Már most látszik, hogy jövőre nehéz lesz klímaszerelőt találni és klímát vásárolni. Januártól ugyanis Magyarországon csak az végezhet ilyen tevékenységet, aki beregisztrálja a vállalkozását a klímavédelmi hatóság adatbázisába. Klímát csak az vehet, aki már a vásárlás előtt beszerzi a hivatalos szerelői nyilatkozatot.

A nemzetközi klímavédelmi egyezmények Magyarországra is komoly feladatokat osztanak ki. Például a korábbinál szigorúbban kell venni minden olyan tevékenységet, ami az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos. Az ilyen munkák végzéséhez külön engedélyre van szükség, s az államnak naprakészen tudnia kell, hogy melyik vállalkozások működnek ezen a területen.

A klímaszerelők és megrendelőik számára az a kellemetlen meglepetés, hogy a klímaberendezések ilyen gázokkal működnek. Ebből következik, hogy még a legkisebb lakásklíma beszereléséhez, karbantartásához is a jövőben komoly hatósági engedélyekre lesz szükség. Az ehhez szükséges intézményrendszer viszont nagyon döcögve épül fel. A szakma képviselői ma még nem nagyon tudják, mit is kell tenniük. Előre látható, hogy az idei akadozó ügyintézés miatt sokan ki fognak csúszni a határidőből, vagy egyáltalán nem is fogják tudni, hogy mit kellene tenniük. Erre majd akkor jönnek rá, amikor a 2016-os szezon elindul, s az idén még megállás nélkül dolgozó szerelők a megfelelő engedélyek nélkül nem tudnak majd munkához jutni.

Ha kevesebb vállalkozás lesz, amelyik a klímaszereléssel hivatalosan is foglalkozhat, akkor a szolgáltatás drágulni fog. Ez elsősorban a lakossági piacnak tesz rosszat. A lakosságnak eladott klímák döntő többségét ma sem hivatalosan helyezik üzembe. A kizárólag az ár alapján döntő, a piacon hozzáférhető legolcsóbb készüléket kereső vásárlók ma sem költenek a hivatalos üzembe helyezésre. Sokan azt sem bánják, ha ezzel a garanciát is elveszítik. Kisebb méretű lakásokba szerelhető klímaberendezés már bruttó 100 ezer forint alatt is elérhető. A hivatalos beszerelés díja viszont nettó 40-50 ezer forint. Tehát a készülék árának több mint a felét kell még pluszban elkölteni az üzembe helyezésre, s ezt sokan nem mérik fel a hipermarketek akciós pultjai előtt állva. Csak utólag szembesülnek azzal, hogy a megvásárolt klímára még mennyit kell költeni. A garanciához ráadásul még az is kell, hogy a készüléket évente szakember átvizsgálja, karbantartsa. Ennek további 10-20 ezer forintos költsége van, amit az első számla után szintén a tulajdonosok többsége már igyekszik megspórolni.

Ha az üzembe helyezés még tovább drágul, akkor valószínű, hogy a tulajdonosok inkább veszni hagyják a garanciát, s papírok nélkül helyeztetik üzembe a berendezést. A szerelő így kevesebbet fog kérni, de legalább az áfát biztosan megspórolják. A szerelési különbség így 20-30 ezer forint is lehet, amiért cserébe „csak” a garanciáról kell lemondani.

Szerelők becslése szerint ma 10 megvásárolt klímából hatot-hetet nem szakemberek üzemelnek be.

Milyen engedély kell a klímaszereléshez?

A mostani helyzethez képest három komoly változás várható:
· a vállalkozásoknak meg kell szerezniük a telepítéshez, szereléshez., kereskedéshez való jogosultságot (ez lesz a „képesített vállalkozás”)
· a vállalkozásoknak olyan alkalmazottakra lesz szükségük, akik rendelkeznek a saját szerelői jogosultságukkal (ők lesznek a „képesített személyek”)
· mind a vállalkozást, mind a munkatársakat regisztrálni kell a létrejövő klímagáz adatbázisban.

