedelem miből tevődik össze: ebből a minimálbér, azaz 108 ezer forint a szerződésben szereplő fizetés, a többi pedig külföldi napidíj és üzemanyag-megtakarítás. A másik oldalon pedig: havi 20-22 nap külföldi tartózkodás, hétvégi pihenő a kocsiban egy poros parkolóban, s szigorú üzemanyag-elszámolás (ami sok esetben le is nullázhatja az előrevetített megtakarítást).

A magyar alapfizetés tehát 400 euró körül van. Csoda hát, ha a kiképzett, gyakorlott magyar gépkocsivezető inkább német vagy osztrák céghez szegődik? Ugyanazokat az európai utakat járja, ugyanúgy haza tud jönni havonta egy-egy alkalommal, de nem 400, hanem legalább 1200 eurós alapbért kap havonta. És ne feledjük: szép az összegyűjthető 400 ezres fizetés, de a nyugdíj, a táppénz, a munkanélküli segély, a szabadság idejére kapott bér a 400 eurós alapbér alapján számítódik.

Hogyan kell jelentkezni az állami sofőrképzésre?

Az államilag támogatott sofőrképzésre az OFA (Országos Foglalkoztatási Nonprofit Kft.) weboldalán lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele, hogy a pályázó legalább 21 éves legyen, s legalább 2 éves B kategóriás jogosítványa legyen. Alapfokú végzettség kell, azaz érettségi nélkül is lehet jelentkezni. További információkat ezen a címen olvashatunk, vagy írni kell emailt a kamionos@ofa.hu email címre. Egyelőre csak előregisztráció zajlik, a képzések indulásáról, helyszínéről és feltételeiről még semmilyen információ sincs. A jelentkezőknek a képzés előtt egy alkalmassági vizsgát is le kell majd tenniük (PÁV III.)

A támogatás a C és E kategória megszerzésére, továbbá a GKI-vizsga letételére vonatozik. Minderre – ha a tervezett teljes összeget elosztjuk a várható tanulók számával – fejenként 830 ezer forintot költ az állam, zömmel uniós forrásból.

Jó-e, ha állami pénzen képzünk sofőröket?

A gépkocsivezetők, s részben a fuvarozók között is egyáltalán nem olyan kedvező a kormány új programjának a visszhangja, mint azt várni lehetett volna. Akinek ez megoldja a munkaerő-gondjait, az örülhet, hogy talál majd új sofőrt. De – ahogy a közösségi oldalalakon fuvarozói csoportokban olvashatjuk – a többség inkább a kétségeit fogalmazza meg.

A legtöbben attól tartanak, hogy ezzel a lépéssel végzetesen fel fog hígulni a sofőrszakma. Eddig se volt nehéz bekerülni, de a befizetendő pénzek azért gátat jelentettek. Ha ingyen be lehet kerülni a programba, ha ingyen lehet kamionra jogosítványt szerezni, akkor melyik munkanélküli fiatal ne akarná ezt megszerezni? Az „ingyen” szó elég nagy vonzerő lesz. Valószínű persze, hogy a program szerződési feltételeibe be fognak építeni valamilyen visszafizetési garanciát. Logikusnak tűnik, hogy ha a fiatal nem a szakmában helyezkedik el, akkor vissza kelljen fizetnie a képzési költséget. Ha lesz ilyen feltétel, akkor ez talán elriasztja majd a csak a kaland kedvéért beiratkozókat.

A gépkocsivezetők attól tartanak, hogy a kínálat hirtelen növekedése tovább rontja a körülményeiket. „Róhatjuk megint minimálbérért a kilométereket. Ha nem tetszik valami, egyből jön majd a válasz, hogy menj csak, van a helyedre 6 ezer másik – panaszkodik az egyik sofőr.

Vállalkozói szemmel azt kellene mondanunk, hogy jó is lesz ez így, legalább kényszerítve lesznek az alkalmazottak a magasabb teljesítmény elérésére. Ez a fajta, a béreket lefelé szorító verseny azonban nem tesz jót senkinek, sofőrnek és vállalkozónak sem.

A vállalkozó lehet, hogy az állampénzen képzett sofőröknek köszönhetően tényleg kap majd fillérekért dolgozó gépkocsivezetőt. Kezdőt, gyakorlatlant, aki csak azért lett sofőr, mert ingyen adták a jogosítványt. A tapasztalt, gyakorlott gépkocsivezető nem fogja vállalni, hogy az eddiginél is kevesebb pénzért vállaljon munkát Magyarországon. Még vonzóbb lesz a német bér, ha a magyar még a 400 eurót sem fogja elérni.