Megváltozott a Polgári Törvénykönyv – változnak a fuvarozási szerződések is

A Polgári Törvénykönyv (Ptk) szabályozza, hogy a fuvarozáshoz milyen szerződéseket kell a feleknek egymással kötniük. Március 15. óta már az új Ptk hatályos, így megváltozott a fuvarozási szerződésekre vonatkozó szabályozás is. Mostantól az új törvényre kell hivatkozni minden szerződésben.

Amióta kereskedés létezik, az emberek azóta szabályozzák jogi eszközökkel az áruk mozgatásának különböző formáit. Nem csoda, hogy a fuvarozásról szóló szabályok ma is kiemelt helyet foglalnak el a törvények között. A magánjogi szerződések alapját jelentő Polgári Törvénykönyv eddig is külön fejezetben foglalkozott a kérdéssel, s így tesz a most hatályba lépett új törvénykönyv is. Van azonban nagyon sok különbség az eddigi és az új szabályozás között, melyeket érdemes végignéznünk. Ezek a szabályok írják le ugyanis a feladó, a címzett és a fuvarozó kötelezettségeit és jogait, ezek határozzák meg felelősségüket egy esetleges kár esetén.

Bonyolultabb lett a szabályozás

A legfontosabb, ami első pillantásra látszik, hogy az eddiginél több munkát igényel a fuvarozásra vonatkozó szabályok összegyűjtése. Korábban ugyanis a szállítási szerződéseket teljesen külön típusként kezelte a Polgári Törvénykönyv. Az új változat nem így tesz. A fuvarozási szerződéseket az általános, vállalkozásokra vonatkozó szerződések részének tekinti. Így a fuvarozás szabályainak megismeréséhez át kell olvasnunk az általános szerződésekre vonatkozó szövegeket is. A törvény ki is mondja, hogy a vállalkozási szerződések szabályait kell alkalmazni a fuvarozási szerződésekre is, a külön nem szabályozott kérdésekben (2013. évi V. tv. – a továbbiakban: Ptk. 6:271 §).

A szerződés létrejötte

A korábbi törvény határozottan kimondta, hogy a szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Az új nem tartalmaz ilyen megfogalmazást. Az általános szabályok szerint a szerződés egyszerűen a felek megállapodásával jön létre: legalább egy lényeges kérdésben meg kell állapodniuk a feleknek (Ptk. 6:63). A törvény nem követeli meg az írásos szerződési formát sem, tehát a szóban megkötött szerződést is érvényesnek lehet tekinteni.

Fuvarlevél

Megváltozott a fuvarlevél szerepe: nagyobb lett a fuvarozó felelőssége. Az új törvény szerint a fuvarlevél egyben elismervényt is jelent, amelyben a fuvarozó elismeri, hogy
• átvette a küldeményt
• a küldemény csomagolása az átvételkor jó állapotban volt
• a küldemények száma megegyezik a fuvarlevélben szereplővel.
Ennek nagy jelentősége van! A fuvarlevél aláírásával a fuvarozó elismeri, hogy valóban annyi árut rakodtak fel, amennyi a papíron szerepel, s azt is, hogy a csomagolása megfelelő és jó állapotú. A csomagolásra vonatkozó kitételnek pl. egy ADR-es csomag esetében lehet különös jelentősége. Egy ellenőrzés során feltárt hiba esetén a fuvarozó nem hivatkozhat arra, hogy így kapta a csomagot! A fuvarlevél kiállításával ő lett a felelőse a megfelelő csomagolásnak és a szállított mennyiségnek is.
A fuvarlevél megírásával tehát jogkövetkezményeket is vállal a fuvarozó. A fuvarlevél úgy viselkedik, mint egy aláírt, megkötött szerződés. Éppen ezért a szabályos forma is döntő. Csak akkor hiteles, akkor számít érvényesnek, ha tartalmazza a kötelező adatokat. Ezek a következők:
• a küldemény átvételének helye és időpontja;
• a feladó, a címzett és a fuvarozó neve és címe;
• a kiszolgáltatás (lerakodás) helye;
• a küldemény megnevezése, csomagolási módja, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölése, darabszáma, jele, száma, tömege, vagy más módon kifejezett mennyisége.

