Nemzetközi adatbázis készült a szabálysértésekről, de nem tudjuk Magyarország csatlakozott-e hozzá

Januártól akár az engedélyét is elveszítheti az a fuvarozó, aki itthon vagy külföldön több súlyos jogsértést követ el két éven belül. Ez az új uniós fuvarozói információs rendszernek köszönhető, amiből mindegyik tagállam hatósága értesülni fog a másik országban elkövetett szabálytalanságokról is. Egyelőre még nem tudjuk, hogy Magyarország mit és hogyan fog alkalmazni az előírásokból.

Hosszú és keserves folyamat előzte meg a januártól elindult új uniós információs rendszer, az ERRU működésbe állítását. A rövidítés egy angol nyelvű kifejezést takar: European Register of Road Transport Undertakings, magyarul Közlekedési Vállalkozások Európai Nyilvántartási Rendszere. Működési elve egyszerű: minden ország regisztrálja a fuvarozók által elkövetett különböző szintű jogsértéseket, s ezeket feltöltik egy központi adatbázisba. Az egyes jogsértések büntetőpontokat jelentenek, s ha ezek száma elér egy meghatározott mértékét, akkor a fuvarozó elveszíti az engedélyét. A pontok két év alatt elévülnek, minden jogsértés csak ennyi ideig marad a rendszerben.

Ez az, amit ma az ERRU működéséről biztosan mondhatunk. A rendszer a sokadik haladék után elvileg elindult január elsején. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy Magyarország része-e ennek az információcserének, s azt sem, hogy vajon hány szabálysértés kell az engedély bevonásához.

Az ERRU története a 2010-es évek elejére nyúlik vissza: még 2009-ben született az első olyan uniós jogszabály, ami a rendszer felállításáról szól. Az első határidő 2014 lett volna, ez azonban tarthatatlannak bizonyult. Végül 2019-re kellett volna a tagállamoknak a feltételeket biztosítaniuk – Magyarország esetében ez sem sikerült, így nálunk kétséges a mostani indulás.

Magyarország ellen az ERRU bevezetésének késlekedése miatt kötelezettségszegési eljárás is indult 2020 nyarán. A kormánynak akkor a késlekedés okaira kellett választ adnia. Egyelőre ennek eredménye sem ismert, nem tudni, hogy a kormány teljesítette-e az EU elvárásait.

Besorolták a jogsértéseket

Az ERRU bevezetésének az első feltétele, hogy a különböző jogsértéseket három csoportba sorolják: külön választják a súlyos, nagyon súlyos és rendkívül súlyos jogsértéseket. Ez nálunk is megtörtént. A fuvarozói bírságrendelet, azaz a 156/2009-es kormányrendelet már ennek megfelelően sorolja be a szabálysértéseket. Ennek a besorolásnak az alapja a 2016/403-as EU-rendelet, ami megállapítja a jogsértések kategóriáit, s besorolja az egyes cselekményeket. Ez a rendelet eleve úgy tárgyalja a különböző súlyosságú jogsértéseket, hogy azok elkövetése a fuvarozó jó hírnevének elvesztésével járhat.

Jó hírnév elvesztése

Ahhoz, hogy egy vállalkozás elveszítse a fuvarozói engedélyét, egy eljárást kell indítani a jó hírnevének visszavonására. A jó hírnév megléte a fuvarozói engedély egyik alapkövetelménye, ezért ha ezt elveszti egy vállalkozás, akkor bevonják az engedélyét.

A jó hírnév elvesztéséhez az kell, hogy egy vállalkozás egy éven belül gépkocsivezetőnként legalább 3 nagyon súlyos jogsértést elkövessen (például nagyon súlyos jogsértés a korong vagy a sofőr kártya helytelen használata). 3 súlyos jogsértést egy nagyon súlyosként kell számításba venni. Ez csak az uniós minimum, a tagállamok ennél szigorúbbak is lehetnek.

A közös uniós pontrendszernek tehát az az értelme, hogy a számításba vehető jogsértéseket minden ország ugyanabba a közös adatbázisba tölti fel. Így ha egy magyar fuvarozó akár itthon, akár külföldön szabálytalankodik, a listája ugyanúgy bővül. Elvileg a magyar közlekedési hatóságnak akkor is meg kell indítania a jó hírnév elvesztésével kapcsolatos eljárást, ha az érintett fuvarozót itthon egyszer sem marasztalták el a listában szereplő szabálytalanságok miatt.

Januártól gyűlnek a pontok

Az ERRU a hivatalosnak tekinthető jelzések alapján január elsejétől működik, mostantól gyűlnek a pontok a közös adatbázisba. A korábbi jogsértések tehát nem számítanak bele, csak a januártól rögzített események. Egy jogsértés utáni feljegyzés két év alatt elévül, utána már nem rontja a besorolást.

A magyar távolmaradás miatt egyelőre nem tudjuk, hogy a magyar hatóságok használják-e ezt a rendszert, csatlakozunk-e hozzá egyáltalán valamilyen módon akár az adatok feltöltésével, akár a külföldi adatokhoz való hozzáféréssel. Májusban Hollandia, Portugália és Ciprus mellett kapott Magyarország is elmarasztalást a kérdésben. Az akkori hírek arról szóltak, hogy az ország nem kapcsolta össze saját nyilvántartásait az uniós adatbázissal, így egyik irányba sem működik az információcsere.

Nagy Csaba

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: