A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Hogyan kezeljük helyesen a tachográfot, ha a napi munkában rövid vezetési szakaszokat sok rövid megszakítás, egyéb munkavégzés követ? Jó-e minden megállást szünetként jelölni, vagy éppen ellenkezőleg, mindent egyéb munkaként regisztrálni a menetírón?

Városi terítőfuvaroknál, vagy egyszerűen csak több megállással, rakodással járó munkáknál gyakran előfordul, hogy a sofőrök helytelenül használják a tevékenységkapcsolókat a tachográfon. A vezetési idők jelzésével nincs gond, hiszen ha a jármű mozdul, akkor a menetíró automatikusan átáll vezetésre. A többi tevékenységet – egyéb munkát, pihenőt és készenlétet –  azonban már kézzel kell átkapcsolni. A jármű megállásakor a tachográf átkapcsol vezetésről egy másik tevékenységre, de nem biztos, hogy arra, amelyikre szükség volna. Több menetíró is ilyenkor automatikusan arra a tevékenységre áll rá, amit a legutóbb használtunk.

Ez a helytelen használat teljesen összezavarja a járművezető munkaidő-nyilvántartását. A kártya kiértékelésekor fogalmunk sem lesz, hogy a sofőrnek mikor volt pihenője, mikor végzett egyéb munkát, vagy éppen mikor volt készenlétben.

Nem pihenő a 15 percesnél rövidebb szünet

Az 561-es rendelet 7. cikke szerint a járművezetőnek négy és fél óra vezetési idő után legalább 45 perces szünetet kell tartania, kivéve, ha napi vagy heti pihenőt tart. A szünet két részre is osztható: előbb tart egy 15 perces szünetet, majd később egy 30 perces megszakítást.

A fenti szabályból következik, hogy a 15 percnél rövidebb megállásokat nem lehet pihenőként elkönyvelni. Nincs olyan szünetekkel kapcsolatos kategória, amibe ez beleférne. 

Ez a probléma a városi terítőfuvaroknál vetődik fel gyakran. Ott a viszonylag rövid vezetési idő mellett sok az üresjárat. Néha rakodás, néha egyéb szünet miatt áll az autó. Lehet, hogy a sofőr megáll egy parkolóban és elszív egy cigarettát, esetleg tankol. Vagy megáll egy boltnál és lerak egy raklapnyi árut. Rakodás, aláírás és mehet. Ha gyorsan dolgoznak a rakodók, akkor ezek a rövid megállók is mind 15 perc alatt maradnak. Gyorsan töltik a munkával töltött időt, de nem növelik a vezetési időt.

Helyesen akkor járunk el, ha ügyelünk arra, hogy ezekben az időkben az egyéb munkára legyen állítva a kapcsoló. A pihenőt akkor kapcsoljuk, amikor valóban szünetet tart a járművezető, és ez a szünet ki is tölti legalább a 15 percet, majd a 30 percet. A 15 percnél rövidebb szünetnél nincs értelme szünetre kapcsolni.

Ügyeljünk a munkaközi szünetre!

A sofőr érdekében is érdemes óvatosan bánni a kapcsoló beállításával. A munkaközi szünet ugyanis a munka törvénykönyve szerint nem része a munkaidőnek (2012. évi I. tv. 86. §). Ha a sofőrünk minden rövid megállónál pihenőre kapcsolja a tachográfot, akkor ezzel azt éri el, hogy a munkáltató le fogja vonni a ledolgozott idejéből ezeket az időszakokat. Egy műszak alatt könnyen összejön egy órányi vagy hosszabb levonás is a rövid megállások miatt.

A munkáltató számára sem mindegy, hogy a sofőr hogyan bánik a beállításokkal. A bírságrendelet ma már nemcsak a vezetési idők túllépését bünteti, hanem a túl hosszú munkaidőt és az előírt pihenők hiányát is. Ne a 4,5 óra vezetés után előírt 45 perces pihenőre gondoljunk, hanem a munkaügyi szabályok által előírt szünetekre! Hat óra folyamatos munkavégzés után 20 perc, 9 óra után további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Továbbá tartani kell a maximális munkaidőre vonatkozó előírásokat is: a heti munkaidő a 48 órát, kollektív szerződés esetén a 60 órát nem haladhatja meg. Túllépése esetén 20 ezer és 250 ezer forint közötti bírságra számíthat a munkaadó is, a túllépés mértékétől függően (156/2009. kr. 4/A melléklet).

A sofőr így könnyen beleeshet abba a hibába, hogy órákat veszít, mert minden rövid megállást pihenőként jelez, vagy hogy a megengedettnél több órát szed össze, mert minden pihenőt munkaidőként jelez. Egyik sem jó. A megoldás az lehet, ha nagy gondot fordítunk járművezetőink képzésére. Nemcsak nagyjából kell tisztában lenniük a tachográf beállításaival, hanem látniuk kell, hogy a vezetésen kívüli idők jelzése is rendkívül fontos, pontosan kell eljárniuk. A sofőrnek meg kell értenie a vezetési idők közötti pihenők és a munkaidőn belüli pihenőidő különbségét és mindkettőnek a szabályait. Nemcsak a 15 percekre kell figyelnie, hanem a 20, illetve 25 perces munkaközi szünetet is be kell iktatnia. Ennek elmulasztása is 20 és 250 ezer forint közötti bírsággal jár attól függően, hogy mennyi ideje kellett volna a pihenőt megtartania. Fizet a járművezető és fizet a vállalkozó is, ha nem készíti fel megfelelően embereit ezekre a helyzetekre.

A munkaadó akkor kerülheti el a büntetést, ha igazolni tudja, hogy mindent megtett a szabályok betartásáért. Például be tudjuk mutatni az oktatásról készült jegyzőkönyvet, ami igazolja, hogy a sofőr részt vett a megfelelő képzésen. Vezessünk pontos munkaidő-nyilvántartást is, amelyben feltüntetjük előírás szerint a munkaközi szünetek idejét!

Nagy Csaba