Veszélyben az ügyvezetők: márciustól teljes magánvagyonukkal felelnek

Szigorú szabályt hoz március közepétől az új Polgári Törvénykönyv. Az új szabályok szerint a cég vezető tisztségviselői anyagilag is felelősek lesznek az általuk irányított társaság működéséért. Az ügyvezető magánvagyona is elperelhető, ha a cég kárt okoz valakinek, vagy nem fizeti ki egy számláját.

Mostantól kezdve nemcsak a céget, hanem az ügyvezetőt személyesen is be lehet perelni egy ki nem fizetett tartozás miatt. A változás a kft-k és a részvénytársaságok vezetőit érinti. A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok közös jellemzője, hogy a benne tulajdonos tagok csak a törzstőkéjük arányában és mértékéig tartoznak felelősséggel a társaság adósságaiért. Akinek van egy ma még 500 ezres törzstőkéje, azt elveszítheti, elértéktelenedhet, ha a kft. felhalmoz egy 20 milliós adósságot. De a maradék 19 és félmilliót nem kereshetik rajta.

A korábbi világ az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével fog részben megváltozni. Az újdonságot jelentő megfogalmazás így hangzik: „a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.” (2013. évi V. tv. 3:24 §).

De mit is jelent ez a megfogalmazás? Először is fontos látni, hogy ez a szabály nem a tulajdonosra, hanem a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Tehát, amíg a tulajdonos továbbra is csak a betett tőkét kockáztatja, addig az ügyvezető a teljes magánvagyonával felel az okozott kárért.

 A felelősség a jogi személynek okozott károkra vonatkozik. Egy magánszemély vásárló, vagy egyéni vállalkozó nem jogi személy, tehát ők nem perelhetik kártérítésért az ügyvezetőt. Egy másik cég viszont igen. Ha egy társaságnak nem fizetik ki a számláját, ha kárt okoznak neki, akkor az a társaság nemcsak az addigra talán már kiürített céggel szemben léphet majd fel, hanem annak ügyvezetőjével szemben is. Elperelheti az ügyvezető házát is, ha a cég vagyona már nem ad elég fedezetet.

 Milyen esetben lehet élni ezzel a felelősségre vonással? A törvény úgy fogalmaz, hogy a „szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felel a vezető tisztségviselő. A Ptk. egy másik paragrafusa ezt egyszerűen úgy fogalmazza meg, hogy „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni”. Ez tehát egy nagyon széles körű felelősség. Egy időben ki nem fizetett számla, egy el nem végzett, vagy hibásan elvégzett munka is indokot adhat arra, hogy a károsult cég az esetleg fizetésképtelenné váló vállalkozás mellett annak ügyvezetőjétől is követelje a kártérítést. Sőt, a törvény még azt sem szabja meg, hogy csak fizetésképtelen társaságról lehet szó! Ebből egyelőre úgy tűnik, hogy a károsult dönti majd el, hogy a céget, vagy az ügyvezetőt akarja-e felelősségre vonni. A bíróságok dolga lesz majd, hogy a helyes jogértelmezést a gyakorlatban kialakítsák. Ez pedig nem jó: ez azt is jelenti, hogy a törvény szövege annyira laza, annyira mindent megengedő, hogy ma még senki nem tudja, hogy pontosan milyen esetekben is lehet majd élni az ügyvezető felelősségre vonásával. A törvényszöveg akár még azt is lehetővé teszi, hogy ha a cég egy autója karambolozik egy másik cégautóval, akkor a károsult cég a balesetet okozó kft. ügyvezetőjétől követelje a teljes kár megtérítését. Érvelhet például azzal, hogy az ügyvezető felelőssége volt az autót műszakilag kifogástalan állapotban tartatni és a sofőrt a balesetmentes vezetésre felkészíteni. Vajon ha bebizonyosodik, hogy kimaradt mondjuk egy balesetvédelmi oktatás, akkor már az ügyvezető felelőssé tehető és elperelhető a háza a kár kifizetésére? Megizzasztanánk azt az ügyvédet, akinek ma választ kellene adnia erre a kérdésre.

