Visszavonta a rendőrség a törvénysértő bírságot

Teljesen amatőr módon, össze-vissza felhasznált jogszabályok alapján büntették meg a rendőrök egy olvasónkat a hétvégi közlekedési korlátozások megsértéséért. A pórul járt fuvarozónak 20 ezer forintja bánja a rendőrök tévedését. S mivel kicsúszott a fellebbezési határidőből, a korlátozásról szóló rendelet paragrafusait össze-vissza használó rendőröket soha senki nem vonja felelősségre azért, hogy nem jól ismerik a jogszabályt, mely alapján bírságolnak.

Történetünk március 16-án, vasárnap délelőtt kezdődött. A hétvégi közlekedési korlátozás ideje alatt két teherautó sertéseket szállított az 55-ös számú főúton, Pörböly térségében, mikor megállította őket a közlekedési hatóság embere. A közúti ellenőr megnézte a papírjaikat, majd figyelmeztette őket, mert szerinte nem használhatták volna azt az útvonalat a korlátozás alatt. Úgy tűnt, szóbeli figyelmeztetéssel megússzák az esetet.

Néhány hét múlva azonban a két fuvarozó közül az egyiknek (az elöl haladónak) bírságról szóló határozatot hozott a posta. A másik fuvarozó semmit sem kapott, őt nem jelentették fel, holott ugyanott jártak, ugyanazt követték el és ugyanaz az ember vizsgálta át őket. A bírságról szóló határozatot a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatóságáról egy rendőr őrnagy állította ki április 7-én. A fuvarozót 20 ezer forintra büntették több jogszabály megsértéséért. A határozat indoklását és a vonatkozó jogszabályokat összevetve véleményként csak egy szót érdemes leírnunk: hajmeresztő. A bírságról szóló határozatban oda nem illő paragrafusokat idéznek, nem vesznek tudomást alapvető feltételekről és hibásan hivatkoznak különböző előírásokra.

A részletek ismertetése előtt muszáj kicsit belemélyednünk a vonatkozó konkrét előírásokba, idézni a jogszabályokból. Akit a jogi szöveg nem érdekel, nyugodtan ugorjon át néhány bekezdést.

A nehéz teherautók közlekedésének korlátozását a 190/2008 számú kormányrendelet írja elő. A rendelet 1. paragrafusa mondja ki (nem szó szerint idézzük, hanem egyszerűsítjük kicsit a szöveget), hogy a jogszabály hatálya kiterjed minden olyan teherautóra, mely 7,5 tonnánál nehezebb. A 2. paragrafus írja le, hogy ezekre az autókra mikor vonatkozik a korlátozás. Ilyen időszak például a vasárnap délelőtt, amikor az eset történt. Konkrétan a vasárnap délelőtti teherszállítás a 2.§ (b) pontjába ütköző cselekedet.

A 4. és az 5. § a mentességekről szól. A 4. paragrafus felsorol olyan eseteket, amikor a fuvarozó maga kérheti, hogy mentesítsék a közlekedési korlátozás alól. Ilyenkor be kell nyújtania egy kérelmet, azt meg kell indokolnia, s ha a felsorolt csoportok valamelyikébe tartozik, akkor megkaphatja a mentességet. Erre például akkor kerülhet sor, ha egy hétvégén is dolgozó gyárnak kel valami nagyon sürgős dolgot szállítania. Lényeges körülmény, hogy a mentesség csak akkor érvényes, ha legalább Euro 3-as autója van, s akkor is ki van tiltva 19 külön megjelölt útszakaszról (a legtöbb főútvonalról és az autópályákról). Ezeket az útszakaszokat a rendelet 3. sz. melléklete sorolja fel. Ennek a mellékletnek az m) pontjában szerepel a szóban forgó 55-ös út Alsónyék és Baja közötti szakasza is. Ennek a 3. sz. mellékletnek van egy bevezető sora is, ami így szól: „A 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival nem vehetők igénybe a következő útvonalak”.

