Milyen könnyítést kaphatnak a fuvarozók az aratás alatt?

A június végén elkezdődő aratástól a kukorica őszi betakarításáig megnövekedett forgalom vár a fuvarozókra. Az aratás nem várhat, a gabonát hétvégén és ünnepnapon is le kell szedni. Éppen ezért több kedvezmény is kapcsolódik a betakarításhoz: a fuvarozók mentesülhetnek az útdíjfizetés, vagy a hétvégi korlátozás alól. Ennek a feltételeit néztük át.

A betakarításon dolgozó autók mentesülnek a hétvégi közlekedési korlátozás alól. Ehhez a mentességhez semmilyen külön engedélyre nincs szükség. Azt viszont a rendelet előírja, hogy a mentesség okát igazoló iratot a sofőrnek magánál kell tartania. Azaz igazolni kell, hogy az autó a betakarításon dolgozik. Az igazolás módját a rendelet nem írja elő. Szükség esetén a sofőr bemutathatja a menetlevelet, vagy köthet egy írásos megállapodást a fuvarozó a betakarítást végző gazdálkodóval is, melyben feltüntetik, hogy milyen rendszámú autóval, milyen útvonalon történik a szállítás.

A betakarításhoz kapcsolódó korlátozás alóli mentességet a rendelet úgy fogalmazza meg, hogy a közlekedési korlátozás nem vonatkozik a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép, vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt tehergépkocsira.

Felmentést kaphatnak a betakarításon dolgozó autók az útdíjfizetés alól. Ennek már szigorúbbak a feltételei, mint a hétvégi korlátozás alóli felmentésnek. Ráadásul a mentességről szóló kormányrendelet ellentétes is kicsit az útdíjról szóló törvénnyel, egy lehetőségről pedig egyszerűen elfeledkezett a kormány.

Az útdíjról szóló törvény egy paragrafusa írja elő, hogy a kormány alkossa meg a mentességekről szóló részletes szabályokat. Itt még arról van szó, hogy az élő állatot szállító mezőgazdasági termelők is mentességet kapnak. Ez a kormányrendeletből már hiányzik, ők tehát mégse kapták meg a kedvezményt.

A törvény arról tesz említést, hogy a termelők a betakarításhoz kapcsolódó terményszállításhoz kapják meg az útdíjfizetés alóli mentességet. A végül elkészült rendszer viszont úgy alakult, hogy a gazda a legritkább esetben tudja magához a terményszállításhoz ezt igénybe venni. A mentesség ugyanis csak a lakóhelye vagy telephelye és a learatni szánt földterület között érvényes. A gabonát viszont a legritkább esetben viszik be a gazda udvarára. A magtárba szállításra pedig már nem terjed ki a fizetés alóli mentesség.

Az útdíjfizetés alól csak magát a mezőgazdasági termelőket mentesíti a törvény. Tehát ha a gazdálkodó saját maga szállítja a betakarított terményét, akkor nem kell útdíjat fizetnie, de ha már fuvarozót kér fel erre, akkor neki ki kell fizetnie a díjat. Az útdíjtörvény szerint az a mezőgazdasági termelő mentesülhet, aki a termények betakarításának idején a termények szállítását saját gépjárművel végzi.

A törvényt magyarázó rendelet szerint azt tekinthetjük mezőgazdasági termelőnek, akire az alábbiak közül valamelyik igaz:

  • őstermelő, vagy egyéni vállalkozó, aki árbevételének legalább a felét fő tevékenységként mezőgazdasági munkából szerezte;
  • gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni cég, amelyik árbevételének legalább a felét fő tevékenységként mezőgazdasági munkából szerezte;
  • olyan szövetkezet vagy kft., melyet a mezőgazdaságért felelős miniszter termelői csoportként vagy termelői szervezetként külön jogszabályban elismert.

A rendelet mellékletében külön fel is sorolják azokat a tevékenységeket, melyeket mezőgazdasági tevékenységként elfogad a rendelet. Ennek vannak furcsaságai is. Például az állattartók nem tartoznak bele a körbe. Így aki zömmel állattartással foglalkozik, s maga termeli meg az ehhez szükséges takarmányt, ő már nem kaphat felmentést a betakarítás ideje alatt sem, mert nem minősül mezőgazdasági termelőnek.

Aki a szigorú feltételeknek megfelel, annak külön kérnie kell az útdíj alóli mentesítést. Ezt a kérelmet a helyi jegyzőhöz kell benyújtani. Meg kell jelölni benne, hogy milyen termények betakarításához kéri a mentességet, és azt is, hogy mennyi időre kéri a felmentést. A mentesítés csak július 1. és november 30. közötti időre szólhat, és egyszerre csak 30 napra lehet egy gazdálkodót mentesíteni. Az erről szóló igazolás azt is pontosan előírja, hogy melyik útvonalakat használhatja ingyen a betakarítás során. Előre ki kell választani a pontos útvonalat. A mentesség csak a lakóhely vagy telephely, és a gazda által használt föld közötti útvonalra vonatkozhat. Autópályákat nem lehet használni. Tehát az aratást végző gazda reggel elmehet díjmentesen a földjére, de ha a terményt elviszi a magtárba, arra az útra már az útdíjat is ki kell fizetnie. Az ingyenes úthasználat ráadásul azzal is jár, hogy a mentességről szóló igazolás birtokában minden alkalommal díjmentes viszonylati jegyet kell váltania az adott útszakaszra. Az ügyintézés tehát elég bonyolult és nehézkes, a kapott mentességgel pedig csak nagyon kevesen és rövid ideig élhetnek.

Forrás: a hétvégi forgalomkorlátozás alóli mentességről: 190/2008-as kormányrendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, 5.§ (1) bek. 6. pont; 243/2013 kormányrendelet a mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól; 2013. évi LXVII törvény(útdíjtörvény).

Ömlesztett áru szállítása – 10 tonna alatt nem kell tömegbizonylat

A mezőgazdasági betakarításban dolgozó fuvarozóknak érdemes figyelniük arra, hogy ömlesztett áru szállítása esetén csak 10 tonna felett kell tömegbizonylatot kiállítaniuk. Vigyázat, a 10 tonna az autó legnagyobb megengedett össztömegére vonatkozik! Tehát ha egy 12 tonnás autót csak 8 tonnára raknak meg, akkor is ki kell számára állítani a tömegbizonylatot.

Mivel mérlegelni a betakarítás helyén nem lehet, ezért a terményszállító autók számára (a már említett 10 tonna fölött) jármű-tömegbizonylat helyett egy nyilatkozatot kell kiállítani. A nyilatkozatot a felrakó állítja ki, nem a fuvarozó. Ezt az írásbeli nyilatkozatot a sofőrnek igazolható módon át kell adni (igazolni úgy lehet, hogy 2 példányban készül, s az egyik példányon a sofőr aláírja, hogy átvette). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

  • kiállító neve, címe, kiadási sorszám, kiadás helye
  • a felrakott áru megnevezése, tömege
  • a felrakás dátuma óra, perc pontossággal
  • rendszám, fuvarlevél száma
  • a felrakást végző aláírása.

Túlsúly esetén az esetleges bírság a nyilatkozat kiállítóját, tehát a felrakót terheli. Ha viszont nincs nyilatkozat, akkor a fuvarozót nem csak a túlsúly miatt fogják megbüntetni, de még a nyilatkozat hiánya miatt is megkapja a 30 ezer forintos bírságot.

Hozzászólások

comments

Related Posts