A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Tavaly decemberben született meg az a jogszabály, hogy egyszerű bejelentéssel épülő házakat csak tervezői felelősségbiztosítással rendelkező tervező tervezhet és kivitelező építhet. Idén január elsejétől már kötelező a tervezői és a kivitelezői szerződésekbe beleírni a felelősségbiztosítás számát, februártól pedig már az e-naplóban is meg kell adni ezt a számot. Azonban eddig még nem lehetett megkötni ezt a biztosítást, ugyanis a biztosítóknak idő kellett, mire kifejlesztették azokat a termékeket, ami a jogszabálynak is megfelel. Van ugyanis egy olyan előírás, hogy a kötvénynek az építkezés befejezése után még három évig biztosítania kell az esetleges kárt. Ez az ún. “időbeli hatállyal kiterjesztett felelősségbiztosítás”. Jó hír: most már lehet kötni a jogszabályoknak megfelelő biztosítást! De hogyan és mire figyeljünk? Kérdéseinkre Szalay Csaba, az Erste Alkusz cég igazgatója válaszolt.

Mi is ez az 3 év? Mikortól számit?

A tervezőnek felelősségbiztosítással a tervezési szerződés megkötésének időpontjától kell rendelkeznie az adott építkezésre, és legalább a projekt e-naplójának megnyitását követő 2 évig fenn kell tartania. Ezen felül a biztosításnak 3 év utófedezettel is rendelkeznie kell az adott építkezésre vonatkozóan.

Kivitelezőknek a munkaterület átadásától szükséges biztosítással rendelkezniük az egyes projektekre, legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig. Ezen felül nekik is 3 év utófedezettel is rendelkezni kell az adott építkezésre vonatkozóan.

Kétféleképpen tehetünk eleget a jogszabályi követelményeknek: vagy úgy, hogy minden egyes egyszerű bejelentéssel készülő tervhez vagy épülethez kötünk egy-egy külön biztosítást, vagy pedig úgy, hogy ha éves keretszerződést kötünk. Most már mind a kettőre van lehetőségünk. Hogyan?

Egy projektre vonatkozó biztosítás

Építő Élet: köthetnek a tervezők és a kivitelezők már egy adott projektre is felelősségbiztosítást, vagy csak éves átalánydíjra? Milyen adatokat kell megadni a díjszámításhoz?

Szalay Csaba: Már vannak egyszeri szerződések, lehet csak egy-egy projektre tervezői vagy kivitelezői felelősségbiztosítást kötni. Ilyenkor a projekt nevét, beruházási értékét kell megadni illetve azt a limitet, amire a biztosítást kötjük. A beruházási érték meghatározás a szerződő feladata, de ez később felfelé módosítható (pl. ha az építési költségek drágábbak lesznek, mint előre látható volt) A limitet pedig a jogszabály határozza meg, a beruházási érték alapján:

Tervezői felelősségbiztosítás esetén a rendelet szabályozásának megfelelően 3 biztosítási összegből kell választanunk a beruházási érték alapján:

  • 50 M Ft beruházási érték alatt 2 M Ft/káreseményenként és 6 M Ft/évente vagy időszakra vonatkozóan
  • 50-100 M Ft beruházási érték között 5 M F  t/káreseményenként és 15M Ft/évente vagy időszakra vonatkozóan
  • 100 M Ft beruházási érték felett 10 M Ft/ káreseményenként és 30 M Ft/évente vagy időszakra vonatkozóan

Kivitelezői felelősségbiztosítás esetén szintén 3 biztosítási összeg variációt tartalmaz a rendelet:

  • 50 M Ft beruházási érték alatt 10 M Ft/káreseményenként és 30 M Ft/évente vagy időszakra vonatkozóan
  • 50-100 M Ft beruházási érték között 20 M Ft/káreseményenként és 60 M Ft/évente vagy időszakra
  • vonatkozóan
  • 100 M Ft beruházási érték felett 30 M Ft/ káreseményenként és 90 M Ft/évente vagy időszakra vonatkozóan.

