Külföldi sofőrökre is kötelező lesz a 8,5 eurós német minimálbér

Január elsejétől 8,5 euró lesz egy alkalmazottként dolgozó sofőr minimálbére Németországban. A változás bennünket is érint: a németek értelmezése szerint ugyanis a minimálbér mindenkire vonatkozik, aki munkát végez az ország területén. Arra a sofőrre is, aki nem német cégnél dolgozik, de Németországból indul, németországi lerakó a célja, vagy csak áthalad az ország területén.

Németország tavasszal döntött arról, hogy mindenkire kötelezően bevezeti az országban a minimálbért. Eddig ilyen a németeknél nem volt. A kötelező legkisebb bér 8,5 euró lesz 2015. január elsejétől (átszámítva 2600 forint körül). Ez minden területre, minden iparágra vonatkozik. A minimálbér egységes, bármilyen szakmában dolgozik valaki alkalmazottként (tehát önálló vállalkozókra nem vonatkozik!). Erről már a tavaszi döntés óta lehet tudni.

Az igazi meglepetést most az a német értelmezés hozza, hogy kire is vonatkozik a minimálbér kötelezettsége? Német jogi szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a minimálbért minden olyan alkalmazott számára ki kell fizetni, aki csak egy rövid időre is német területen dolgozik. A fuvarozással kapcsolatban ez a kérdés egyáltalán nem egyértelmű. Mit jelent az, hogy német területen dolgozik?

Abban nincs is vita, hogy ide tartozik az a sofőr, aki német cég alkalmazottja. De mi a helyzet a Németországban tevékenykedő külföldi cégekkel?

Vállalkozások számára az EU egyik alapvető joga a határon átnyúló szolgáltatások lehetősége. Magyar cég dolgozhat Bécsben és Párizsban is, csak be kell tartani az adott országra vonatkozó szabályokat. Egy építőipari cég például úgy vállalhat munkát Ausztriában, ha bejelentkezik az osztrák gazdasági kamaránál. A kint dolgozó magyar munkások magyar szerződéssel rendelkeznek, de meg kell kapniuk az osztrák szabályoknak megfelelő bért.

Hasonló helyzetet teremtenek most a németek is. Ha egy fuvarozó vállalkozás kabotázsfuvart vállal Németországon belül, akkor az erre a fuvarra alkalmazott sofőrnek a német bért kell megadnia januártól.

A német jogi értelmezés azonban ennél is tovább megy. A törvény értelmezése szerint a minimálbér olyan dolgozók esetében is érvényes, akik nem rendelkeznek német állampolgársággal, de átmenetileg Németországban tevékenykednek egy külföldi székhelyű munkáltató alkalmazásában. A németek szerint minden más munkajogi kérdésben ilyenkor a küldő ország munkajoga érvényesül, a bér kérdésében viszont a német szabályokat kell betartani.

A német álláspont szerint így az is német területen végzett munkának minősül, ha a felrakó vagy lerakóhely Németországban van, vagy csak egyszerűen áthajt a sofőr az ország területén. Tehát nem csak a kabotázsra, hanem a Németországot érintő minden nemzetközi szállításra is a német minimálbér szabályait kell alkalmazni. Azokra az órákra, melyeket a sofőr Németországban tölt el, meg kell adni számára a német minimálbért.

A helyzet egyáltalán nem egyértelmű, ma még senki nem tudja, hogy akkor pontosan kinek mi is lesz a feladat ezzel kapcsolatban. A német jogi szakvélemény szerint is a helyes gyakorlatot majd csak a bíróságok fogják kialakítani. Egyelőre ők sem tudják megmondani, hogy ezt hogyan kell majd adminisztrálni, kell-e valamit bejelenteni. Egyelőre nehéz elképzelni, hogyan fog mindez működni. Ha egy autó délután 2-kor belép az ország területére, akkor a sofőr 1.59-ig a magyar, 2.00-tól a német minimálbér hatálya alá tartozik? Egyelőre nem tudni.

Egy német törvény a fuvarozókat feketemunka miatt kiemelten kockázatos kategóriába sorolja. Ez azzal jár, hogy a munkáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük a pontos munkaidőről. Fel kell jegyezni a munkaidő kezdetét, végét és időtartamát. Ezeket az iratokat 2 évig meg kell őrizniük. A törvény azt is előírja, hogy a szállítási szolgáltatás megkezdése előtt a tevékenységet be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Ebből az következik, hogy az autóbuszos vállalkozásokra több országban is vonatkozó eljárásokhoz hasonlóan, Németországban a teherfuvarozóknak is be kell majd jelentkezniük a helyi adóhivatalnál, vagy valamilyen más hatóságnál. Ennek a részletei még nem ismertek.

A német törvények szerint a vállalkozó az alvállalkozójáért is felelős. Tehát ha egy szállítmányozó cég elvállal egy fuvart és azt kiadja egy fuvarozónak, akkor a szállítmányozó is felel azért, hogy a fuvarozó sofőrje megkapja-e a minimálbért. Sőt, a jogászok arra is felhívják a figyelmet, hogy a még a megbízó felelősségére is kiterjed. A szállítmányozó az ő alvállalkozója, tehát a megbízó áll a lánc tetején. Neki is meg kell győződnie arról, hogy a fuvarozó betartja-e a minimálbér szabályait.

A problémára mindenképpen figyelni kell. Könnyen lehet, hogy január elején már találkoznak olyan ellenőrzésekkel külföldi sofőrök, melyek munkajogi helyzetüket vizsgálják. Tény, hogy a nagyon tágan értelmezhető szabály egy új eszköz lehet a fuvarozók sakkban tartására is. A törvény megszegése ugyanis 500 ezer eurós bírsággal is járhat. Ennyire büntethetik azt a munkáltatót, amelyik nem fizeti meg dolgozóinak a kötelező minimálbért. Ekkora összeget persze nem egy kisvállalkozás egyszeri jogsértéséért szokás kiszabni. A jó magasra belőtt bírsághatár azonban lehetővé teszi, hogy erre a szabályra hivatkozva gyakorlatilag bármekkora bírságot is kioszthatnak az ellenőrök.

(A német törvény jogi értelmezése a www.juris.de német honlapon jelent meg. Magyar fordítása az MKFE honlapján érhető el az aktuális hírek között.)

Hozzászólások

comments

Related Posts