A következő, az 5. paragrafus sorolja fel azokat az eseteket, melyekre a közlekedési korlátozás egyáltalán nem vonatkozik. Nincs semmilyen külön előírás, nem kell külön engedély, nincsenek kitiltva az autók egyes útszakaszokról. Amelyik fuvarozó a felsorolt 7 különböző áru valamelyikét szállítja, arra a közlekedési korlátozás egyértelműen nem vonatkozik. Ennek a felsorolásnak a 7. pontja így kezdődik: „élő állatot, friss tejet, tejterméket…. „

Tehát aki élő állatot szállít, arra a közlekedési korlátozás nem vonatkozik. Sőt, még arra a fuvarozóra sem, aki üresen közlekedik, megy a felrakóhelyre, hogy élő állatot szállítson. (Lerakodás után, visszafelé üresen már nem biztos, hogy él a kedvezmény, ott már lehet vitázni a jogszabály értelmezésén. )

Térjünk vissza a rendőrségi határozathoz. A papír szerint a feljelentést a Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Hatósága tette. Úgy gondolom, már ők is hibáztak, de nagyobb a felelőssége a határozatot jegyző rendőr őrnagynak, aki hibás érvelés alapján hivatalos határozatot állított ki.

Az indokolás szerint azért kellett bírságolni, mert (betű szerint, hibákkal együtt idézzük) „a gépjárművezető, a közúti forgalomban való hétvégi közlekedés során nem tartotta be, a hatályos vonatkozó jogaszbályokat. Zs. S. az ellenőrzés időpontjában 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsival közlekedett.”

Tehát a bírság fő oka az volt, hogy 7,5 tonna fölötti autóval közlekedett a hétvégén. Ennek ellenére a határozatban szó sem esik a rendelet 2.§ (b) pontjáról, melyet ezzel a cselekedettel megsérthetett. Továbbá szó sem esik arról a nagyon nem elhanyagolható tényről, hogy rakománya (élő sertés) folytán a fuvarozó teljes egészében mentesült volna a korlátozás alól!

Lépjünk tovább. Az indoklás hivatkozik a KRESZ 48.§ (14) bekezdésére. Ez mondja ki, hogy a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül csak autópályán, autóúton vagy főúton közlekedhetnek. Ez igaz. Csakhogy ennek semmi köze nincs az esethez, már csak azért sem, mert az ellenőrzés éppen az 55. sz. főúton történt. Ott, ahol a KRESZ szerint a fuvarozónak éppen lennie kellett. Tehát ennek a paragrafusnak semmi köze az esethez.

Az őrnagy másik érve a bírságra a bemutatott 190/2008-as kormányrendelet 3. sz. melléklet m) pontja, ami – idéztük már – kimondja, hogy a felsorolt utakon 7,5 tonna fölötti autóval nem lehet közlekedni.

A probléma csak az, hogy ez a szöveg nem a rendelet fő szövegében, hanem annak a mellékletében helyezkedik el. Tehát csak arra az esetre alkalmazható, amikor magát a mellékletet elő kellene venni. Ez pedig kizárólag a 4. § szerinti mentességek esetén érvényes, azaz, amikor a megjelölt esetek miatt a fuvarozónak a mentességet külön kell kérvényeznie.

Ennek ellenére a rendőrségi határozat a rendelet mellékletére hivatkozva tényszerűen közli, hogy „az 55-ös főút, Alsónyék és Baja között 7,5 tonna legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival nem vehető igénybe.”

Tessék mondani, soha? Nem hiányzik ebből a szövegből valami olyan kiegészítés, hogy „abban az esetben…”, vagy „a jelölt időszakban…” vagy valami hasonló? Az idézett indoklás szerint a rendőrség egy az egyben, hétvégén és hét közben is kitiltja az 55-ös útról a 7,5 tonna fölötti teherautókat – miközben egy bekezdéssel feljebb éppen arra hivatkoznak, hogy csak a főutakat vehetik igénybe. Tessék mondani, hogy van ez?

