Vasárnap este indult külföldre és péntek reggel érkezett meg a sofőr. Jól megérdemelt hétvégi pihenője helyett azonban azzal szembesült, hogy péntekre szabadságot írt ki neki a főnöke. Nem ritka ez a gyakorlat, de vajon szabályos-e?
Nem biztos, hogy szabályos az az eljárás, amit sokan alkalmaznak. Esetünkben a szabadságot kiíró munkáltató megsérti dolgozója jogait, miközben nem biztos, hogy rosszat tesz neki. Sok munkáltató azért folyamodik ilyen eszközökhöz, mert nem látják át a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat.
Tervezzük meg a beosztást!
Ha egy heti időszakot nézünk, akkor a gépkocsivezetőnek három típusba sorolhatjuk a napjait. Vannak munkanapok, pihenőnapok és szabadnapok. A munkanapokat és a pihenőnapokat előre is megtervezhetjük, amikor a beosztás készül.
Ha feltételezzük, hogy a járművezető előző héten csökkentett heti pihenőt tartott, akkor most, érkezése után egy teljes, 45 órás heti pihenőre van szüksége. Ez teljesíthető azzal, hogy szabad számára a szombat és a vasárnap. Ennél több pihenőt akkor kell biztosítani, ha a csökkentett heti pihenő miatti kiesést visszapótoljuk a 45-ös pihenőhöz kapcsolva. Így a sofőr egyben 66 órát tölt pihenéssel, mondjuk péntek déltől hétfő reggel hatig.
Ha nincs szükség visszapótolt pihenőre, akkor ott a pénteki nap, amikor se nem dolgozik, sem pedig a pihenőjét nem tölti. A munkáltató azt is megteheti, hogy nem osztja be a sofőrt erre az időre. Nincs szabadságon, de nem is dolgozik, s ez a nap nem is a hétvégi pihenőjének számít. Ez egy olyan nap, amire nem jár bér. A sofőröket kötelező munkaidőkeretben foglalkoztatni. Az, hogy van néhány olyan óra, ami a beosztás szerint se nem pihenő, se nem munkaidő, az nem jelent nehézséget a későbbi elszámolásban. Egészen biztos, hogy mire a munkaidőkeret lejár, addigra pótolni fogja ezt a töredék napot, s nem fog kevesebbet dolgozni, mint amennyit a keretbe foglalt órák szerint kell.
A munkáltatót talán a jó szándék vezette, amikor szabadságot írt arra a napra. Talán úgy gondolta, hogy a szabadságra legalább jár bér, míg a szabadság és munka nélkül töltött üres napra nem járna semmi. Lehet, hogy jóindulatú volt, de nem ismeri a munkaidőkeret feltételeit. A dolgozót semmiképpen nem érhette volna hátrány, nem lehetett volna kevesebb a fizetése a munka nélkül töltött töredéknap miatt. Hiszen elszámolni nem most kell, hanem a munkaidőkeret végén kell összegezni a három hónapra eső összes munkaórát
Pihenőidő ≠ szabadság
Rosszabb lehetőség, ha nem ez forgott a munkáltató fejében, hanem csökkenteni akarta a kötelezően kiadandó szabadnapok számát. A szabadság a munkáltató számára csak nyűg: fizetni kell a dolgozót, amikor az nem dolgozik meg érte. Sokan komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogyan lehetne kijátszani a szabályokat és a lehető legkevesebb szabadnapot kiadni. Mondjuk úgy, hogy szabadságot írnak ki olyan napra, amikor arra egyáltalán nem lenne szükség.
A munkáltató a szabadság kiadásában két dologban hibázott:
– ez egy töredéknap volt, nem írhatott volna rá teljes nap szabadságot,
– nem szólt időben, így nem tartotta be a szabadság kiadásának feltételeit.
Pénteken a sofőr még dolgozott, ha reggel tette le a buszt. Az éjszakai vezetés után pihenőidő járt volna neki, ami legalább péntek délutánig tart (9 óra). Azaz a szabadságot a munkáltató a kötelező pihenőidő idejére írta ki. Ez olyan, mintha egy irodai dolgozónak szombatra írnák ki a szabadságát.
A munka törvénykönyve rendelkezik a szabadság kiadásának formai követelményeiről, és ezeket az előírásokat a fuvarozókra vonatkozó különleges szabályok sem változtatják meg. Tény, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki, akkor, amikor ő akarja – bár ebben kötelező előzetesen meghallgatnia a munkavállalóját is. Ami viszont lényegesebb: a szabadság kiadásának időpontját legalább az esedékessége előtt 15 nappal közölni kell. Nem teheti meg azt a munkáltató, hogy ha délelőtt 10 órakor megérkezett, akkor hazaküldi a sofőrt azzal, hogy mostantól ő szabadságon van. A dolgozónak is joga van ahhoz, hogy teljes értékű szabadnapokat kapjon, s előre tudjon számolni éves szabadságának az időpontjával akkor is, ha nem ő maga dönt a kivételének időpontjáról.
Az is előfordul, hogy a munkáltató fizetés nélküli szabadságot ad a dolgozónak az ilyen töredéknapokra. Ez még rosszabb megoldás: fizetés nélküli szabadságot nem lehet ilyen célra kijelölni. A fizetés nélküli szabadság nem egy szabadon felhasználható eszköz a munkáltató kezében. Csak nagyon ritkán lehet alkalmazni – például arra az időre, míg valaki gyermeknevelés céljából otthon, gyesen tartózkodik.
Nagy Csaba