Az így kiállított fuvarlevél akkor lesz érvényes, ha azt mind a két fél (a feladó és a fuvarozó) aláírja.

Ha a felsorolt adatokkal, vagy a fuvarozásra vonatkozó más körülménnyel kapcsolatban a fuvarozónak bármilyen megjegyzése, fenntartása van, azt rá kell vezetnie a fuvarlevélre. Ha például sérült az áru csomagolása, akkor ezt mindenképpen rá kell írnia. Ha nem írja rá és aláírja a fuvarlevelet, akkor azzal elismeri, hogy sérülésmentes csomagolásban vette át az árut. Tehát minden megjegyzést fel kell vezetnie a fuvarlevélre.

Azt is fel kell vezetnie fenntartásként a fuvarozónak a fuvarlevélre, ha a kötelezően felsorolt adatokat nem tudja ellenőrizni. Például egy zárt konténert kell elszállítania, amit nem bonthat fel. Így nem tudja sem az áru mennyiségét, sem a csomagolását ellenőrizni. Nem is vállalhat érte felelősséget. Ilyenkor rá kell írnia a fuvarlevélre, hogy a felsorolt adatok ellenőrzésére önhibáján kívül nem volt lehetősége. Meg is kell ezt indokolnia, le kell írni azt az okot, ami miatt nem tudta az ellenőrzést elvégezni (Ptk. 6:258 §).

Kötelező a fuvarlevél

Az új Polgári Törvénykönyvben változás, hogy a törvény a feladó szándékához köti a fuvarlevél kiállítását. Eszerint tehát ha a feladó azt kéri, akkor a fuvarozó köteles számára fuvarlevelet kiállítani akkor is, ha ez törvényileg nem lenne számára kötelező. (Ha pedig a feladónak nincs ilyen igénye, és így nem állít ki fuvarlevelet a fuvarozó, akkor egy elismervényt kell adnia a küldemény átvételéről.) De ne tévesszen meg senkit ez a megfogalmazás! Jelenleg a fuvarlevél kiállítása minden esetben kötelező. Egy alacsonyabb rendű jogszabály, a közúti szolgáltatásokról szóló (261/2011-es) kormányrendelet ugyanis felülírja a Polgári Törvénykönyv rendelkezését. A rendelet kimondja, hogy a díj ellenében közúti árutovábbítást végző teherautó fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. Ez a kötelezettség a 3,5 tonna alatti autókra is vonatkozik, melyeket egyébként tevékenységi engedély nélkül lehet fuvarozásra használni. A fuvarlevél autómérettől függetlenül kötelező kelléke a pénzért végzett áruszállításnak.

Jogok és kötelezettségek

A régi törvény szövegét olvasva egyértelműen látni lehetett, hogy mik a szerződő felek jogai és kötelezettségei. Az új törvény ezeket nem teszi bele egy külön fejezetbe. A Ptk. különböző helyeiről kell összegyűjteni az általános alapelveket.
A korábbi törvényhez képest kiegészül a csomagolásra és az okmányok átadására vonatkozó szabályozás. A feladó a következőkre köteles:
• úgy becsomagolni az árut, hogy a csomagolás megóvja a küldemény épségét, továbbá senki személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse;
• a küldemény kezeléséhez szükséges információkat a csomagoláson feltüntetni;
• a fuvarozónak átadni a rakomány továbbításához és megfelelő kezeléséhez szükséges iratokat (Ptk. 6:258 § 3.).
Ha a rakomány veszélyes áru, azt a feladó köteles külön közölni. A fuvarozó megtagadhatja az áru elszállítását, ha a tájékoztatás nem volt elégséges a szabályos szállításhoz (Ptk. 6:260 §).

