Ukrán vendégmunkások a magyar építőiparban

Külföldi, elsősorban ukrán vendégmunkásokra is számít a kormány az építőipar munkaerő-gondjainak a csökkentéséhez. Az ukrán munkások behozatalának jogi lehetőségét már tavaly ősszel megteremtették, egy hónapja pedig már rádióban és plakátokon is hirdetik a magyarországi munkavállalás lehetőségét Ukrajna településein, nem is csak a magyarlakta vidékeken.

Égető a munkaerőhiány: a legtöbben külföldre mennek

Nagyot fordult a világ: pár éve még a körbetartozás, a tőkehiány jelentette az építőipari cégek legnagyobb gondját, most az egyik fő problémaként már a hiányzó munkaerőt jelölik meg az érintettek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint öt év alatt négyszeresére nőtt azoknak a cégeknek a száma, melyeknek a működését a szakemberhiány akadályozza.

Az építőipari cégek állományából több tízezer dolgozó hiányzik. Ebbe beleértendők a szakmunkások és a segédmunkások is. Aki akar és tud is dolgozni, az sok esetben inkább külföldre megy, ahol ugyanazért a munkáért a magyarországi bér többszörösét kaphatja kézhez. A külföldre vándorlás szinte teljesen megakasztja a belföldi munkaerő-mozgást. Az első nagy döntés mindig az, amikor egy építőipari dolgozó mondjuk az ország keleti felében úgy dönt, hogy családját hátrahagyva elmegy munkát vállalni egy másik országrészbe. Kéthetente, havonta utazik haza, miközben munkásszállón tölti a napjait a nyugati országrészben vagy a fővárosban. De miért álljon meg itt? Ha a nyírségi faluból már elindult, akkor majdnem ugyanolyan egyszerű számára a határ túloldalára is elmenni, s német, osztrák építkezéseken keresni meg a biztos megélhetésre valót. A hazai építkezéseken így lassan elfogy a mozdítható munkaerő. A hiányzó munkaerőt a kormány már jó ideje bevándorlással igyekszik pótolni.

Zöld út az Ukrajnából érkező vendégmunkásoknak

Az oroszokkal vívott háború kirobbanása óta Ukrajnából milliók távoztak külföldre dolgozni. Ennek egyik oka a tényleges létbizonytalanság, a háborús helyzet, másik pedig a gazdasági kényszerűség. Ukrajnában egyes adatok szerint másfél millió munkanélküli van, s a háború miatt 1,8 millióan számítanak belső menekültnek (akiknek el kellett hagyniuk lakhelyüket, de az országon belül maradtak). Lengyelországba egymillió ukrán vándorolt át, s tömegével kapják Csehországban is a munkavállalási engedélyeket az ukrán állampolgárok.

Magyarországon tavaly nyáron kezdték azokat a törvényeket kialakítani, melyek könnyebbé teszik a vendégmunkások érkezését. Például lehetővé tették, hogy ukrán állampolgárokat felvegyenek közmunkásnak, vagy akár CSOK-ot is igényelhetnek, ha tartós munkahelyük van Magyarországon. Harmadára rövidítették a munkavállalási engedély igénylésének az idejét: 30 helyett 10-15 nap alatt lehet hozzájutni a dokumentumhoz. Sőt, még fontosabb változás, hogy nyár közepe óta a hiányszakmákban már nincs is szükség munkavállalási engedélyre. A hivatalosan hiányszakmának számító területek listáját a kormány állítja össze, s hiányszakmának számít az építőipar is.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az ukrán bevándorlók számára gyakorlatilag megalkottak egy új kategóriát. Elvileg a „harmadik országból”, azaz az EU-n kívüli térségből érkezett bevándorlók azonos elbírálás alá esnek, azaz az ukrán ugyanúgy érvényesülhet, mint egy afgán vagy szíriai menekült. Tavaly ősz óta az ukránok viszont a „szomszédos harmadik ország állampolgára” kategóriába tartoznak (ugyanez a kategória Szerbia is, csak ott nem zajlik az ukrajnaihoz hasonló kampány).

Ukrajnában már javában hirdetik a magyar építőipari piacot

A Heti Válasz című folyóirat már tavaly ősszel arról számolt be, hogy az ukrán lapok tele vannak magyarországi álláshirdetésekkel. Idén év elejétől a munkaerő idecsábítása már központi forrásból, szervezetten is zajlik. Az Index írta meg január végén, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 82 millió forinttal támogatja az Ukrajnában megjelenő magyar álláshirdetéseket. A nagyvárosokban tévé- és rádióreklámokban hívják fel az ukrán lakosok figyelmét a magyarországi munkavállalás lehetőségére – nemcsak a határmenti térségben, hanem például a távolabbi Odesszában is.

A kamara támogatja az ötletet, a szakszervezetek nem

Itthon március elején a budapesti kereskedelmi kamara indított egy rendezvénysorozatot az ukrán munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek népszerűsítésére. Ez még folytatódik: a kamara egy 13 programból álló konferenciasorozatot tervez a kérdés bemutatására. Az

az építési vállalkozók szervezetei is szorgalmazzák a vendégmunkások alkalmazását. Az ÉVOSZ elnöke szerint például a tavalyihoz képest 10 százalékkal fog növekedni az építő ágazat teljesítménye, miközben minden területen munkaerő-hiány van a szakmában. A plusz teljesítményt csak úgy lehet elérni, ha a hiányzó munkaerőt valahonnan pótolni tudják az építkezéseken. Az ÉVOSZ azt javasolja, hogy szervezett formában, a külföldi építőipari cégekkel kötött szerződések keretében hozzanak be ukrán dolgozókat Magyarországra.

A hazai szakszervezetek ugyanakkor nem örülnek az ukránok idecsábításának: szerintük a külföldi dolgozók beáramlása letöri a hazai béreket. Úgy vélik, hogy a súlyos szakemberhiányt inkább a hazai közmunkások átképzésével kellene orvosolni.

Hozzászólások

comments