A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Felelősek vagyunk-e, ha műszaki hiba miatt nem tudjuk elvégezni a szállítást és a megbízónk ezért egy másik, drágább vállalkozóval szerződik? Ez történt olvasónkkal is, akitől kártérítést kér megrendelője, mert a lerobbant jármű miatt nem tudta teljesíteni a megbízást. Vajon kinek van igaza? 

A magyar vállalkozó egy németországi fuvart végzett volna, de az áru felrakásáig sem jutott el. Lerobbant a kamionja, ezért jelezte, hogy nem tudja teljesíteni a megbízást. Nem is volt semmi gond: a német keresett egy másik fuvarozót, aki elvitette az árut. Csakhogy ez a fuvarozó drágábban dolgozott, s a megbízó most a munkát visszaadó magyar vállalkozón akarja a különbözetet behajtani.

A két vállalkozó vitáját talán a bíróság fogja eldönteni, hacsak olvasónk meg nem unja a huzavonát és ki nem fizeti a német által követelt különbözetet. Rosszul jár vele, de talán kevésbé rosszul, mintha kivárná a bírósági per végét és a bírósági díjakkal, ügyvédi költséggel terhelve fizetné ki ennek az összegnek a többszörösét. Sajnos úgy tűnik, a jog nem az ő oldalán áll.

A fuvarozás nem az indulás pillanatában, de nem is az áru felrakásakor kezdődik. A két fél köt egymással egy fuvarozói szerződést, megállapodnak. Ez a szerződés már a szállítás előtt is kötelezi a feleket – a fuvarozót például arra, hogy a megbeszélt időre kiálljon és felrakja az árut.

A nemzetközi szállítások alapszabálya a CMR Egyezmény. Ez a dokumentum írja elő a vitás ügyek rendezésének a módját. Ritkán vesszük elő az eredeti szöveget: magyarul ez az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben olvasható.

A CMR Egyezmény alaposan leírja, hogy mi mindenért vagyunk felelősek fuvarozóként:

– az áru teljes vagy részleges elvesztéséért,

– az áru sérüléséért, megsemmisüléséért és

– a késedelmes kiszolgálásért.

Esetünkben az utóbbi probléma következett be. Olvasónk nem bontotta fel a szerződést, ám nem vette fel az árut, és nem kezdte el annak szállítását. Az érvényben lévő szerződés értelmében a határidőre történő szolgáltatásért még ő volt a felelős. Igaz, elromlott az autója. A CMR Egyezmény azonban külön kitér arra, hogy nem bújhatunk ki a felelősség alól azzal, hogy a szállításhoz használt jármű hibájára hivatkozunk. Mivel elvállaltuk a feladatot, az is a mi felelősségünk, hogy az autó hibája esetén egy másikkal teljesítsük a megbízást.

Késés esetén a megbízó jogosult kártérítést követelni, de csak akkor, ha a késésből konkrét kára keletkezett. Ezt igazolnia is kell. A mi esetünkben a megbízó elvégeztette mással a munkát. Be tudja mutatni az erről szóló számlát, azaz van egy konkrét összeg, amit követelni tud a munkát visszaadó magyar vállalkozótól. Ez a kártérítés legfeljebb a fuvardíj összege lehet – ebben az esetben természetesen ennél jóval kevesebb, hiszen a követelés a két fuvardíj különbsége.

Az eset tanulsága, hogy muszáj figyelembe vennünk az aláírt szerződés feltételeit. A józan ész alapján elég lenne szólni a megbízónak, hogy lerobbantunk, kellene egy másik fuvarozó. Csakhogy a valóság nem ilyen egyszerű. Ezeket a kapcsolatokat szerződések, szabályok irányítják. Ezeken sajnos nem lehet átlépni a józan észre hivatkozva.

Nagy Csaba