Januártól kötelező a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

Szeptemberben változott meg az építési törvény. Már a törvény előkészítése, azaz tavasz eleje óta tudhatjuk, hogy a módosítás kötelezővé teszi a tervezői és a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötését minden érintett számára. Mindeddig azonban semmit sem lehetett tudni arról, hogy a kormány hogyan is képzeli el ennek a szabályait. Most megjelent a rendelet a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításról.

Kötelező biztosításra a lakóházat építő tervezőnek és kivitelezőnek lesz szüksége. A törvény a lakóépület egyszerű bejelentéssel induló kivitelezéséhez köti a kötelező biztosítás bevezetését.

A kötelező biztosítás meglétéről a tervezőnek a tervezői szerződés megkötésekor, a kivitelezőnek a kivitelezői szerződésben nyilatkoznia kell. A kivitelező arról is nyilatkozhat, hogy a biztosítást legkésőbb a munkaterület átadásáig megköti. A nyilatkozat, illetve a megkötött biztosítás nélkül a munkaterületet nem lehet átadni a fővállalkozónak, az építési naplót nem lehet megnyitni és a kivitelezés nem kezdhető el.

A rendelet a januártól kötött szerződésekre vonatkozik. Tervezői biztosításról arról kell nyilatkozni, ha az építési naplót február 16. után fogják készenlétbe helyezni. A kivitelezői biztosításra pedig akkor van szükség, ha az építési napló megnyitása február elseje után történik.

Már megkötött szerződésekre is kötelező lehet a felelősségbiztosítás megkötése, ha az építési napló megnyitására február 16., vagy kivitelező esetén február 1. után kerül sor.

Az építéshatóság fogja ellenőrizni, hogy a tervező és a kivitelező rendelkezik-e a kötelező felelősségbiztosítással. Az építéshatóság a naplóba történő bejegyzéssel megtiltja a kivitelezést, ha súlyos szabálytalanságot észlel. A kötelező biztosítás hiánya ilyen súlyos szabálytalanságnak számít a jövőben.

Ha a tervező megköti a biztosítást, de a tervezői szerződést mégsem kötik meg a megrendelővel, akkor joga van a biztosítást felmondani a megkötéstől számított két héten belül.

Mire való a kötelező felelősségbiztosítás?

A kivitelező és tervező kötelező biztosítása az általuk végzett tevékenység közben okozott dologi és személyi károk fedezetére szolgál.

A kivitelező szerződésének fedeznie kell

  • a fővállalkozó és az alvállalkozók által a hibás építésből adódó károkat
  • a harmadik személynek okozott károkat
  • a bármilyen jogviszonyban a felelős műszaki vezető által okozott károkat.

A harmadik személynek okozott károk megtérítése azt jelenti, hogy ha például a szomszédnak kárt okoz maga az építkezés, akkor azt a kárt ennek a biztosításnak a terhére kell megtéríteni. Például az építkezéssel járó rázkódás, talajmozgás miatt meggyengül a szomszédos épület és megrepednek a falak. A szomszéd épületben keletkezett kárt ilyenkor a felelősségbiztosítás terhére lehet megtéríteni.  

A tervező esetén a biztosításnak 50 millió forint érték alatti beruházásnál egyenként 2 millió forintos kárig kell fedezetet nyújtania. 50-100 millió forintos beruházásnál már 5 millió forint az egyes károk fedezeti határa.

A tervező a biztosítást úgy is kötheti, hogy nem egyes beruházásokra, hanem folyamatosan fenntartva, egész évre megköti a szerződést. Ebben az esetben a biztosításnak évi 15 millió forintos kártértékre kell legalább érvényesnek lennie.

100 millió forintos beruházási érték felett vagy káronként 10-10 millió, vagy éves szinten 30 millió forintos fedezetet kell a biztosításnak nyújtania.

A fővállalkozó biztosítását magasabb összegekre kell megkötni:

  • 50 milliós érték alatt káronként 10-10, vagy évente 30 milliós összegre
  • 50-100 milliós érték között káronként 20-20, vagy évente 60 milliós összegre
  • 100 milliós beruházási költség fölött 30-30, vagy évente 90 milliós keretre kell a biztosításnak érvényesnek lennie.

A felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt, és akár 3 évvel azon túl keletkezett károkra kell fedezetet nyújtania. A biztosítási szerződésnek tervező esetén legalább az építési főnapló megnyitását követő 2 évig, kivitelező esetén az épület átadásáig érvényben kell maradnia. Ezt követi még az említett 3 éves időszak. A felelősségbiztosításnak így fedezetet kell nyújtania a később kiderülő rejtett hibákra, károkozásokra is.  

Miért kell a felelősségbiztosítás?

Minden felelősségbiztosításnak az a célja ,hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, károkozásokra. Az építőipari kivitelezés közben a tervező, kivitelező akaratlanul is olyan károkat okozhat, melyek rendezése egész pályafutásukat tönkre teheti. Az ügyfelek joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy a tervező nem megfelelő magatartása, vagy a kivitelező hibás munkavégzése okozott sok millió forintos kárt a felépített ingatlanban. A károkozásért jelenleg a tervező, kivitelező anyagilag is felelős. A kárt elszenvedő tulajdonos a bíróság előtt joggal harcolhat kártérítésért. A bíróság által megítélt kártérítések olyan terhet róhatnak a tervezők és kivitelező vállalkozók vállára, melyet önerőből nem képesek kifizetni.

Az ügyfeleknek is és a vállalkozónak is nagyobb biztonságot jelent, ha a tervező és a kivitelező biztosítással is rendelkezik a munka közben okozott károk rendezésére.

Forrás: 353/2016 kormányrendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról

Hozzászólások

comments