A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A jövőben tachográfot kell használniuk a 7,5 tonna alatti, saját számlás áruszállító teherautók sofőrjeinek is. Semmilyen jogszabály nem változott meg ezzel kapcsolatban, de egy európai bírósági ítéletnek köszönhetően a hatóságok máshogyan értelmezik a jövőben a meglévő szabályokat. Ugyanazt a paragrafust eddig mentességként értelmezhettük, mostantól nem. Be kell szerelni a tachográfokat – ezt erősítette meg kérdésünkre az NKH Kommunikációs Osztálya is.

Tachográf. A 7,5 tonna alatti saját számlás áruszállítóknak is meg kell ismerkedniük a használatával.
Tachográf. A 7,5 tonna alatti saját számlás áruszállítóknak is meg kell ismerkedniük a használatával.

Alaposan beledobta a követ az állóvízbe az Európai Bíróság a tachográf-mentességekre vonatkozó szabályok értelmezésével. Röviden, ami történt: az Európai Bíróság szerint a 7,5 tonnáig a tachográf alóli mentességet jelentő „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmába semmi más nem fér bele, mint a minden anyagi előnyszerzés nélküli, szigorúan magáncélból történő szállítás. Magyarul: ha a saját teherautómmal szabad időmben a yachtomat húzom le a tengerpartra, akkor nem kell tachográf, mert nem kereskedelmi áruszállítást végzek. Ha egy bútorgyár a saját 5 tonnás autójával a maga által készített bútort elvitte a nagykereskedőhöz, akkor eddig ez a saját számlás szállítás tachográf használata alól mentesnek minősült. Mostantól viszont nem az, a sofőrnek ugyanúgy be kell szereznie és használnia kell a menetírót.

Nincs a kezünkben pontos statisztikai adat, de Magyarországon körülbelül 440 ezer tehergépkocsi van forgalomban, s ennek mindössze tizede, 40 ezer körüli a fuvarozással foglalkozó regisztrált vállalkozások száma. Valószínűleg százezres kört érint a mostani szemléletváltozás. Azoknak az autóknak a fenntartói és sofőrjei érintettek, melyek 3,5 tonnánál nagyobbak de nem érik el a 7,5 tonnát és saját számlás áruszállítást végeznek.

De mi változott, mitől lett más az értelmezés? Nézzük részletesen!

Először a jogszabályról. Az 561/2006/EK rendelet 3. cikk sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell tachográfot használni. A mentességek között a h) pont azt mondja ki, hogy mentes az „olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek”.

Ezt a pontot eddig mindenki úgy értelmezte, hogy ide tartozik az úgynevezett saját számlás áruszállítás. Közmegegyezés volt abban, hogy kereskedelmi áruszállítás alatt csak azt értjük, amikor egy vállalkozó pénzért más áruját elfuvarozza. Aki a saját áruját a saját autójával viszi – bármilyen célból – az tehát nem kereskedelmi áruszállítást végez, hiszen nem fizet külön a fuvarozásért. Így a saját számlás áruszállítók 7,5 tonnáig mentesültek a tachográf használata alól.

A nagy követ tehát egy bírósági ítélet dobta be a tóba. Még 2011-ben egy svéd vállalkozót megbírságoltak azért, mert teherautóján nem használta a menetírót. A gazdag vállalkozó szabad idejében amatőr ralliversenyzőként autó- és motorsporttal foglalkozik. 2011-ben egy maga vezette pótkocsis teherautón szállította versenyautóját, hogy bemutassa egy vásáron. A szerelvény együttes tömege 7,5 tonna alatti volt, de a 3,5 tonnát meghaladta. A vezető ellen egy ellenőrzés során eljárást indítottak a menetíróra vonatkozó szabályok megsértése miatt. A teherautóban nem volt menetíró készülék. Az eljárás végül felmentéssel zárult. A bíróság elfogadta a vállalkozó érvelését, hogy az 561-es rendelet alapján e szállítás nem kereskedelmi áruszállításnak minősül.

Az ügyészség viszont fellebbezett az ítélet ellen. A bíróság megállapította, hogy az ügyet nem lehet érdemben elbírálni anélkül, hogy pontosan meghatároznák a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát. Ilyenkor az az uniós rend, hogy a helyi bírósági eljárás megáll, s a bíró felterjeszt egy kérdést az Európai Unió Bírósága elé. Ezt úgy hívják, hogy előzetes döntéshozatali eljárás. Az uniós bíróság meghozza a döntését, s annak alapján folytatódik utána a helyi ügy. Így történt itt is. A svéd bíróság kérdése tehát eljutott az EU Bíróságára.

