A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Tisztelt Fuvarozók, Tisztelt Szakma!

Mint azt már mindannyian a saját bőrünkön érezzük 2013 december 1-én elindult a több 10.000 magyar vállalkozót érintő, a fuvarozó szakma egészére kiterjedő bírságolási gyakorlat, melynek megoldása nem tűr halasztást és elengedhetetlen a közös fellépés. Az ügyben érintett több 10.000 vállalkozás és az általuk foglalkoztatott több 100.000 család megélhetését fenyegeti a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban NÚSZ) jogtalan bírságolási gyakorlata. A NÚSZ vezetőségével folytatott egyeztetés egyértelműen bebizonyította, hogy nem alkalmasak a probléma kezelésére és újabb bizonyítékot szolgáltattak az alkalmatlan emberek ilyen pozíciókba történő kinevezéséhez. A megbeszélésen számunkra elképesztő dolgok hangzottak el a vezérigazgató szájából, és az egésznek az volt az üzenete, hogy Ők szóltak, hogy büntetni fognak. Mi is szólunk, hogy nem hagyjuk magunkat.

Miniszterelnök Úr megélhetést biztosító munkahelyeket ígér, közben pedig a NÚSZ jogosulatlan bírságolási gyakorlatának köszönhetően ellehetetleníti a hazánkban működő kis- és középvállalkozások működését a nem megfelelően előkészített útdíjrendszer hibáiból adódó bírságolási gyakorlattal. Jelenleg közel 35.000 ügy van folyamatban, egyenként 165.000 forintos közigazgatási bírsággal, mely több mint 5 milliárd forint jogosulatlan plusz költséget jelent a magyar közúti fuvarozási szakmában tevékenykedő vállalkozásoknak. A NÚSZ vezérigazgatója az egyeztetésen kijelentette, hogy a rendszer megfelelően működik, hiszen csupán „minden negyedik járművet büntetik meg”. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni. A magyar elektronikus útdíjrendszer nem a becsületes vállalkozásoknak lett kitalálva és korántsem vállalkozóbarát. És ami a legelképesztőbb az egész bírságolási rendszerben, hogy a rendőrség hajtja be a közigazgatási bírságot, mintha bármi köze is lenne az útdíjhoz. Ezen e gyakorlaton a sokat tapasztalt külföldi fuvarozók is meg vannak lepődve, hiszen nem hogy az Unióban de még a keletebben fekvő országokban sincsen ilyen hatósági terror.

Az egész bírságolási gyakorlatban a legfelháborítóbb az, hogy a NÚSZ nem tesz eleget a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény rendelkezéseinek, és nem biztosítja a viszonylati jegy megvásárlásának lehetőségét a határátlépést követően, ahol a legnagyobb szükség lenne a viszonylati jegy megváltását szolgáló egységek kiépítésére. A hiányos infrastrukturális feltételek miatt a járművezető csak az útszakaszra való rálépést követően tudja megvásárolni a viszonylati jegyet az első adandó lehetőségnél, ami közigazgatási bírságot von maga után.

A NÚSZ ZRT NEM BÍZTOSÍTJA A JOGSZABÁLY BETARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEKET, A RENDSZERÜK A MAI NAPIG FRISSÍTÉS ALATT ÁLL ÉS KÖZBEN A RENDSZER HIBÁI MIATT A FELHASZNÁLÓT SÚJTJÁK KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁGGAL.

Miből ered a jogosulatlan bírság?

A magyar útdíjrendszer kiépítése két hónap alatt valósult meg, a szakmának nem volt lehetősége mind technikailag, mind pedig költségileg felkészülni a 2013 nyarán élesbe állított rendszerre. A fuvarozók költségei 4-6 szorosára nőttek, de ehhez még ha nem is a rendszer indulásakor, de alkalmazkodni tudtak, bár jelentős többletköltséget eredményezett a szakma számára.