É.É: ha egy adott projektre kötünk biztosítást, akkor az egyszeri díjas vagy rendszeresen kell még fizetni a díjat, amíg az építkezés be nem fejeződik, illetve esetleg utána is még 3 évig?

Sz.Cs.: Egy projektre addig kell fizetni a díjat, ameddig a biztosítási szerződés él, annak a díjfizetési módjával, ahogy a szerződés megköttetett. Az utófedezet él a projekt és így a szerződés befejezése után is.

É.É: Akkor is él a három év utófedezet, ha az építkezés közben a szerződő felmondja a biztosítást?

Sz. Cs.: Nem él természetesen ebben az esetben az utófedezet, mert akkor mindenki megkötné, aztán felmondaná.

Keretszerződést is köthetünk az összes egyszerű bejelentéssel épülő építkezésünkre

É.É: keretszerződést hogyan kell kötni?

Sz.Cs.: Keretszerződést határozatlan tartammal kötünk. Ez azt jelenti, hogy ebbe a szerződésbe a projekteket úgy visszük be, mint egy autó flottába az új autókat. A projektek jönnek és véget érnek, miközben a keretszerződés folyamatos fedezetet ad a benne lévő projekteknek megfelelő díjon.  A biztosítást meghatározott időtartamra vagy határozatlan időre lehet kötni biztosítási évfordulóval. Minden, a szerződést érintő változás a biztosítási évfordulón lehetséges.

É.É.: Mikor lehet “átkötni” másik biztosítóhoz?

Sz.Cs.: Évfordulóval lehet felmondani és átkötni, ahogy minden más biztosítást.

É.É: ha átalánydíjas szerződést kötünk és újabb és újabb projekteket viszünk be, akkor hogyan lehet évfordulóval „kiszállni” a biztosításból? Átkötjük a következő biztosítóhoz, és onnantól az eddigi, folyamatban lévő projekteket is az új biztosító biztosítja?

Sz.Cs: Úgy lehet évfordulón váltani, hogy legkésőbb 30 nappal az évforduló előtt ezt kezdeményezni kell a régi biztosítónál. Kalkuláltatni kell (pl. velünk) egy új ajánlatot és megkötni. Onnantól az új biztosító adja a fedezetet.

Általános szakmai-munkáltatói felelősségbiztosítás: ha már van, kell kötni külön biztosítást az egyszerű bejelentésekre?

É.É: Keretszerződésnél mit lehet tenni, ha a vállalkozás éves bevételének nagy része nem olyan építkezésekből van, amit egyszerű bejelentéssel építenek? Tehát pl éves bevételük 100 M Ft, de egyszerű bejelentéssel csak 10 M Ft bevételük lesz?

Sz.Cs.: Kombinált biztosítást kell kötni.  Ez egy önálló felelősségbiztosítás lesz, ami fedezet az egyszerű bejelentésekhez és a többihez is, illetve minden tevékenységhez, amit a vállalkozás végez. Ez azonban nem ez a termék, amiről eddig szó volt, hanem egy általános-szakmai-munkáltatói felelősségbiztosítás.

É.É: Ha valakinek van általános szakmai-munkáltatói felelősségbiztosítása már, neki is meg kell kötni ezt az új felelősségbiztosítást? Csak mert beszéltem olyan kivitelezővel, aki azt mondta, hogy az ő biztosítása mindezt már tudja, és már két éve megvan, csak valami kiegészítőt kell majd kötnie hozzá.

