Tevékenységigazoló lapok: még mindig tart az átmeneti helyzet

Továbbra sem jelent meg az a miniszteri rendelet, mely a magyar jogban is megszüntetné a tevékenységigazoló lapok kötelező használatát. Az NKH viszont egyértelműen jelzi: az EU tavasszal hatályba lépett rendeletét tekintik irányadónak, nem pedig a tevékenységigazoló lapot kötelezővé tevő hazai rendeletet.

Röviden az előzményekről

  • március 2-tól egy uniós rendelet szerint a járművezetőnek a gépjárművön kívüli, nem az 561-es rendelet hatálya alá eső tevékenységeit a korongon tett feljegyzéssel, vagy a digitális tachográf kézi beviteli lehetőségének használatával kell igazolni.
  • az uniós rendelet megtiltotta, hogy a tagállamok kötelezővé tegyék a járművezetők számára a járművön kívüli tevékenységek igazolását.
  • Magyarországon a 124/2005-ös GKM-rendelet kötelezővé teszi a munkáltatók számára a tevékenységigazoló lapok kitöltését. Ennek az érvényességét az uniós rendelet nem érinti.
  • Április elején felkerült a kormány honlapjára az említett miniszteri rendelet módosításának a terve. Az új változat teljes egészében törölné a magyar jogrendből a tevékenységigazoló lapok használatát, az új jogszabályban a nyomtatvány neve sem fordul elő.
  • A miniszteri rendelet módosítása április óta még nem jelent meg.
  • Gépkocsivezetőktől eredő információk szerint több külföldi hatóság is megköveteli a tevékenységigazoló lapok használatát, és kérik a papírokat. Többen arról számolnak be, hogy ha a sofőr határozottan hivatkozik az új uniós rendeletre és bemutatja annak több nyelven kinyomtatott szövegét, akkor az ellenőrző hatóság eltekint a bírságtól és elfogadja az érvelést. Több, erről beszámoló gépkocsivezetőnek az volt a meglátása, mintha a rendőr vagy nem ismerné az új előírást, vagy saját zsebre dolgozva próbálkozott volna a bírság behajtásával.

A jogszabályok alapján a jelenlegi, átmenetinek tekinthető magyarországi helyzet a következő: a gépkocsivezetőnek nem kell tevékenységigazoló lapot használnia, minden szükséges információt a korongok kitöltésével (vagy a digitális készülékkel) kell regisztrálnia. A munkaadónak viszont – teljesen feleslegesen – továbbra is ki kell tölteni ezeket a lapokat, mert ez még ma is előírja számukra a nem módosított miniszteri rendelet.

Az átmeneti állapottal és az igazolások helyes módszerével kapcsolatban állásfoglalást kértünk a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Az NKH Kommunikációs Osztálya kérdéseinkre a következő választ küldte:

A 2015. márciusában fennálló helyzet nem változott, mivel az Európai Bizottság nem adott ki újabb állásfoglalást, így az eddig kiadott tájékoztatás változatlan:

„Az 165/2014/EU rendelet 2015. március 2-án hatályba lépett 34. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.

Miután a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet 15. cikk (7) bekezdés a) pont iii. alpontja hatályban marad, ezért a járművezetőnek továbbra is be kell tudnia mutatni az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére azt a kézi feljegyzést és/vagy kinyomatot, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készítettek.

A magyar ellenőrző hatóságok munkatársai számára az Európai Bizottság által kiadásra váró újabb állásfoglalás tartalmának ismertté válásáig, az ellenőrzést megelőző 28 napra visszamenőleg a gépjárművezetőnek továbbra is igazolnia kell a járművön kívül töltött időkre vonatkozóan a tevékenységeit.

A Bizottság jelenlegi iránymutatása a következő pontokat tartalmazza:

a) A gépkocsivezetőknek visszamenőlegesen az összes adatot rögzíteniük kell manuálisan, amikor újrakezdik a vezetési tevékenységet.
b) Ha valamilyen objektív okból az a) pont nem lehetséges (pl. műszakilag nem lehetséges), abban az esetben a gépkocsivezetők használhatják a tevékenységigazoló lapot.
c) A szabályos napi és heti pihenőidők visszamenőleges rögzítése megengedett, de nem kötelező. A pihenőidőknek megfelelő ismeretlen időszakokat az ellenőrök elfogadják szabályos pihenőként.
d) A szükségesnél hosszabb pihenőidőket visszamenőleges kézi bevitellel rögzíteni kell, ahol kézi bevitelként a kinyomat hátoldalát el kell fogadni.

A kézi bevitel módja:

· Analóg menetíróval szerelt jármű esetén a korong hátuljára tett kézi bejegyzés.
· Digitális menetíróval szerelt jármű esetén a manuális adatbeviteli eszköz szakszerű használata.

Felhívjuk figyelmét, hogy tagállamonként és egyes tagállamokon belül is eltérő módon értelmezhetik a rendeletet!”

Hozzászólások

comments

Related Posts