Megjelentek a 2014-es adótörvények

Fontos szabályok nem változtak meg az adózási szabályokban, csak apróbb módosításokat hoz a 2014-es év. Most nem lesznek új adók és a meglévők is csak pár részletszabályban módosulnak. Kevesebb adót fizetnek a mellékfoglalkozású kisadózók és járulékból is le lehet vonni a családi adókedvezményt.

Tény, hogy papírmunkában a kormány jól teljesít. A csak néhány részletszabályt módosító, adóváltozásokat összegző törvény 107 oldalon jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosító törvény 31 másik törvény több mint 200 pontját módosítja. Csak a legtöbbeket érintő változások közül emelünk ki néhányat.

Családi adókedvezmény járulékból is
A családi adókedvezmény kiterjesztése az a változás, mely a legtöbb dolgozót érintheti. A családi adókedvezmény ma az első és a második gyermek után 10-10 ezer forint, de egy 3 gyermekes családban már gyermekenként 33 ezer forint. Ezt a 99 ezer forint adókedvezményt azonban sok 3 gyermekes család nem tudta eddig igénybe venni, mert a házaspárnak összesen nem volt ennyi befizetendő jövedelemadója. A kedvezmény kihasználásához több mint 600 ezer forint bruttó jövedelem szükséges (férjnek és feleségnek együtt, mert az adókedvezmény a két fél között megosztható).

Az új szabályok szerint a kedvezmény nem csak az SZJA-ból, hanem a járulékokból is levonható lesz. A levonást az SZJA-ból kell elkezdeni. Ha ennek az összege nem elég a kedvezmény levonására, akkor a dolgozó által fizetett egészségbiztosítási és és nyugdíjbiztosítási járulékot (7+10 százalék) is fel lehet használni. A munkaerő-piaci járulékból viszont nem lehet levonni. A 600 ezer helyett így összesen 300 ezer forintos bruttó bérre van szükség ahhoz, hogy a kedvezmény teljes összegét a család érvényesíteni tudja. Ez a változás a kormány becslése szerint 260 ezer családot érint.

Ha valaki több járulékot von le, mint amennyire jogosult lenne (ehhez elég egy téves bérszámfejtés is), akkor ezért büntetést kell fizetnie. A büntetés a ténylegesen befizetett és a valóban befizetendő járulék különbségének a 12 százaléka, de csak akkor, ha ez a különbség eléri a 10 ezer forintot.

A családi adókedvezményt és járulékkedvezményt egyéni vállalkozók is igénybe vehetik. Egyéni vállalkozónál a levonás alapja a havi vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege.

Emelkedik a járulék
Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke. Akinek semmilyen más jogviszonya nincs (nincs munkahelye, nem vállalkozó, nem nyugdíjas, nem bejelentett álláskereső), azoknak kell ezt a járulékot fizetniük, hogy jogosultak maradjanak az egészségügyi ellátásra (pl. a korábban háztartásbeliként élők). A járulék mértéke eddig 6660 forint volt havonta, mostantól ez 6810 forintra emelkedik.

Házastársnak is illetékmentes az ajándékozás
Eltörölték a házastársak egymás közti ajándékozására vonatkozó vagyonszerzési illetéket. Tehát bármilyen vagyontárgy – cég, ingatlan – a férj és a feleség között illetékmentesen adható át. A mentesség a válás utáni vagyonmegosztásra is kiterjed. Eddig csak az egyenes ági hozzátartozók – szülők és gyermekek – kaphattak illetékmentesen ajándékot, a házastárs nem.

Változik a a lakásszerzési illeték szabályozása is. Az első lakáshoz jutás esetén mindenki fizetheti az illetéket 12 hónapig részletekben, bármiféle pótléktól mentesen. Eddig csak a 35 év alatti fiatalok kapták meg ezt a lehetőséget az első lakáshoz jutáskor.

Tovább egyszerűsödik a kisadózás
Bevált a kisadózói rendszer, a kata így nagyobb változás nélkül marad 2014-re is. Bekerült a törvénybe néhány pontosítás, ami az egyszerűsítést szolgálja.