Sz.Cs.: Mindig meg kell vizsgálni az adott szerződést, amivel az ügyfél már rendelkezik, mert azoknak a felelősségbiztosításoknak a limitjei és a feltételei sem ugyanezek, mint ami a jogszabályban van. Erről beszéltem az előbb a kombinált biztosítás esetében. Egyedileg kell megvizsgálni az ilyen ügyeket. Ha nem, akkor a kivitelező biztosításáról illetve koncepciójáról akkor derül majd ki, hogy jól gondolta-e most, amikor a biztosítójának fizetnie kell. Ha fizet, akkor jól gondolta, ha nem fizet, akkor meg majd jön a meglepődés. Érdemes ezeket az eseteket alaposan megvizsgálni, erre van pl. a mi cégünk.

É.É: Mikor ad fedezetet a felelősségbiztosítás? Ha a szerződőt beperelik és a bíróság azt mondja ki, hogy fizetnie kell? Vagy peren kívül?

Sz.Cs: Peren kívül. Ez a felelősségbiztosítás lényege. Ha perre kerül sor, az már nem biztosítási esemény. Jogvédelem van a biztosításban, mivel az a célja a biztosítónak, hogy az ügyfél ne legyen felelős, tehát védik őt, hogy az ügy ne menjen perre. Természetesen amennyiben a káresemény amúgy is kizárt a fedezetből (pl. szándékos gondatlanság), akkor nem fog téríteni a biztosító és jogvédelmet sem ad.

Általános tudnivalók a tervezői művezetésről és az FMV-re kötendő felelősségbiztosításról

A jogszabály azt is kimondja, hogy a tervezőnek a tervezői művezetésre is vonatkoznia kell a biztosításának, illetve azt, hogy csak olyan FMV dolgozhat egyszerű bejelentéssel épülő háznál, akire szintén van felelősségbiztosítás. A kivitelező felelősségbiztosításának vonatkoznia kell az FMV-jére – akkor is, ha nem alkalmazott, hanem megbizással dolgozik. Ebben az esetben azonban az FMV-nek “saját jogon” is rendelkeznie kell saját felelősségbiztosítással is, ha ilyen épületeket “femüzik”.

É.É: tervezői művezetés: valamelyik biztosító a még tavaly év végén bekért ajánlatában kikötötte, hogy csak saját terv alapján végzett tervezői művezetést biztosít. Ez mennyire általános? Lehet olyan biztosítást kötni, ami más építész “utáni” tervezői művezetésre is vonatkozik?

SZ.Cs: A felelősségbiztosítás egyetemleges (azaz más terve alapján végzett tervezői művezetésre is vonatkozik – a szerk.), maximum a kivitelező biztosítója majd regresszálja a kártérítési összeget a tervező biztosítóján. (azaz a kivitelező biztosítója követeli a kártérítés kifizetését a tervező biztosítójától)

É.É: Ha a tervező FMV-je is egy kivitelezőnek, mire figyeljen, amikor biztosítást köt? Csak a saját terve alapján végezhet felelős műszaki vezetést, vagy más terve alapján is?

Sz.Cs: Egyetemleges ez is (azaz más terve alapján is “femüzhet” a tervező – a szerk).

É.É: A kivitelezőknek a jogszabály alapján olyan felelősségbiztosítást kell kötniük, ami az FMV-re is vonatkozik. Mire figyeljen a kivitelező?

Sz.Cs: A jogszabályi keretekre, limitekre ő is.

É.É: Lehet olyan felelősségbiztosítást is kötni, amit csak az FMV köt meg? Ha valaki csak abból él, hogy megbízási jogviszonyban “femüsködik”, ő köthet magának?

Sz.Cs: Természetesen lehet, ha a projekt jellemzői alapján kalkulálható a díj.

Példával most sajnos nem szolgálhatunk, mert minden tervező és kivitelező cége és megbízásai mások, de a www.erstealkusz.hu oldalon vagy személyesen a biztosítóknál egy-egy ajánlati űrlap segítségével már meg tudjuk kötni a szerződésünket. Az Erste Alkuszt azért merjük tiszta szívvel javasolni, mert látjuk az egész piacot, az összes biztosítót, akinek van erre a kockázatra megoldása.

Sípos Anna / Építő Élet