Elállás a szerződéstől

Ha gond van a csomagolással, például nem az áru veszélyességi fokának megfelelő, akkor nyilvánvaló, hogy nem szabad így elvinni a rakományt. Az eddigi törvény ebben kevesebb jogot adott a fuvarozónak. Ugyan kikötötte, hogy a követelményeknek nem megfelelő árut a fuvarozó csak a feladó kifejezett írásbeli kívánságára viheti el, de nem mondta ki egyértelműen, hogy a fuvarozó meg is tagadhatja a szállítást. Az új törvény ilyen esetekben megadja a fuvarozónak a jogot, hogy elálljon a szerződéstől. Először is megtagadhatja az olyan áru szállítását, ami nem felel meg a szabályoknak – nem jó a csomagolása, vagy balesetveszélyes. Akkor is megtagadhatja a fuvarozó az áru felvételét, ha a feladó nem adja át a fuvarlevél kitöltéséhez szükséges adatokat – például nem árulja el, mi van a lezárt konténerben. Ekkor még a szerződés teljesíthető, ha a feladó pótolja a kért adatokat. Ha azonban a feladó megtagadja az adatok kiegészítését, vagy a hibák kijavítását, akkor a fuvarozó elállhat a szerződés teljesítésétől (Ptk. 6:259 § 2.).

A feladó is is elállhat a szerződéstől, de csak addig, amíg a fuvarozást a fuvarozó meg nem kezdte. A fuvarozás megkezdése után már nem lehet visszamondani a kiosztott feladatot (Ptk. 6:262 §).

Késedelmes kiállás

A törvény a fuvarozó kötelezettségei között rögzíti, hogy köteles a szerződésben meghatározott helyen és időben a megfelelő fuvareszközt fuvarozásra alkalmas állapotban biztosítani, és a fuvarozást késedelem nélkül megkezdeni. Ez is fontos kitétel lehet. Erre alapozva például a feladó jogosan léphet fel, ha úgy ítéli meg, hogy a biztosított jármű nincs fuvarozásra alkalmas állapotban. Ha például egy bútorszállító belül csupa sár, vagy a kocsi műszakilag szemmel láthatóan megbízhatatlan, akkor erre hivatkozva jogosan reklamálhat.

Mivel a rendelkezés azt is tartalmazza, hogy késedelem nélkül meg kell kezdeni a fuvarozást, erre alapozva is jogos lehet a feladó reklamációja. Ha tehát a vállalt időponthoz képest a fuvarozó késve kezdi meg a szállítást, az ellen jogosan élhet panasszal a megrendelő.

Rakodás

A berakodás a feladó kötelessége. Mivel ő a szerződés egyik alanya, kiróhat rá a törvény ilyen feladatot. A címzett viszont nem részese ennek a szerződésnek, ő nem szerződő fél. Tehát őt nem is kötelezheti a törvény semmire, így a rakomány kirakodására sem. Ezt a helyzetet fel kellett oldani valahogyan. Az új törvény szerint, ha a kirakodást a címzett nem végzi el, akkor azt a fuvarozó a feladó költségére elvégeztetheti.

A korábbihoz képest több jogot kap a fuvarozó a be- és kirakodás folyamán. A jogszabály kiemeli, hogy a fuvarozót utasítási jog illeti meg e művelet során.

Rendelkezés a rakománnyal

Előfordul, hogy a feladó a fuvarozás megkezdése után módosítja a lerakási helyet. Ezt megteheti, hiszen amíg a címzett át nem veszi az árut, addig a feladó azzal szabadon rendelkezhet. Ez eddig is így volt, de ebbe most beépült egy védelem a fuvarozó javára. A fuvarozó a fuvarozás megkezdése után csak akkor köteles végrehajtani a feladó utasításait, ha
• nem okoz számára jelentős sérelmet, vagy
• megfelelő biztosítékot kap a módosításból származó költségek megtérítésére.

A megrendelő tehát nem módosíthatja a fuvarozó kárára szabadon az úticélt. Nem fordulhat elő, hogy megállapodnak egy fix tarifában, majd a kirakási helyet kétszer olyan távolságúra módosítják. Ha erre sor kerül, akkor a fuvarozónak megfelelő garancia kell arra, hogy a többletköltségeit meg fogják téríteni. Ha a fuvarozó nem kap megfelelő biztosítékot, akkor a törvény végső esetben arra is feljogosítja, hogy maga értékesítse a rakományt, s annak árából fizesse ki a költségeit.

Erre akkor is lehetősége van, ha egy előre nem látott körülmény miatt utasítást kér a megrendelőtől, az utasítás azonban nem érkezik meg. Vagy ha a feladó utasítja egy eljárásra a fuvarozót, de nem ad biztosítékot, így a fuvarozó nem látja garantáltnak, hogy a költségeit meg fogják téríteni.

