Köztartozásmentes adózók adatbázisa: most már pénzre megy a tagság

Egy átlagos körülmények között működő cég számára korábban nem sok érvet lehetett arra felhozni, hogy miért is lenne előnyös bekerülnie a köztartozásmentes adózók adatbázisába. A listán szereplés hordozott ugyan előnyöket, ám ezek többségét a napi működés során nem nagyon lehetett észrevenni. Aki szerepelt a listán, annak például nem kellett minden alkalommal NAV-igazolást kérnie arról, hogy nincs köztartozása. Egy ilyen igazolásra pályázatokhoz, közbeszerzéshez lehetett szükség, vagy állami megrendelések kifizetéséhez (egy önkormányzati szerződés esetén, ha a vállalkozónak van köztartozása, akkor először azt kell befizetni a neki járó díjból. Ezért kell minden kifizetéshez igazolást csatolni.). Aki nem pályázott, nem üzletelt az állammal és önkormányzatokkal, nem indult közbeszerzésen, annak sok érdeke nem fűződött ahhoz, hogy rákerüljön a listára. Számára csak az eszmei előny maradt: az igazolható köztartozás-mentesség emeli a cég presztízsét, megbízhatóságot sugároz.

Az EKAER bevezetése sok vállalkozás számára teremtett új helyzetet ezzel kapcsolatban is. A köztartozásoktól mentes adózóknak akkor sem kell kockázati biztosítékot fizetniük, ha egyébként a szállításaik miatt erre kötelezettek lennének. Ez pedig már húsbavágó kérdés, hiszen egy még egy kisebb cégnek is milliókat kellene elkülönített számlán parkoltatnia a kockázati biztosíték miatt.

Mi az a kockázati biztosíték?

Az EKAER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) a sima termékek mellett megkülönböztet kockázatos termékeket és azon belül kockázatos élelmiszereket is. Erre a két kategóriára sokkal szigorúbb bejelentési követelmények vonatkoznak: élelmiszerek esetén 2,5 tonna helyett már 200 kg árut is be kell jelenteni, akkor is, ha azt személyautóval, vagy kis furgonnal szállítják. A kockázatos termékek szállításához a feladónak kell megfizetnie a kockázati biztosítékot.

Kinek kell kockázati biztosítékot fizetnie?

A kockázat biztosíték a kockázatosnak számító élelmiszerek és más áruk szállításához kötődik. Annak kell ezt az összeget letétbe helyeznie, aki

  • kockázatos terméket hozat be az EU másik tagállamából (akár vásárol árut, akár a saját termékét szállítja be az országba)
  • kockázatos terméket ad el Magyarország területén, s ez az eladás első adóköteles termékértékesítésnek számít.

Tehát a kockázati biztosítékot NEM a fuvarozónak kell letétbe helyeznie! Aki CSAK fuvarozóként vesz részt a szállításban (tehát nem ő adja el, nem ő termeli, nem ő importálja az árut), annak nincs dolga a kockázati biztosíték megfizetésével.  A fuvarozó nem is tudja ellenőrizni a biztosíték megfizetését, ahhoz csak a NAV-nak van hozzáférése. A kockázati biztosíték az EKAER-szám kiadásának is a feltétele. Így a fuvarozó abban biztos lehet, hogy ha a szállítmánynak van EKAER-száma, akkor a megrendelője rendben megfizette a kockázati biztosítékot is.

Mennyi a kockázati biztosíték összege?

Ez nem kis összeg: az elmúlt két hónap (60 nap) forgalmának a 15 százalékát kell letétbe helyeznie. Ezt mindig aktuálisan, az adott napra pontosan kell kiszámolni. Összegezni kell, hogy a friss bejelentést megelőző 60 napban milyen összegű árut jelentett be az EKAER-ben, s annak a 15 százalékát kell a számlára helyezni.