Jövőre a klímaszerelést tehát csak akkreditált cégek és akkreditált szakemberek végezhetik. Csak ezek a cégek lesznek azok, melyek a klímához szükséges gázokat megvásárolhatják. Már a boltban be kell majd mutatni a regisztrált szerelő hivatalos nyilatkozatát arról, hogy ő fogja az üzembe helyezést elvégezni. E nyilatkozat nélkül nem lehet majd a berendezést sem megvásárolni. A hatóság a felhasználókat is ellenőrizheti, s meg is bírságolhatja, ha nem tudják bemutatni a hivatalos beszerelési dokumentumokat. 2017-től már csak olyan üzlet hozhat klímát forgalomba, amelyiknek a regisztrációja szerepel az ezzel foglalkozó adatbázisban.

Az e területtel foglalkozó hatóságot már februárban létrehozták, az a neve, hogy Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. Hogy mivel foglalkozik, az még elég titokzatosnak tűnik. A fél éve működő hatóság weboldala erről például semmit sem árul el, mint ahogyan üres a vonatkozó jogszabályok listáját tartalmazó menüpont is.

Az egyetlen menüpont, ami a hatóság weboldalán működik, az a klímagáz adatbázishoz vezet. Ez az adatbázis a fluortartalmú gázok (ezeket hívják klímagázoknak) forgalmát, felhasználását követi. Éppen ezért kell itt regisztrálnia minden olyan vállalkozásnak, amelyik ilyen gázok kereskedelmével vagy felhasználásával foglalkozik. Azok a vállalkozások is ide tartoznak, melyek nem közvetlenül a gázzal foglalkoznak, hanem ilyen gázzal töltött eszközöket forgalmaznak, beüzemelnek vagy javítanak.

Az adatbázisba be kell regisztrálniuk azoknak a vállalkozásoknak is, melyek szivárgásvizsgálatra kötelezett, klímagázt tartalmazó eszközöket használnak. Ezek az nagyobb hűtők (pl. áruházi hűtők), épületek beépített klímaberendezései, raktárak hűtőberendezései.

Itt kell tehát regisztrálnia magát minden olyan vállalkozásnak, mely ezen a területen dolgozik. Külön kell regisztrálni a vállalkozást és külön azt a munkatársát is, aki rendelkezik a szereléshez szükséges képesítéssel. A megjelölt szakember csak a vállalkozás alkalmazottja lehet.

Az adatbázist a vásárlók is használhatják, de sokra nem mennek vele. Arra például nem alkalmas, hogy megnézzem, a környékünkön milyen vállalkozások jogosultak klímaszerelésre és ez alapján válasszak közülük. Annyit tudok megtenni, hogy az adatbázisba be tudom írni a szerelőtől elkért hatósági azonosító számot (ez lesz az úgynevezett kék kártya), s a rendszer kiadja, hogy ez az azonosító érvényes-e.

Ki lehet klímaszerelő?

A klímaszereléssel foglalkozó dolgozónak külön tanfolyamon kell részt vennie és évente vizsgáznia kell. A hatósági szervezésű F-Gáz tanfolyamot kell elvégeznie az ezzel foglalkozó dolgozónak, majd F-Gáz záróvizsgát kell tennie. Ez a következőket tartalmazza: egy klímagáz-távoktatást, a távoktatást lezáró vizsgát, a kiválasztott kategória szerinti elméleti és gyakorlati konzultációt, klímagáz adatbázissal kapcsolatos oktatást és záróvizsgát. Ezt követően évente kell megújító hatósági továbbképzéseken részt venni. A továbbképzések célja az új jogszabályok és új technológiák megismertetése.

A képzésre jelentkezéshez felkészítő tanfolyamon is részt kell venni. Ezt több szinten rendezik attól függően, hogy a jelentkező szerelő milyen szakmai végzettséggel rendelkezik. Például egy autószerelőnek ahhoz, hogy autóklímákkal a jövőben foglalkozhasson, a „mobil hűtő- és járműklíma” nevű előkészítőre kell mennie, ami 80 ezer forintba kerül. A távoktatás ezt követően 15 ezer, a tanfolyam 35 ezer, a vizsgadíjak 30 ezerbe kerülnek. Még jelentkezési díjat is kell fizetni, 2 ezer forintot. A végösszeg autóklíma szereléséhez így 162 ezer forint képzési és vizsgaköltség, de vannak ennél sokkal drágább képzések is.