Az európai bírósági eljárás végül 2013-ban zárult. A bíróság pontosan meghatározta, mit érthetünk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalma alatt. A svéd vállalkozót végül valóban mentesítették a büntetés alól, de az állásfoglalás az ő ügyénél nagyobb jelentőségű lett. Mint már jeleztük, a bírósági ítélet teljesen ellentétes azzal, ahogyan eddig a szokásos módon meghatároztuk a nem kereskedelmi áruszállítás fogalmát. Idézzük szó szerint az uniós bíróság határozatát:

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének h) pontja szerinti „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a magánszemély által magáncélból és kizárólag szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást, ha e tevékenységet részben harmadik személyek pénzügyi hozzájárulásaiból finanszírozzák, és az ilyen szállításért nem kell ellenértéket fizetni.

Akit érdekel, az európai bírósági eljárás ítéletét ezen a linken lehet magyar nyelven elolvasni 

Felmerülhet a kérdés, hogy ez egy 2013-as bírósági ítélet, miért most került ez elő Magyarországon?

Látható, hogy az uniós jogi ügyek elég lassan haladnak előre. A 2011-es svéd esetből 2013-ban lett európai uniós ítélet. Még pár évnek el kellett telnie, hogy az uniós döntés leszivárogjon a tagállamok bíróságaihoz és más hatóságaihoz. Most tartunk ott, hogy ez az állásfoglalás kezd megjelenni a magyar hatósági ügyintézésben is.

Közlekedési szakértők a közelmúltban hívták fel rá a figyelmet, hogy több vállalkozás ellen is közigazgatási eljárás folyik a menetíró használatára vonatkozó szabályok megsértése miatt. Az elmúlt években tehát a hatóságok nálunk is elkezdték alkalmazni az Európai Bíróság döntése alapján kialakított álláspontot anélkül, hogy e döntés következményeiről széles körű tájékoztató kampányt folytattak volna.

A kérdésről állásfoglalást kértünk az NKH-tól, melyre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kommunikációs Osztálya küldött választ. Az NKH megerősítette, hogy a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmáról csak akkor lehet szó, ha az nem áll kapcsolatban valamely szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel. Azaz csak akkor mentesül a menetíró használat alól, ha ezt a szállítást nem jövedelemszerzés érdekében végzik. Az általánosan elfogadott jelentése szerint tehát a „nem kereskedelmi áruszállítás” kizárólag a szakmai tevékenységen kívül, a szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást jelenti.

Az NKH szerint az Európai Bíróság által kifejtett fogalom magyarázatából következően csak az az áruszállítás minősül nem kereskedelmi áruszállításnak, amely nem áll kapcsolatban valamely szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel, és a szállítást nem jövedelemszerzés érdekében végzik.

Minden más viszont kereskedelmi tevékenységnek minősül. Ha tehát egy vállalkozás a saját áruját viszi a saját teherautójával, akkor az nem fér bele ebbe a fogalomba, hiszen a szállítás a vállalkozás munkájához kapcsolódik. A célja az, hogy a vállalkozás jövedelmet szerezzen.

Ez azt jelenti, hogy minden olyan vállalkozásnak, mely 3,5-7,5 tonna közötti teherautókat üzemeltet, az eddigiektől eltérően

  •       be kell szereltetnie a tachográfot a járművekbe és meg kell követelni azok használatát
  •       a szállítás ideje alatt be kell tartaniuk a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó európai uniós előírásokat
  •       a gépkocsivezetőket az előírt oktatásokban kell részesíteniük
  •       el kell végezni a szükséges kiértékeléseket, vezetniük a menetírókra előírt nyilvántartásokat stb.

Válaszlevelében az NKH illetékese megerősítette azt is, hogy ellenőrzéseik során a jövőben ezeket az elveket fogják szem előtt tartani, azaz megkövetelik a tachográf használatát a 7,5 tonna alatti saját számlás járművek vezetőitől is. A levél fogalmazása szerint „a 3,5 és 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg közötti járművekkel szemben, amelyek sajátszámlás áruszállítási tevékenységet végeznek, a  Nemzeti Közlekedési Hatóság a fenti bírósági ítélet alapján jár el közúti ellenőrzések alkalmával.