Új elem, hogy a kisadózó akkor is mellékállásúnak minősül, ha nem egy, hanem több állása van a vállalkozás mellett. Eddig akkor lehetett valakit mellékállásúnak mondani, ha egy helyen volt legalább heti 36 órás munkaviszonya. Most arra is lehetősége lesz, hogy ezt a 36 órát több munkáltatónál kötött szerződésével igazolja. Ha valaki például 2 cégnél is napi 4-4 órában dolgozik műszaki vezetőként, s mellette vállalkozása is van, akkor 2014-ben már lehet mellékállású kisadózó, ami 50 helyett havi 25 ezer forintos adófizetést jelent.

Az adó mértéke marad 25 vagy 50 ezer forint, de lehet ennél többet is fizetni. A kisadózó hivatalos havi jövedelme ugyanis csak 81.300 forint, ami nem éri el a minimálbér összegét sem. A kisadózó számára ez az összes juttatás alapja: ez alapján kaphat táppénzt, munkanélküli segélyt, ez számít bele a nyugdíjába. 2014-től azonban fizethet magasabb összegű adót, hogy magasabb legyen az ellátások alapja is. Az emelt összegű adó 75 ezer forint lehet. Ha ezt fizeti, akkor az ellátások alapja nem 81.300, hanem 136.250 forint lesz. Más különbséget nem hoz a magasabb összegű adófizetés.

Még tovább egyszerűsödik a kisadózók adminisztrációja. Egy kisadózónak ma nem kell más papírmunkát végeznie, mint egy bevételi nyilvántartást vezetni. 2014-től erre sem lesz szükség, ha a kiállított számlákat, nyugtákat teljes körűen megőrzi, s e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. Úgy gondoljuk, itt a „hitelesen megállapítható” fogalom jelentése még tisztázásra szorul. Valószínű, hogy előbb-utóbb egy adóhatósági állásfoglalás fog születni erről a kérdésről, hogy mit tekinthetünk hitelesnek a megőrzéssel kapcsolatban.

A kisadózók év elején változtathatnak a helyi adóval kapcsolatos nyilatkozatukon (amikor valaki kisadózó lesz, 15 napon be kell jelenteni ezt az önkormányzatnak, s kiválasztani, hogy hogyan akarja fizetni a helyi adót. Lehet általános szabályok szerint, vagy úgy, hogy fix 2,5 millió az adóalap. Az új szabály lehetővé teszi számukra azt is, hogy változtassanak a korábban tett nyilatkozaton. Évente egyszer, január 15-ig lehet benyújtani az arra az évre szóló, a helyi adóval kapcsolatos bejelentést.

Hozzájárulhat a munkáltató a lakáshitel törlesztéséhez
Új juttatási elem lehet munkáltatók részéről a lakástörlesztéshez való hozzájárulás. Ez adómentesen nyújtható. A hozzájárulás a vételár, vagy az építési költség 30 százalékáig nyújtható, de most és az elmúlt 4 év alatt összesen csak 5 millió forint. Ez egy nagyon jó lehetőség az adómentes juttatásra!

Tegyük fel, hogy a vállalkozás egyik dolgozójának van egy lakáshitele, amire havi 50 ezer forintot fizet. A lakását annak idején 9 millió forintért vette, tehát összesen 3,3 millió forint lehet a munkáltató adómentes támogatása. A munkáltató tehát megteheti, hogy minden hónapban például 20 ezer forintot (vagy többet) is adómentesen, törlesztési hozzájárulásként ad oda a dolgozójának. Ez után sem adót, sem járulékot nem kell fizetnie. Havi kifizetés helyett persze célszerűbb ezt évente egy összegben odaadni, mert a folyósításról a banktól kell igazolást beszerezni. Ezt bonyolult lenne minden hónapban külön igényelni, s pénzbe is kerülne ez a banki igazoláskérés. Akár adómentesen nyújtott év végi dolgozói jutalomként is adható a 2-300 ezer forintos törlesztési hozzájárulás! A maximálisan adható összeg – a 4 évre adható 5 millió forint – havi 104 ezer forintnak felel meg.

Ez egy nagyon jó lehetőség lesz a dolgozói adómentes támogatásra, csak sok részletszabályt még nem ismerünk. Még nem tudni, hogy kinek kell majd utalni a pénzt (a dolgozónak, vagy közvetlenül a banknak?), kell-e erről megállapodást kötni a munkáltató és a bank között stb. Remélhetőleg érkezni fog erről majd egy végrehajtási rendelet is, ami segít megválaszolni a kérdéseket. A lehetőséget mindenképpen érdemes lesz kihasználni.

Forrás: 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

Hozzászólások

comments

Related Posts