Az infrastrukturális kiépítettségről azonban elfelejtettek gondoskodni, hogy a Kormány által hozott szabályokat a fuvarozó be is tudja tartani. A NÚSZ rendszerében a viszonylati jegyet az útszakaszra történő ráhajtást megelőzően kell megváltani, azonban a hazánkba érkező gépjárművezetők számára számos határátkelő helyen nincsen biztosítva a lehetőség, hogy belépéskor meg tudja vásárolni a viszonylati jegyet (Búcsú, Kópháza, Sopron, Kőszeg). A NÚSZ vezetőségével folytatott egyeztetésen Börzsei Tibor vezérigazgató, az értékesítő pontok hiányát azzal magyarázta, hogy az adott helyeken „nem éri meg” üzemeltetni értékesítési pontot. Hát persze, nekik nem. A fuvarozó meg kapja a 165.000 forintos büntetést, ha a határátlépést követően az első lehetőségnél megvásárolja az általa megtett teljes útszakaszra a viszonylati jegyet. Van olyan cég akinek 40 ügye van folyamatban, valakinek közel 1000 darab.
Börzsei Tibor vezérigazgató szerint a problémakört az alábbiak szerint lehet orvosolni. Minden fuvarozó cégnek alkalmaznia kell 0-24 órában diszpécsereket, akik a nap bármely szakaszában meg tudják venni a viszonylati jegyet az internet segítségével, és a megvásárolt útvonaltervet sms formájában továbbítják a gépjárművezetőnek. Azzal érvelt, hogy Ő is szokott kapni a „feleségétől bevásárló listát SMS formájában” és azt tudja teljesíteni. Mondjuk legalább ahhoz ért. Sajnos a gépjárművezetők egy része nem annyira képzett mint a Vezérigazgató Úr. A magyar útdíjrendszer, sajátossága folytán, azonnal kiszabja a 165.000 forintos bírságot, ha egy körforgalomban másik kijárón megy ki a jármű, vagy egy kijáróval hamarabb tér be a városba, mert letért az adott útvonalról. Gondoljuk el az SMS-ben kapott útvonalat egy Kópháza-Szeged útvonalon. Méltányosság márpedig nincs. Börzsei Tibor vezérigazgató saját állítása szerint, azon vállalkozások, akik nem rendelkeznek saját diszpécserrel aki 0-24 órán keresztül a jegyvásárlásokért felelős és így nem tudják megvenni a viszonylati jegyet az éjszaka folyamán interneten, azon járművek vagy megvárják a reggel 8 órát, vagy másik útvonalat választanak. Na mármost ha Kőszeg, Búcsú, Sopron, Kópháza határátkelőkön nincsen lehetőség megváltani a viszonylati jegyet, akkor bizony nem sok lehetősége maradt a fuvarozónak, hogy mely határátkelő helyet válassza a belépéshez. Ez is tükrözi a vezetőség alkalmatlanságát és a szándékának hiányát a probléma kezelésére.

Milyen szankciókkal sújtja a Kormány a fuvarozó vállalatokat?

Az még ennél is felháborítóbb. A megérkező határozat alapján azonnal kiszabják a 165.000 forintos bírságot, fellebbezni lehet, de méltányosság nincs, így felesleges is. A határozatban tájékoztatnak, hogy amennyiben 8 napon belül nem fizetem be a bírságot, kezdeményezik a jármű forgalomból történő kivonását. Tegyük fel, hogy van egy cégnek 50 autója, mindegyik autóra van közigazgatási bírsága, mert a viszonylati jegyet a kiépített infrastruktúra hiányából fakadóan csak az útszakaszon elhelyezett értékesítési ponton tudta megváltani, vagy megváltotta ugyan neki a diszpécser de az SMS-ben kapott útvonalról letért, akkor az 50 darab forgalomból kivont autó egymást nézegeti a telephelyen, az 50 család meg munkanélküli segélyért folyamodik. Ezzel a Kormány sikeresen tönkretette a kis- vagy középvállalkozást, miközben azok segítését és támogatását hangsúlyozza. A magyar fuvarozó vállalatok több milliárd eurónyi bevételt hoznak az országba, itt adóznak, fizetik a közterheket, adókat, útdíjat és foglalkoztatják a magyar munkavállalókat.

Felhívnám a figyelmet, hogy a törvény ugyanabba a kategóriába sorolja a bliccelő és a megváltott viszonylati jeggyel rendelkező vállalkozót, méltányosságra nem ad lehetőséget. Itt nem az egyenlő elbánás elvét kellene alkalmazni.
A rendőrségtől a fellebbezésre kapott válaszban arra hivatkoznak, hogy a NÚSZ nem köteles minden elemi útszakasz kezdetére viszonylati jegy megváltására alkalmas lehetőséget biztosítani és különben is az a fuvarozó dolga hogy megoldja. Na már most, véleményem szerint a határátkelő helyek minden elemi útszakasz kezdetei, ha ott nem biztosított a vásárlási lehetőség, akkor ez tükrözi a rendszer kiépítettségét és ilyen infrastruktúrával próbálja meg valaki betartani a szabályokat és előre megváltani a viszonylati jegyet.

A fuvarozó szakmán belül jelenleg is hatalmas a felháborodás, ezt bizonyítja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a NIT közösen küldött levele Völner Pál államtitkár úrnak és Börzsei Tibor vezérigazgató úrnak, melyre kapott válaszban nem a hibákat és a kialakult helyzetre próbálnak meg megoldást találni, hanem a saját útdíjrendszerüket dicsőítik.

