A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Még nem hirdette ki a kormány a 2015-re érvényes rezsióradíj mértékét. Egyelőre továbbra is a 2014-ben meghatározott 2422 forintot kell alkalmazni.

A kötelezően használandó minimális építőipari óradíjakat 2013 óta közvetlenül a belügyminiszter határozza meg. Korábban az évente felülvizsgált díjra mindig az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság tett javaslatot, majd ezt a miniszter rendeletben kihirdette. Alkalmazni a kihirdetés idejétől kellett. Ez a rendszer 2013-ban megváltozott: azóta a miniszter akár a bizottság ajánlása nélkül is megszabhatja az egész ágazatra kötelező legkisebb óradíj mértékét. Ha nincs bizottsági ajánlás, akkor az előző évi óradíjat megnövelik az éves infláció értékével, így számolják ki az új évre érvényes tarifát. A jelenleg érvényes 2422 forintos díjat 2014 áprilisa óta kell alkalmazni.

A 2015-ös díjak még nem jelentek meg. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) már készített egy javaslatot: ők 2490 forintos óradíjat ajánlanak elfogadásra. Ezt az ágazati bizottság is elfogadta, s szintén javasolja a kormánynak. Most tehát már csak a miniszteri jóváhagyásra, a rendelet megjelenésére kell várni.

Mire való a rezsióradíj?

A rezsióradíj egy építkezés személyi költségeit tartalmazza, mindent, amit az emberekkel kapcsolatban ki kell fizetni: béreket, adókat, járulékokat, irodai költségeket, a dolgozók szállításának és ellátásának költségeit és a vállalkozás várható nyereségét is. Nincs benne a gépek, építőanyagok ára, anyagok fuvarozása, vagy pl. a tervezés költségei.

Ez a minimális elfogadható óradíj az építőipari munkák elszámolásának az alapja. Ha egy vállalkozó ez alatt a díj alatt jelöli meg a vállalási árait, akkor azt az árajánlatot a szabályok szerint kockázatosnak kell tartani. Mivel a rezsióradíj a kötelezően fizetendő minimális közterhek és várható költségek figyelembe vételével készült, nehéz megindokolni, hogy mitől tudna valaki ez alatti árakat nyereségesen kigazdálkodni. Az árajánlatok vizsgálata során az ez alatti árakat úgy kell tekinteni, hogy az árajánlatot adó vállalkozás vagy nem akarja megfizetni a szükséges közterheket, vagy nem reális költségekkel számolva állította össze ajánlatát.

A rezsióradíj alkalmazása ezzel együtt magánvállalkozások egymás közötti elszámolásaiban nem kötelező. A rezsióradíjnak akkor van jelentősége, ha a vállalkozónak pályáznia kell a megbízás elnyerésére – például közbeszerzésen indul, vagy a megbízó nyilvánosan árajánlatokat kér be a vállalkozóktól. Ilyen eset még magánépítkezésnél is előfordulhat, például ha egy multi-áruházlánc felépítteti az egyik üzletét, és erre nyilvános pályázatot ír ki. Állami munkáknál, vagy amelyek pályázati pénzből készültek, a rezsióradíj alatt kalkulált árakat ésszerűtlenül alacsony árnak, kockázatosnak kell tekinteni. Nem jár érte azonnali elutasítás, de az ajánlatot adó vállalkozónak részletesen be kell mutatnia (ha versenyben akar maradni), hogy milyen adatokkal számolva tudta a túl alacsony árat megjelölni az ajánlatában.

Sokan kérdezik tőlünk, hogy alkalmazhat-e egy vállalkozó a rezsióradíj alatti árakat. Tulajdonképpen igen, nem kötelező neki a rendelet alapján számolnia. Ha egy vállalkozónak nem kell nyílt versenyben megjelölnie a vállalási árakat, akkor ennek nincs is kockázata. Mond egy árat, a megrendelő pedig elfogadja. Nincs olyan hatóság, amelyik ellenőrizné a vállalási árakat. De ha bármilyen ok miatt versenyeztetni kell az ajánlatokat, akkor már nem használható a rezsióradíj alatti elszámolás. Ilyen esetben a vesztes (a rezsióradíj alapján számoló, ezért magasabb árat adó) vállalkozó bírósághoz is fordulhat, ha úgy érzi, hogy a másik vállalkozó irreálisan alacsony árakkal nyerte el a megbízást.