Az akkreditáció minden olyan vállalkozásnak és szakembernek kötelező, aki klímagázt tartalmazó berendezések telepítésével, javításával, karbantartásával, szivárgásvizsgálattal foglalkozik. Ide értendők a helyhez kötött klímaberendezések és a mobil eszközök is (hűtőkocsik, autóklímák).

Ha a vállalkozás nem regisztráltatja magáét az adatbázisban, jelentős bírságot kockáztat. Első alkalommal 100 ezer forintra büntethető, másodszorra ennek a másfélszerese a tarifa. Az adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségek megsértését akár 500 ezer forintos bírsággal is jutalmazhatják, komolyabb jogsértések pedig 5 millióba is kerülhetnek.

A regisztrációt az érintett tevékenység megkezdését követő 8 napon belül el kell végezni. A már működő vállalkozásoknak 2015. december 31-ig kell regisztrálniuk.

A hivatalosan működő klímaszerelő vállalkozásoknak a működésüket teljes egészében naplózniuk kell:
· a szerelést végző alkalmazott jegyzőkönyvet vezet az elvégzett szerelési munkákról
· a vállalkozás nyilvántartást vezet az értékesített, felhasznált, visszanyert gázokról
· az értékesítést végző vállalkozás nyilvántartást vezet a vásárolt, eladott gázok mennyiségéről.

A klímaszereléssel foglalkozó vállalkozások számára januártól kötelező a regisztrációban szerepelniük. Erre tehát van még fél évük. Viszont már most augusztustól arra kötelezi őket a rendelet, hogy a klímagáz-nyilvántartásukat az országos adatbázisba is fel kell tölteniük.

A vásárlás előtt kell már papír a szerelőtől

Az új szabályok már a klímaberendezés megvásárlását is előzetes feltételekhez kötik. A kereskedő csak akkor adhatja el a klímaberendezést, ha a leendő felhasználó bemutatja a beszerelést végző vállalkozó előzetes nyilatkozatát. Eredeti, cégjegyzésszerűen kiállított tanúsítványt kell bemutatni, amely hitelesen igazolja, hogy a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás vállal felelősséget a berendezések telepítésére. A tanúsítványt a leendő felhasználó is köteles aláírni.

Ezt a tanúsítványt a telepítést végző vállalkozás készíti el. A nyilatkozat kiállításakor a vállalkozónak a vásárlás adatait regisztrálnia is kell az adatbázisban a következő adatokat:
· a telepítés helyszíne (helységnév és irányítószám)
· járművek esetén alvázszám
· a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás megnevezése és székhelye.

Az eladás tényét a forgalmazónak is fel kell jegyeznie. Az adatbázisba fel kell töltenie az értékesített termék vagy berendezés megnevezését, típusszámát, azonosítóját, a berendezésben megtalálható gáz típusát, tömegét kg-ban és széndioxid egyenértékben kifejezve, valamint fajtáját, ipari megnevezését, annak hiányában kémiai nevét.

A harmadik lépésben pedig a telepítést végző vállalkozásnak kell regisztrálnia, hogy a telepítés megtörtént.

A klímagáz adatbázis tehát nem csak a szerelőkről ad majd adatokat, de pontosan regisztrálja az ország összes újonnan eladott klímaberendezését is. Egyedül a tulajdonosok részletes adatai nem kerülnek bele (a pontos címet nem kell rögzíteni, csak a település nevét). Visszamenőleg nem kell adatokat rögzíteni, mindez csak az újonnan eladott készülékekre vonatkozik.

Kapcsolódó jogszabályok:
· 14/2015. kormányrendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
· 41/2015. NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól.