A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Beszéljünk a számokról: sokmilliárdnyi elmaradó adóbevétellel indokolja a NiT Hungary és az MKFE, hogy miért kellene a kormánynak beavatkoznia az egyre súlyosabb sofőrhiány megoldása érdekében. A két szervezet együttműködési megállapodást kötött, s együtt próbálják elérni a kormány beavatkozását. Az intézkedések egy része – például a sofőri munka szakmaként való elismertetése – nem is kerülne sok pénzébe a költségvetésnek.

A NiT Hungary és az MKFE írásos együttműködést kötöttek a sofőrválság megoldása érdekében. Szakmatörténeti pillanatnak tartják, hogy mostantól partnerként, közösen lépnek fel az olyan stratégiai kérdésekben, mint a gépjárművezető-képzés, a napidíjak kérdésköre, a piacvédelem, a hétvégi és ünnepnapi közlekedési korlátozások felülvizsgálata vagy a személyszállítást érintően a fővárosi turisztikai közlekedési infrastruktúra kérdései. E területeken az információkat megosztják egymással, s például egyeztetik a hozzájuk eljutó jogszabály-tervezetekkel kapcsolatos álláspontjukat is. 

Sofőrhiány: sok milliárdos kiesés ez a költségvetésnek is

A szervezetek egyik legfontosabb kérdésnek a sofőrhiányt tartják. Hogy a probléma jobban érzékelhető legyen, bemutatták ennek közvetlen gazdasági hatásait is. A munkaerőhiányt legalább 8-10 ezer főre becsülik az árufuvarozásban és a személyszállításban. Becsléseik szerint egy gépkocsivezető után mintegy 4,2 millió forint adóbefizetés jut a költségvetésbe, a hiányzó tömeg miatt így 30-40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel jut az államhoz. Munkaerő híján ugyancsak veszélybe kerülnek azok az adóbevételek is, amelyeket a jól működő fuvarozócégek fizetnek a költségvetésbe. Például a nyilvántartott mintegy 13 ezer fuvarozó közül a 110 piacvezető vállalkozás 155 milliárd forinttal gyarapítja a költségvetés bevételeit a jövedelemadón, útdíjon, jövedéki adón keresztül. Ha rosszabbul megy e cégeknek, rosszabb lesz a költségvetésnek is, ez az összegzés tanulsága. 

Tanulni kell, mégsem szakma

A két szervezet négy olyan pontot fogalmazott meg, amik szerintük azonnal hozzájárulnának a sofőrhiány csökkentéséhez. Nem is feltétlenül béremelésről van szó, legalább ennyire jelentős a sofőri munka szakmaként való elismertetése. Jelenleg ugyanis a gépjárművezetés nem szakma. Pedig mire egy gépkocsivezető teherautóra vagy buszra kerül, már hosszú tanfolyamok állnak mögötte. Jogosítvány, C, C+E vagy D kategória, GKI, esetleg a fuvarozó szakmai tanfolyam vizsgáit is letette sikeresen. Mégis ha arra kerül a sor, hogy be kell számolnia a szakképzettségéről, akkor ezek közül egyet sem tud felmutatni szakmai végzettségként. Így sok gépjárművezető legmagasabb iskolai végzettsége ma is talán a 8 általános vagy egy sima érettségi, akkor is, ha hibátlanul, sikerrel vitte végig az összes kötelező tanfolyamot.

Nem volt ez mindig így: 2012-ig a szakmajegyzék is tartalmazta a hivatásos gépjárművezetői szakma leírását, s lehetett is ilyen képesítést szerezni. Kötelező akkor sem volt, így nem is túl sokan végezték el a tanfolyamokat. Jelenleg talán a hivatásos sofőri foglalkozás az egyetlen az országban, melynek végzéséhez úgy írnak elő különböző elvégzendő tanfolyamokat, hogy közben a foglalkozáshoz nem lehet szakképzettséget szerezni.

4 intézkedés, amivel csökkenthető lenne a hiány

A NiT Hungary és az MKFE egyik törekvése most az, hogy ez a helyzet megváltozzon. Négy pontból álló javaslatcsomaguk élén az áll, hogy a gépjárművezető-képzést illesszék be a felnőttképzés mai rendszerébe, és biztosítsanak állami forrást is a képzések lebonyolítására. Továbbá vegyék be a szakmajegyzékbe a hivatásos gépkocsivezetést. Enélkül a pálya nem tud jövőképet adni a fiataloknak, csak ezzel lehet a vonzerejét nagyobb mértékben növelni.

A másik két javaslat a sofőrök bérezésére vonatkozik. Probléma, hogy a járművezetői szakma amúgy is nemzetközi, a területen dolgozók minimális erőfeszítéssel tudják magyar munkaszerződésüket külföldire cserélni. Megtartani őket akkor lehet, ha a külföldi cégekhez hasonló feltételeket tudnak kínálni a magyar vállalkozások is. A szervezetek javaslatai szerint ehhez az kell, hogy emeljék a napidíjakat, adómentes juttatásokat európai uniós szintre, közelítsük egymáshoz a hazai és nyugati járművezetői béreket, javítsuk a szociális biztonságot és a munkafeltételeket.

Nagy Csaba