Nincs többé tevékenységigazoló lap

Megjelent annak a miniszteri rendeletnek a módosítása, mely a magyar jogban is megszünteti a tevékenységigazoló lapok kötelező használatát. Az NKH is egyértelműen jelzi: az EU tavasszal hatályba lépett rendeletét tekintik irányadónak. Magyarországon ezzel nagyjából véget ért a tevékenységigazoló lapok használata, bár egyes esetekben önkéntes alapon még lehet töltögetni.

Röviden az előzményekről

  •         Március 2-tól egy uniós rendelet szerint a járművezetőnek a gépjárművön kívüli, nem az 561-es rendelet hatálya alá eső tevékenységeit a korongon tett feljegyzéssel, vagy a digitális tachográf kézi beviteli lehetőségének használatával kell igazolni.

  •         az uniós rendelet megtiltotta, hogy a tagállamok kötelezővé tegyék a járművezetők számára a járművön kívüli tevékenységek igazolását.

  •         Magyarországon a 124/2005-ös GKM-rendelet kötelezővé teszi a munkáltatók számára a tevékenységigazoló lapok kitöltését. Ennek az érvényességét az uniós rendelet nem érinti.

  •         Április elején felkerült a kormány honlapjára az említett miniszteri rendelet módosításának a terve. Az új változat teljes egészében törölné a magyar jogrendből a tevékenységigazoló lapok használatát, az új jogszabályban a nyomtatvány neve sem fordul elő.

  •         Gépkocsivezetőktől eredő információk szerint több külföldi hatóság is megköveteli a tevékenységigazoló lapok használatát, és kérik a papírokat. Többen arról számolnak be, hogy ha a sofőr határozottan hivatkozik az új uniós rendeletre és bemutatja annak több nyelven kinyomtatott szövegét, akkor az ellenőrző hatóság eltekint a bírságtól és elfogadja az érvelést. Több, erről beszámoló gépkocsivezetőnek az volt a meglátása, mintha a rendőr vagy nem ismerné az új előírást, vagy saját zsebre dolgozva próbálkozott volna a bírság behajtásával.

  •         A miniszteri rendelet módosítása július közepén jelent meg.

A jogszabályok alapján a jelenlegi magyarországi helyzet a következő:

  • a gépkocsivezetőnek nem kell tevékenységigazoló lapot használnia, minden szükséges információt a korongok kitöltésével (vagy a digitális készülékkel) kell regisztrálnia.
  • A munkaadónak többé nincs dolga azzal, hogy kitöltögesse az igazolólapokat. A módosított miniszteri rendeletből a tevékenységigazoló lapnak a fogalmát is kitörölték, mostantól tehát a magyar jog egyáltalán nem használja ezt az igazolási formát. A módosítás július 28-ától hatályos. A július 28. előtti napokra még a régi szabályok szerint ki kell tölteni az igazolólapokat, annak bemutatását jogosan kérheti egy közúti ellenőr. A sofőrök legkésőbb 28 nappal később, augusztus 24-én szabadulnak meg végleg ezektől a papíroktól (a 28 napos igazolási kötelezettséggel számolva).

Az igazolások helyes módszerével kapcsolatban még az átmeneti időszak alatt állásfoglalást kértünk a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Az NKH Kommunikációs Osztálya kérdéseinkre a következő választ küldte:

A 2015. márciusában fennálló helyzet nem változott, mivel az Európai Bizottság nem adott ki újabb állásfoglalást, így az eddig kiadott tájékoztatás változatlan:

„Az 165/2014/EU rendelet 2015. március 2-án hatályba lépett 34. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.

Miután a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet 15. cikk (7) bekezdés a) pont iii. alpontja hatályban marad, ezért a járművezetőnek továbbra is be kell tudnia mutatni az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére azt a kézi feljegyzést és/vagy kinyomatot, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készítettek.

A magyar ellenőrző hatóságok munkatársai számára az Európai Bizottság által kiadásra váró újabb állásfoglalás tartalmának ismertté válásáig, az ellenőrzést megelőző 28 napra visszamenőleg a gépjárművezetőnek továbbra is igazolnia kell a járművön kívül töltött időkre vonatkozóan a tevékenységeit.

A Bizottság jelenlegi iránymutatása a következő pontokat tartalmazza:

  1. a)        A gépkocsivezetőknek visszamenőlegesen az összes adatot rögzíteniük kell manuálisan, amikor újrakezdik a vezetési tevékenységet.
  2. b)        Ha valamilyen objektív okból az a) pont nem lehetséges (pl. műszakilag nem lehetséges), abban az esetben a gépkocsivezetők használhatják a tevékenységigazoló lapot.
  3. c)         A szabályos napi és heti pihenőidők visszamenőleges rögzítése megengedett, de nem kötelező. A pihenőidőknek megfelelő ismeretlen időszakokat az ellenőrök elfogadják szabályos pihenőként.
  4. d)        A szükségesnél hosszabb pihenőidőket visszamenőleges kézi bevitellel rögzíteni kell, ahol kézi bevitelként a kinyomat hátoldalát el kell fogadni.

A kézi bevitel módja:

  •         Analóg menetíróval szerelt jármű esetén a korong hátuljára tett kézi bejegyzés.
  •         Digitális menetíróval szerelt jármű esetén a manuális adatbeviteli eszköz szakszerű használata.

Felhívjuk figyelmét, hogy tagállamonként és egyes tagállamokon belül is eltérő módon értelmezhetik a rendeletet!”