Egy-egy már-már nevetséges tény a jelenlegi útdíjrendszerről és működéséről:

Számos értékesítő pontot olyan útszakaszra helyeztek, amelyre tehergépjárművel nem lehet behajtani. Vagy viszonylati jegy miatt büntetnek meg, vagy a behajtásért. (Pl. letenyei MOL benzinkút)

Számos értékesítő pontot olyan útszakaszra helyeztek, amelyen tehergépjárművel nem lehet megállni, lassítva pedig nehéz jegyet vásárolni. (falukban, főútvonalon lévő nemzeti dohányboltokban)

Számos értékesítési ponton csak nyugtát kap a járművezető, részletes viszonylati jegyet pedig nem. Amikor a fellebbezésben a NÚSZ kéri a viszonylati jegyet, a fuvarozó megírja, hogy olyan értékesítési ponton vásárolta, ahol nem adnak viszonylati jegyet csak nyugtát és emiatt csatolta csak a nyugtát, ami tartalmazza az elektronikus viszonylati jegy számát, azt a választ kapjuk, hogy a nyugta csak viszonylati jeggyel együtt érvényes és leszünk szívesek befizetni a 165.000 forintot. Ők a jegynek nem tudnak utánanézni. Milyen rendszerük van?

Hegyeshalomnál történő határátlépést követően az ellenőrző kaput az első benzinkút elé szerelték fel, ami 2 kilométeren belül van a határtól, a kiépített értékesítési pontot pedig a határtól 9 kilométerre helyezték el és működtetik a mai napig, ami kimeríti a megtévesztés fogalmát. Amennyiben a határátlépést követően a járművezető ott vásárolja meg a viszonylati jegyet, Hegyeshalom-Debrecen útvonalra 40.000 forintért, pár nap elteltével kézhez kap egy 165.000 forintos bírságot is.

Nem az útszakaszról való lehajtáskor regisztrálja a megtett útszakaszt, mint bármely más normálisan működő rendszer, hanem ha rálép a gépjármű az adott útszakaszra. Így sok esetben előfordul, hogy felüljárókon való áthaladáskor, vagy autópálya lehajtón történő lehajtáskor egy olyan útszakasz kerül kiszámlázásra, amelyet a jármű igénybe sem vett.

Terelés, útépítés, baleset vagy más vis major miatti útvonalváltoztatást a rendszer nem tud rugalmasan kezelni, mert amennyiben a NÚSZ rendszere nem tud róla, az nem is létezett és már küldik is a csekket, hogy lesz szíves befizetni 8 napon belül. Kérdezem én, hogy egy ilyen kiforratlan rendszer, mégis miről tud? A legjövedelmezőbb ha semmiről, mert így lehet bírságot szedni Magyarországon.

A NÚSZ saját bevallása szerint az utólagos fizetési lehetőség nem jár mindenkinek, az csak a kiváltságosok választási lehetősége. A többiek meg megoldják, ahogy tudják. Ezt értelmezni sem akarom.

Azon sem szabad meglepődni, ha egy gépjármű egy nap alatt közel félmillió forint útdíjat von le az előre feltöltött számláról, mindig tartsunk rajta 18-40 millió forintot, ha van 40 járművünk, nehogy kimerüljön az egyenleg, mert akkor bizony mert jogosan fognak megbüntetni 165.000 forintra autónként. És ez sajnos komoly, mert viccnek nagyon rossz lenne.

…pedig a magyar államot nem károsította meg a vállalkozó egy fillérrel sem, a NÚSZ által kialakított infrastrukturális lehetőségekhez mérten megvásárolta a viszonylati jegyet és az általa kiépített rendszert használta. Mi ez, ha nem a vállalkozások szándékos megtévesztése és előre kitervelt üzletszerű megsarcolása?

A rendszer bevezetése óta egészen 2013 decemberéig pár száz ügy volt, az ügyiratszámok alapján, és kérdezem én, december elsején úgy döntöttek a fuvarozók, hogy nem fizetnek útdíjat és megajándékozzák az államot pár milliárd forinttal?

Én sok rendszert láttam már, használok is jó párat, de ennyire felhasználó ellenes, rugalmatlan és kiépítetlen rendszert, mint a HU-GO még nem tapasztaltam. És ehhez párosul egy merev bírságolási rendszer. Méltán büszkék is lehetünk rá, ahogy azt a Fejlesztési Miniszter Asszony is hangsúlyozta, de nem csak a régióban, hanem világszerte. Remélem hamarosan Brüsszelben is megdicsérnek érte…

Hosszú László
Hosszú Eurotrans Kft.

Hosszú László nyílt levelére Róna Márta, a NÚSZ Zrt. kommunikációs vezetője válaszolt. Levelét változtatás nélkül ezen a linken közöljük