A törvényszövegből az is kiolvasható, hogy akár a tulajdonosok cégük nevében is perelhetik saját vállalkozásuk ügyvezetőjét annak rossz döntései miatt. Ha például az ügyvezetőnek egy hibás lépése miatt a társaságnak komoly kára keletkezik, akkor a társaság követelheti ennek a kárnak a megtérítését az ügyvezetőtől.

Hozzászólások

comments

Related Posts

19 comments on “Veszélyben az ügyvezetők: márciustól teljes magánvagyonukkal felelnek

  1. Két kérdésem is lenne a témával kapcsolatban.
    1. Már elkezdett, de ez év márciusig biztosan nem befejezett peres eljárásokra is vonatkozik-e ez az új jogszabály?

    2. Egyéni Vállalkozó, kontra Kft. esetében mi a helyzet? Egyéni Vállalkozó a felperes, Kft. az alperes.

    Válaszukat előre is megköszönve!

    Tisztelettel! Fazekas György E.V:

    • fuvaros on said:

      Tisztelt Fazekas úr,
      A Ptk. átmeneti szabályairól szóló 2013. évi CLXXVII tv. azzal kezdődik, hogy az új Ptk. szabályait a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. Folyamatban lévő bírósági ügyben semmiképpen sem. Még egy később induló ügyben sem lehetne erre hivatkozni, ha a károkozás igazolhatóan a tv. hatályba lépése előtt történt.
      Egyéni vállalkozóra ez a szabály nem vonatkozik. TEhát e.v. nem perelheti a cég ügyvezetőjét, mert nem jogi személy. A tv. azt mondja ki, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személynek okozott károkért tehető felelőssé. Ebbe magánszemély és egyéni vállalkozó nem tartozik bele.

      Nagy Csaba

  2. Nagy László on said:

    Már megint bebizonyította a törvényalkotó, hogy az egyéni vállalkozó semmit nem ér! Minket csak akkor tartanak számon, amikor fizetnünk kell. Máshoz nincs jogunk! Nekünk nem jár semmi. Így továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Ha nem fizetik ki a munkánkat, legfeljebb a fal felé fordulhatunk. Ez így nagyon nincs jól! Ideje lenne már ezen változtatni!
    Üdvözlettel: Nagy László, Jászapáti

  3. Kállai-Borik Róbert on said:

    Tisztelt Szerkesztőség!

    Nagyon örülök, hogy megszületett ez a fajta felelősségre vonás. Az a helyzet, hogy a cégvezetők nem egyszer szándékosan borították a cégüket, hogy megszabaduljanak az adósságaiktól. Az országban eddig nagyon furcsán nézett ki az a helyzet, hogy egy egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel a céges ügyekért, míg a cégek vezetői csak a cég vagyonával. Nemegyszer előfordult, hogy a cégvezetők a céges vagyont kimentették maguknak mielőtt csődöt jelentettek. Reméljük, hogy innentől kezdve megszűnik ez a kis kapu, és nem lesz érdekében egy cégvezetőnek beborítani a cégét.

    Kállai-Borik Róbert

  4. Bebics László on said:

    Tisztelt Szerkesztőség!

    Történetem a következő: az adós cég az elvégzett munkánkról átadás-átvételi jegyzőkönyvet, teljesítés igazolást állított ki, ami alapján a végszámlánkat 2012.05.08.-án beadtuk amit nem kifogásolt meg “csak elfelejtett kifizetni”. Az adós cég ellen felszámolási eljárás indolt és 2013.04.26.-tól 2014.04.26.-ig csődvédelem alatt áll. Mivel az adós cég semmi nemű tevékenységet nem végez, bevétele nincs így esélyünk sincs a jogos számlakövetelésünk kiegyenlítésére. Kérdésem, hogy az ismertetett törvény hatálybalépésével perelhető-e az ügyvezető közvetlenül? Esetleg az adós cég aki üzemeltető, de ezt az adós céget alapító mint lizingbe adó cég ügyvezetőjét (esetleg tulajdonosát ) is perbe lehet e- fogni?
    Válaszukat várva, üdvözlettel: Bebics László
    ügyvezető

    • fuvaros on said:

      Sajnos nem, visszamenőleg semmilyen törvény nem alkalmazható.

