Óránként 14 eurót, azaz átszámítva közel 4200 forintot keres egy magyar építőipari munkás Németországban. A magyar cégek jól érzik kint magukat: kiszámítható a környezet, nincsenek nemfizető partnerek, s a hatósági ellenőrzések sem csak a pénzbehajtásról szólnak. Az ÉVOSZ készített felmérést a Németországban dolgozó magyar építőipari cégekről.

Sok statisztika látott már napvilágot arról, hogy vajon hány magyar fiatal is ment külföldre dolgozni az elmúlt években. Kevesebb adatot olvasunk azonban arról, hogy a magyar vállalkozások hogyan használják ki a határok nélküli Unió lehetőségeit?

Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) becslése szerint körülbelül 600 magyar cég dolgozik Németországban. Ez persze nem mind építőipari vállalkozás: a gépipar, az élelmiszeripar és az építőipar tartozik a legnépszerűbbek közé. Közülük legalább 200 vállalkozás az építőiparban dolgozik. Ez a 600 cég több mint 14 ezer embert foglalkoztat, tartós kiküldetés keretében magyar szakmunkásokat alkalmaznak.

Az építőiparban dolgozók többsége német cégek alvállalkozója. Jellemzően állandó partnerekkel dolgoznak. Sok közöttük az egészen kis, néhány fős cég, de akad 400 főt foglalkoztató vállalkozás is. A többségük beletartozik a kisvállalkozói körbe, azaz 50 fő alatti vállalkozások.

A kint dolgozó cégek teljesítménye nem elhanyagolható. Az ÉVOSZ számításai szerint a Németországban teljesített szerződések értéke eléri az évi 110 milliárd forintot. Ráadásul ez igen magas hozzáadott értéket jelent. Sok esetben ugyanis az építőanyagokról a németek gondoskodnak, a magyar partner vállalási ára tehát már nem tartalmaz ilyen tételeket. Ez a 110 milliárd nagyrészt nem anyagár, hanem a magyarok által elvégzett munka értéke.

A magyar cégek többsége nem települ ki végleg Németországba. A munkát alkalmai kiküldetésként kezelik, közben fenntartják itthoni működésüket is, még ha az itthoni tevékenységük nem is hoz többet az összes bevételük 25-501 százalékánál. A dolgozók kiküldetésként dolgoznak német területen. Ez azért is lényeges, mert így a kinti jövedelem mellett az alkalmazottak a hazai társadalombiztosítás hatálya alatt maradnak.

A megkérdezett vállalkozások csaknem mindegyike arról számolt be, hogy a német megrendeléseknek köszönhetően fejlődik a cége. A cégek fele bővülést vár, 40 százalékuk szinten tartásban reménykedik, s csak 10 százalék gondolja úgy, hogy ebben az évben csökkeni fog a bevételük. És ez nem csak a kérdőívnek szóló optimizmus: a vállalkozások fele vett fel tavaly új embereket, s 40 százalékuk erre az évre is tervezi a létszámbővülést.

A nemfizetés, a kintlévőségek az itthoninál sokkal kisebb gondot okoznak. A vállalkozások felénél egyáltalán nincs kintlévőség. Akinél van, ott nem éri el a kiszámlázott teljesítések összegének 5-10 százalékát. A kintlévőség felét bírósági úton be tudják hajtani.

A német hatóságok rendszeres ellenőrzik a cégeket – gyakorlatilag a kitelepülő magyar vállalkozások 90 százaléka kapott már hatósági vizsgálatot. Az ellenőrzések leginkább arra vonatkoznak, hogy szabályos-e a dolgozók kiküldetése. A német hatóságok az erről szóló A1-es nyomtatványokat vizsgálják. Feketemunka elképzelhetetlen. Vizsgálják a munkavédelmi intézkedéseket, a bérfizetéseket, valamint megnézik még a kint dolgozó munkások szociális és szálláskörülményeit is.

A januárban bevezetett kötelező 8,5 eurós német minimálbér nem változtatja meg ezeknek a cégeknek a működését. A jellemző átlagos kereset ugyanis ennél jóval magasabb. Az építőipari béreket kötelező ágazati kollektív szerződés határozza meg, így az építőipari kötelező minimálbér 14 euró, azaz 4200 forint.