Mivel a nagyobb forgalmat lebonyolító gyártók, kereskedők folyamatosan szállítanak, ez azt jelenti, hogy a forgalma 15 százalékát folyamatosan biztosítékként lekötve kellene tartania. Megúszni nem lehet: a NAV programja számolja az adatokat, s amíg nem elegendő a kockázati biztosíték, addig nem adja ki a rendszer az igényelt EKAER-számot.

A biztosíték összegének a kiszámításához a következőket kell figyelembe venni:

  • az elmúlt 60 nap során megkezdett szállítások (megkezdett, bejelentett felrakodás vagy lerakodás)értéke
  • az EKAER-számmal már rendelkező, de még el nem kezdett szállítások értéke
  • a most bejelenteni kívánt szállítás értéke.

Mivel a most bejelenteni kívánt szállítást is figyelembe kell venni, így a kockázati biztosítéknak van egy minimumösszege is. A rendszer ugyanis nem ad EKAER-számot mindaddig, amíg a kockázati biztosíték összege el nem éri a most indítandó szállítmány értékének a 15 százalékát. Ez akkor lehet fontos, ha a cég az elmúlt 60 nap során nem szállított kockázatos termékeket, vagy csak kisebb összegű szállításai voltak. Ilyenkor az elmúlt 60 nap alapján kiszámolt biztosíték összege nem lesz elég, azt fel kell tölteni a mostani szállítás értékének a 15 százalékáig.

Kiskapu: a minősített és a köztartozásmentes adatbázis

Az egyetlen kiskaput a kockázati biztosíték megfizetése alól a minősített és a köztartozásmentes adózók adatbázisa jelenti. Annak a cégnek, vagy vállalkozónak, aki ezen szerepel, nem kell biztosítékot fizetnie.

A szigorúbb előírást teljesítőkre, azaz a minősített adózói kör tagjaira nincs is más feltétel: amelyik cég ezen a listán szerepel, annak nem kell kockázati biztosíték. Amelyik cég, vállalkozás a köztartozásmentes adózók listáján szerepel, annak három tényező kell a mentességhez:

  • szerepel a köztartozásmentes adózók listáján
  • a vállalkozást legalább 2 éve alapították
  • nincs felfüggesztve az adószáma.

Hogyan lehet az adatbázisba bekerülni?

A köztartozásmentes adózói adatbázisba a vállalkozó saját kérelmére lehet bekerülni.  Ezt az ügyfélkapun keresztül kell igényelni, a KOMA nevű nyomtatványon. Illetéket nem kell fizetni. A felvétel követelményeit az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. a következőknek kell teljesülniük:

  • a hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál  és  vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
  • nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
  • nyilatkozata alapján a hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett;
  • adószámát nem függesztették fel;
  • nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
  • csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;
  • nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

Az adatbázisban az első megjelenés mindig a kérelem benyújtását követő hónap 10. napja. Az adatbázis mindig a hónap 10. napján frissül. A vállalkozás mindaddig szerepel a listán, amíg az adózó a felvételi feltételeknek megfelel.

Minősített adózók adatbázisa

Erre a listára már jóval nehezebb rákerülni. Több évnyi átlátható működés kell hozzá.

Haladék március 1-ig

A kockázati biztosíték megfizetése év elejétől kötelező lenne, ám erre is vonatkozik a próbaidő meghosszabbítása. A kormány egy határozatban utasította a NAV elnökét, hogy március 1-ig tekintsen el a kockázati biztosíték megfizettetésétől. Március 1-től azonban már feltöltve kell állniuk az elkülönített számláknak.

A nyilvánvaló anyagi előny miatt januárban alaposan felgyorsult a NAV-nál az adatbázisba való bejelentkezés. Csakhogy ez nem megy egyik napról a másikra! A szabály az, hogy aki a hónap utolsó napján megfelel a feltételeknek, az a következő hónap 10. napjától kerülhet az adatbázisba. Tehát, aki egyáltalán nem akart kockázati biztosítékot fizetni, annak január végéig kellett jelentkeznie. Aki február végéig kerül a listára, annak március 10-ig biztosan meg kell fizetnie a kockázati biztosítékot is.

Hozzászólások

comments

Related Posts