  5. Simon Csaba on said:

    Tisztelt Olvasók! Két élü fegyver ez, úgy gondolom. Az is sokszor igaz amit Nagy László és Kállai-Borik Róbert írt fentebb, de vannak olyan helyzetek is amit ők figyelmen kívül hagytak. Pl. Nagy László úrnak mondanám, hogy joga és lehetősége volt és van neki is, hogy jogi személyként végezze vagy folytassa tevékenységét, és akkor ezek a vádak már nem is állják meg a helyüket. Valamint Kállai-Borik úrnak mondanám, hogy képzelje el azt a helyzetet ha ő, mint egy alvállalkozó, – és neki is dolgoznak cégek, vállalkozók – nem kapja meg a megbízótól a megérdemelt és elvégzett munka ellenértékét, hogy fizeti Ő ki, a neki dolgozó embereket, cégeket. Szóval a gondolatai mesgyéjén haladva Ő is megérdemli, hogy elvegyék az Ő és családja házát? Ugye-ugye.
    Csak remélhetjük, hogy a bíróságok megfelelő körültekintéssel használják ezt a törvényi lehetőséget.

    • László Béla on said:

      Egy fuvaros gyűlésen szóbajött a körbetartozás, hogy ez az okozója a ki nem fizetett díjaknak. Volt egy kijelentésem és egy kérdésem. – Az országban nincs körbetartozás, mert nálam megszakad ( meg sok hasonló EV nál.) A kérdés: ki mennyivel tartozik és mennyivel tartoznak neki??? Álltalában több a tartozás:) Igen is mindenki feleljen a vállalkozásáért! Mert életképes becsületes embereket tesznek tönkre. Mert idáig így születtek a milliárdosok.

  6. Jillek Péter on said:

    Mekkora vagyonának kell lennie az ügyvezetőnek? Ki lehet ügyvezető? Milyen igazolások szükségesek ehhez?

    Aki szándékosan csalni akar, az ezután (is) olyan személyt fog alkalmazni ügyvezetőnek, akinek semmiféle vagyona nincs.
    Sajnos bármelyik jogszabály kevés a “tisztességhez”!

  7. Balla Éva on said:

    Mi történik a NAV tartozásokkal? azt is behajtják az ügyvezetőkön végelszámolás esetén?……..

  8. Balázs Krisztina on said:

    Kedves Újságíró! Ön alighanem félreértelmezte a leírtakat. Ha figyelembeveszi a paragrafus helyét a törvényben (VI. fejezet, Jogi személy ügyvezetése ) és a Gt. 30.§ 2. bekezdését, amit az új szabályozás módosít, kítűnik belőle, hogy itt azzal a jogi személlyel szemben fennálló felelősségről van szó, amelynek vezetését az adott személy ellátja. A Gt. 30. § 2. bek.-hez képest itt a felelősség szűkítése történt a szerződésszegéssel okozott károkra, míg korábban a felelősséget megalapozta a polgári jog általános szabályainak, a legfőbb szerv határozatainak stb.meg-szegése is.

  9. László Béla on said:

    Az egyéni vállalkozók is a saját vagyonukkal felelnek! Ennek példájára kellene a jogi cégeket is alkotni. Nem is engednék egyszemélyes KFT ket, akik csak a munkát leosszák és milyénk a felelőség és a meló.

  10. László Béla on said:

    Vagy miért kell sajnálni a megyeri híd építésénél az ügyvezető igazgaókat. Miért nem azt sajnáljuk akik nem kapták meg az elvégzett munkájért és a befektetett anyagért a számlájuk kiegyenlítését.