Sajnos, ezeket a kérdéseket olvasónk nem tudta feltenni az ügyében eljáró hatóságnak. Megkapta a határozatot, bosszankodott és befizette a 20 ezer forintot. Mire a papírok hozzánk eljutottak, már messze lejárt minden határidő a fellebbezésre, meghallgatás kérésére (8 nap volt rá). Így ő elkönyvelt egy jogtalan büntetést, a rendőrség és a közúti hatóság pedig annak tudatában zárta le az ügyet, hogy jó munkát végeztek.

Hogy mi lehet az ügy tanulsága? Leginkább az, hogy soha nem szabad egy bírságot azonnal befizetni. A hatóságok is tévednek. Emberek ülnek a számítógépek mellett, akik jól-rosszul ismerik a jogszabályokat. Ahogy egy pék vagy egy fuvarozó is tud silány munkát végezni, úgy bizony egy rendőr őrnagy is nagyon el tudja rontani a dolgát. Érdemes tehát mindig fellebbezni, meghallgatást kérni (amire csak törvényes lehetőség van). Egy személyes meghallgatáson már a fuvarozó is elmondhatja a véleményét, s nem egy ügyintéző hibásan végzett rutinmunkája nyomán szabják ki a jogtalan büntetést.


 

Az elkészült írást természetesen elküldtük az illetékes rendőrkapitányságnak is, hogy elmondhassák saját álláspontjukat is az üggyel kapcsolatban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálata válaszul az alábbi közleményt küldte:

“A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság a Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének 2014. március 27-én tett feljelentése alapján indított szabálysértési eljárást egy tehergépjármű vezetőjével szemben a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt.

A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság a szabálysértési ügyben 2014. április 7-én marasztaló határozatot hozott, amelyben az eljárás alá vont személyt 20.000 forint szabálysértési bírság megfizetésére kötelezte. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy nem élt az erre nyitva álló határidőn belül jogorvoslati jogával, a határozat 2014. április 19-én jogerőre emelkedett.

A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság a marasztaló határozat jogerőre emelkedését követően hivatalból észlelte, hogy törvénysértő döntést hozott, ezért haladéktalanul intézkedett a jogsértő helyzet megszüntetésére, továbbá a kiszabott pénzbírság eljárás alá vont személy részére történő visszafizetésére.”

A rendőrségnek ezúton is köszönjük a tévedés gyors korrigálását.

Hozzászólások

comments

Related Posts

2 comments on “Visszavonta a rendőrség a törvénysértő bírságot

  1. Szerintem az intézkedő hatóságnak kellett volna először is tudnia a dolgát. Természetesen a rendőrségen ülő őrnagynak utána kellett volna néznie. Szegény gépkocsivezető idegeskedett miatta eleget, ezek után biztosan jobban megnézi, hogy mit fizet be. Sajnos nincs lehetősége az embernek ügyvédet fogadni, hogy megvédje az igazát, mert pénzbe kerül. Ennek a sofőrnek most biztosan hiányzik a 20 ezer forint, kamattal együtt kellene visszakapnia.
    Az sem jó paragrafus, hogy odafelé mehet (pl. élőállat szállítás), de már visszafelé nem tud jönni azon az úton. A menetlevéllel, szállítólevéllel tudja igazolni, hogy mit szállított, nem elég? Mert, ha nem szomorú.

  2. Hajnal László on said:

    Amikor a rend őre felveszi a szolgálatot.álltalában meghatározza neki a felettese,hány darab feljelentést kell aznapra bemutatni,amennyiben az előirányzott feladatot nem hajtja végre,úgy szolgálata végeztével jelentést kell írnia,hogy miért nem!!! PÉNZBESZEDŐ AUTÓMATÁK lettek a rendőrök. Nem ,hogy segítenék a közlekedést,inkább hátráltatják azt!