Fuvardíj

A fuvardíjat a fuvarlevélbe írt adatok alapján kell kiszámolni. Ha nagyobb is a rakomány, mint amiben megállapodtak, akkor is a fuvarlevélen szereplő mennyiség alapján kell a díjat számolni. Nem hivatkozhat a fuvarozó arra, hogy a valóságban nagyobb volt a szállítmány. Még akkor is a fuvarlevél adatait kell érvényesnek tekinteni, ha a fuvarozó megjegyzi a fuvarlevélen, hogy az adatok ellenőrzésére nem volt módja.

Felelősség

A szállítás alatt a fuvarozó felel a rakományért a küldemény átvételétől annak kiadásáig. Ezt a felelősséget semmilyen szerződés nem csökkentheti, nem vonhatja vissza. A törvény szerint semmis minden olyan szerződési kitétel, ami a fuvarozó felelősségét csökkentené.

Elveszett rakomány

Új rendelkezés, hogy a törvény meghatározza, mi számít elveszett rakománynak. Elveszett az az áru, amit a fuvarozási határidőt követő 30 napon belül nem szállítanak le. Ha pedig a küldemény a kártérítés kifizetése után előkerül, akkor azzal a feladó rendelkezhet. A fuvarozó köteles a feladót a lehető leghamarabb értesíteni az előkerült rakományról. A kártérítéssel kapcsolatban pedig megjegyzi a törvény, hogy azt a feladó országában szokásos mértékben lehet megállapítani (Ptk. 6:268 §).

A fuvarozót ért kár

A feladó felel a fuvarozót ért károkért, ha a kár a következő okokból származik: nem megfelelő vagy hiányzó csomagolás; a küldeménnyel kapcsolatos információk, okmányok hiánya, hiányossága vagy pontatlansága (Ptk. 6:269 §). Ha tehát a feladó kiállít egy tömegbizonylatot a rakomány súlyáról, majd a hatósági mérlegelés több tonnával nehezebbet mutat, s emiatt megbírságolják a fuvarozót, akkor ezt kártérítésként ő is követelheti a megrendelőtől.

Zálogjog

A törvény eddig is kimondta, hogy a fuvarozót zálogjog illeti meg a szállított áruval kapcsolatban. Ez a biztosítéka a fuvardíjnak és a költségeknek. Az új rendelkezés továbblép: a fuvarozót a korábbi követelései fejében is megilleti a zálogjog! Azaz, ha egy megrendelő nem fizetett ki egy korábbi fuvart, lejárt a fizetési határidő és nem vitatta a követelés nagyságát, akkor a fuvarozó a következő rakomány esetén élhet a zálogjogával (Ptk. 6:267 §). Azaz a fuvarozó visszatarthatja a rakományt, amíg a megrendelő ki nem fizeti a korábbi, lejárt tartozását. De fontos, hogy ez csak a lejárt követelésekre érvényes!

Elévülés

Szigorodik a törvény a szándékosan okozott károk tekintetében. A fuvarozásból eredő kártérítési igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdő időpontja a kiszállítás tervezett időpontja. Ez alól a szabály alól a törvény kiveszi a szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozott károkat. Ezekre az általános, 5 éves elévülési időt kell alkalmazni (Ptk. 6:270 §).

Forrás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Hozzászólások

comments

Related Posts

One comment on “Megváltozott a Polgári Törvénykönyv – változnak a fuvarozási szerződések is

  1. A jelenleg használt Fuvarleveleinken nincs arra elegendő hely, hogy a küldemények mennyiségét feltüntessük ! Azt írják:
    “Az új törvény szerint a fuvarlevél egyben elismervényt is jelent, amelyben a fuvarozó elismeri, hogy • a küldemények száma megegyezik a fuvarlevélben szereplővel”.
    Arra való a Szállítólevél. Annak a sorszámát szoktuk a Fuvarlevélre ráírni. Ez akkor nem jó? Pluszban fel kell írni a Fuvarlevélre a mennyiségeket? Akkor is, ha ez több oldal?
    Nonszensz.