  11. 14. éve viszem építőipari saját “családi” Kft-met. Teljes mértékben szükségesnek tartom a szóban lévő törvény módosítást! De, hiszen mindig van egy De! Mi van a generálkivitelező nagy cégekkel, azokkal akik szinte bármit megtehetnek a kivitelezést végző alvállalkozókkal rájuk ez hogy fog érvényesülni? Ezeknél a nagyoknál ahol osztályonként akár több vezető tisztségviselő is van kit lehet majd személyesen anyagi kártérítési felelősségre vonni? És még egy furcsaság! Tegyük fel az egyik sofőr kolléga, aki éppen a felmondási idejét dolgozza le, úgy dönt, hogy bosszúból egy kicsit betart a „munkaadójának” és csinál egy pár milliós kárt valakinek, amit akár szépen ki is magyaráz, hogy miért nem ő volt a hibás. A törvényszöveg akár még azt is lehetővé teszi, hogy ha a cég egy autója karambolozik egy másik cégautóval, akkor a károsult cég a balesetet okozó kft. ügyvezetőjétől követelje a teljes kár megtérítését. Érvelhet például azzal, hogy az ügyvezető felelőssége volt az autót műszakilag kifogástalan állapotban tartatni és a sofőrt a balesetmentes vezetésre felkészíteni. Vajon ha bebizonyosodik, hogy kimaradt mondjuk egy balesetvédelmi oktatás, vagy a gumik állapota pont határértéken volt, akkor már az ügyvezető felelőssé tehető és elperelhető a háza a kár kifizetésére? Ezt azért nem tartom megfelelő eljárásnak !

  12. László Béla on said:

    Ha a gkv hibázik ott a biztosító ill a casco. Ha nem fizették be nyilván az ügyvezető.
    De itt én a nagy lenyúlásokat értem. ” Azért nem fizetek mert nem akarok” ” Nincs meg a festék vastagság” “Késtél” “Embereim miattad álltak” ( Mikor a gk órákat áll próbálj állásidőt kérni – Nem kell többet menned) ” Engem sem fizettek ki” lehetne még sorolni… Legalább olyan mértékünek kell lenni a felelőségnek mint egy egyéni vállalkozónak:) Azt hiszem 20 év alatt igy születtek a milliárdosok hogy nem fizették ki a számlákat. Nem csak a FIDESZRE és MSZP re gondolok hanem a magyar mentalitásra. Itt nincs önérzet és szocialista öntudat. És becsület. Ebben az országban szégyelni kell a munkát. Spekulánsoké a világ. Tisztelet a kivételnek.

  13. Magócsiné N Katalin on said:

    Ha lenne beleszólásom akkor magán vagyon nélkül nem engedném hogy bárki vállalkozzon társasági formában, mert hiába ez a törvény ha ennek tudatában leírat mindent a nevéről…láttunk már ilyet! Így ugyan ott tartunk majd mint eddig. Azt meg különösen felháborítónak tartom hogy a magánszemélyeket és Ev-ket nem illeti meg semmi ha egy kft milliókkal tartozik neki (pedig sok van ilyen és súlyos milliókról beszélünk ami padlóra teszi a károsultakat) csupán csak azért mert nem jogi személy??!!

  14. László Béla on said:

    TC! Magócsiné N Katalin!
    Szerintem egyre gondolunk. Nem kell sajnálni az ügyvezetőket, hiszen ha becsületessen végezné mindenki a dolgát nem kellene félni!!!
    Meglehet nézni a csődbe ment cégek igazgatóit, aki tényleg csődbe ment az szegény lett mint a templom egere.
    Jogosnak tartom a jogszabály változtatást!!! Én is vastagabb lennék ha rég bevezették volna. Mert nekem tartoznak de én nem tartozok senkinek.