Az NKH állásfoglalását még annak a megerősítésével egészítenénk ki, hogy a rendelet hatályba lépésétől számítva tehát a munkaadónak nincs semmilyen kötelezettsége az igazolások kiállításával kapcsolatban.

Mi változott még a rendeletben?

Az új szabályok többsége a tachográfok szerelésével foglalkozó szakembereket érintik. A tachográfok használóinak nem kell fontos, új szabályokat megtanulniuk. Az egyik leglényegesebb változás, hogy a digitális készülékről letöltött adatokat a 12 hónapos kötelező megőrzési idő alatt bármilyen digitális adathordozón lehet tárolni. Az eddigi rendelet kötelezően előírta a cd vagy dvd lemezeket, az új nem. Tehát egy memóriakártya, vagy bármilyen más tárhely is megfelelő lehet.

Tachográfműhelyek és tachográfszerelők

A szerelők számára már több lesz a változás.

Megjelenik egy új fogalom, a tachográfműhely. Ezt a nevet azok a műhelyek kapják, ahol a közlekedési hatóság engedélye alapján tachográf szerelésével foglalkoznak, méghozzá korlátozás nélkül, akár minden típusra szóló engedéllyel. Ennek az lesz a feltétele, hogy a tachográf típusa tekintetében a szükséges eszközök és adatok rendelkezésére álljanak. Megjelenik egy új szakma képviselője is. Ő a tachográfszerelő, aki a közlekedési hatóság engedélye alapján végzi a munkáját.

A tachográfszerelő azonosítója a műhelykártya lesz. Az új rendelet előírja a tachográfszerelői képesítést a műhelyben dolgozók számára. Műhelykártyát tehát az kaphat, aki leteszi a tachográfszerelői vizsgát.

Azokhoz a munkákhoz, melyek a plombák megbontásával járnak, még további képesítések és engedélyek szükségesek: igazolni kell a készüléktípusra szóló jogosultságot, műszaki feltételeket, s azt, hogy a műhely szerződésben áll a készülék gyártójával.

Újdonság az is, hogy minden tachográfműhelynek alkalmaznia kell legalább egy képesített tachográfszerelőt.

A műhelyeknek az eddiginél sokkal szigorúbb követelményeket kell teljesíteniük a készülékek vizsgálata során. Minden egyes készülék megvizsgálásáról külön jelentést kell készíteni. Ezt a jelentést két évig őrizni kell, s az NKH kérésére be kell mutatni.

Ha a javítás során az eszköz teljes újrakalibrálására, új beépítési plakett elhelyezésére van szükség, akkor ezt megelőzően a tachográf teljes memóriáját le kell menteni 90 napra visszamenőleg. Ha pedig olyan beavatkozást kell elvégezni, ami a tachográf memóriájának áramellátását is érinti, akkor az előző 365 nap adatait kell lementeni. (A korábbi tervek szerint még 2 év memóriáját kellett volna lementeni, amire már nincs is lehetőség, hiszen egy évig kötelező csak őrizni az adatokat. Ezért módosult a 2 év 90 napra, illetve 1 évre.)

Ha a műhely a vizsgálat során úgy találja, hogy a készüléket megpiszkálták, az adatokat hamisították, ezt az NKH-nak azonnal jelentenie kell. A felfedezett, a működést befolyásoló eszközöket el kell távolítaniuk a járműből. Ha ezt elmulasztják, akkor a műhely az engedélyét, a szerelő pedig a műhelykártyáját kockáztatja – mindkettőt bevonhatja a hatóság.

A műhelyeket a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrizni fogja – ezek lehetnek akár bejelentés nélküli ellenőrzések is. Az ellenőrzés legkisebb akadályozása esetén is (ez lehet például egy adatváltozás bejelentésének elmulasztása, vagy az engedélytől eltérő típusú tachográf javítása) először 30 napra, majd másodszorra már 90 napra felfüggesztik a műhely működését. A harmadik hibánál bevonják a műhely engedélyét. Ilyenkor egy évet kell várni, majd az egész engedélyezési eljárást megismételve lehet újra kérni a szerelői engedély kiadását.

A tachográfszerelőket szabálytalanság esetén még további büntetések is fenyegetik: elveszítik műhelykártyájukat, ha a rendelet szabályait két éven belül 5 esetben megszegik, vagy másodszor súlyosan megszegik. Súlyos vétségnek számít:

  •         a mérőműszerek befolyásolása
  •         a tachográf manipulálására alkalmas eszköz beépítése
  •         ha a tachográfot úgy illeszti, hogy az az adatok megváltoztatására alkalmas, vagy
  •         szándékosan hamis adatot rögzít.

Nehézkes lesz a rendeletnek megfelelő munkavégzés

Sajnos, a rendeletbe néhány olyan pont is bekerült, melyek nehezítik a szerelők munkavégzését.

A legnagyobb probléma, hogy a műhelykártya csak a műhelyben érvényes. Ez azt jelenti, hogy a kártyával rendelkező tachográfszerelő nem szerelheti a készüléket a műhelyen kívül, a fuvarozó telephelyén. Szakértőnk szerint ez már azért is fontos, mert több olyan autótípus is van, melyek hibás tachográffal csak igen kis sebességgel tudnak közlekedni. Sokkal egyszerűbb lenne ezeket a vállalkozás telephelyén javítani, mint a tachográfműhelybe szállítani. De erre az új rendelet szerint nem lesz lehetőség. A szerelő műhelykártyája nem lesz érvényes a műhelyen kívül.

Hozzászólások

comments

Related Posts