  15. Jillek Péter on said:

    Nem célom, hogy a törvényt bíráljam, csak élni akarok!!! A Törvény számos olyan kötelmet tartalmaz, melyet jelentősen vitatnak az ehhez értők, illetve az ehhez értő napi alkalmazók. Sajnos a vezető tisztségviselőkre vonatkozó cél- melyet a törvény miniszteri magyarázata tartalmaz-, sokkal kifejezőbb, mint maga a törvény, de mostanában ez a „szokás”.
    Érdemes lenne kinézni a környezetünkre. Sok olyan rendszer épült fel, ahol a társaságok a törzstőkéjük mértékéig felelnek, azonban az mindenhol megjelenik. Amennyiben a törzstőke nem lenne elegendő az aktuális szerződés biztosítására, külön úton történik ezek biztosítása (kezesség, bankletét, bankgarancia, stb.), vagy elmarad a megbízás. Tehát nem egy előre megismerhetetlen ügyvezetői vagyonra alapozva, ami alóli kibúvás lehetőségét számtalan eset igazolja. A vezető tisztségviselő felelőssége eddig is fennállt, csak a társaságokról szóló törvényben, mégis mennyi visszaélés történt! Most sem változott a helyzet azzal, hogy ez a felelősség a PTK-ban is megjelent. Persze a végrehajtás sokban meghatározó lesz, ez pedig csak a PTK „üzemeltetése” alatt fog igazán kiderülni. Személy szerint, mint ügyvezető nagyon rosszul viselem, hogy egy „szélesre” és ebből fakadóan bizonytalanra tervezett jogszabály a helyzetemet többféleképpen értelmezhetővé tette (eddig is). Ugyanis fontos a károkozás körülményeinek meghatározása a pontosításhoz. Nagyon is egyet értek abban, hogy a lehetőségekkel visszaélő vezető tisztségviselők viseljék a következményeket is, de hol van a határ? A jelen építőipari (nyilván nem „csak”) gyakorlatban –függetlenül attól, hogy nyíltan kimondjuk-e -, a vállalkozások jelentős hányada visszaél a lehetőségekkel. A „nagyok” olyan szerződésekkel és ÁSZF-el „kínálják” meg a kisebbeket, hogy az már minden szempontból kimeríti a tisztesség, az erővel való visszaélés fogalmát, csak élni akarunk, mi kicsik is. Az pedig, hogy ebben a lehetetlen környezetben egy szeletkét vizsgálunk és jogszabályilag „bizonytalanul” szabályozzuk, nem fog eredményre vezetni.

    Ha életben akarok maradni, vállalkoznom kell, a vállalkozásra jelentős részben csak egy „generálon” keresztül vezet az út, tehát aláírom, vagy sem a „kínállványt? Ha nem, akkor nem lesz munkám, kvázi leépülök, ha elfogadom, akkor a megbízó kényére- kedvére azt csinál, amit akar a vállalkozóval. És itt jön be a jogszabályi bizonytalanság!!! Bármilyen hivatkozással (késés, minőség, balesetvédelem, stb. szerződéses kitétel alapján) megbízó nem fizet, úgy a vállalkozás sem tudja kifizetni a beszállítókat, azaz az ügyvezető helytáll a saját vagyonával. (Ismét megjegyzem, eddig is így volt.) Csak azt nem hiszem el, hogy a jogszabály célja ez volt, de akár erre is sikerült, ez pedig baj!

    Az is triviális, hogy minden vállalkozásnak van valamekkora kockázata. Az is biztos, hogy a kockázatok negatív eltéréseket okozhatnak. Ki lesz az, aki egy ügyvezetőről megfelelően elbírálja, hogy az még a szokásos kockázati mértékbe tartozó és elfogadható az ügyvezető „szokásoknak megfelelően jár el” viselkedésének, vagy már károkozást jelentő következményekkel bír?

    Biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi jogszabály nem segíti és helyettesít az elvárt morált, sajnos annak kialakítására sem alkalmas.