Olvasónk sofőrjét a NAV ellenőrei 4 200 000 forint bírsággal sújtották a vezetési és pihenőidő szabályainak megsértése miatt. Az ellenőrzés során a hatóság a sofőrkártyán tárolt adatokat vizsgálta, melyen imitt-amott hiányoztak a pihenőidők. A “hiányzó” pihenőidők azonban a tachográfon és annak kinyomatán szabályosan szerepeltek. A tachográf vadiúj volt, még nem volt 28 napja a cégnél. S mivel a sofőrkártyák adatait 28 naponta kell letölteni és kiértékelni a munkáltatónak, és a helyszíni ellenőrzés két letöltési ciklus közé esett, a hibát a munkáltató sem vette észre. A kérdés az, hogy a fuvarozónak érdemes-e fellebbeznie? Előre eláruljuk, hogy igen!
Amikor a tacho és a kártya nem egy nyelvet beszélnek
A problémát az okozta, hogy az új típusú, smart 2-es menetíró kommunikációs zűrbe keveredett a régi kártyával, aminek következtében az adatok átmentése a kártyára csak részlegesen történt meg. Kacsó Sándor AETR szakértő, az Aszisztencia 561 Kft. ügyvezetője szerint gyakori, hogy a járművezetői kártya nem tárolja el a tachográf által küldött adatokat, összeakad a rendszer. Technikailag a járművezetői kártya és a tachográf kommunikációja titkosított üzenetekkel zajlik. Ha ebben akár egy apró eltérés van az elvárt protokollhoz képest (pl. új titkosítási kulcs, hosszabb adatsor), a régi sofőrkártya elutasíthatja vagy hibásan dolgozhatja fel a befolyó adatmennyiséget. Esetleg az eszköz a pihenőidő kezdetén “elveszíti” a kártya jelenlétét (mintha kihúzták volna, holott nem), majd amikor a sofőr újra elindul, ismét “megtalálja”. Ilyenkor az az idő, amíg „nem látja” a kártyát, kiesik a rögzítésből, vagy ismeretlen állapotként jelenik meg. Ezt a sofőr nem veheti észre, lévén a kártya fizikailag a helyén van végig.
Meg lehet előzni
Mikulás Róbert az Építési és Közlekedési Minisztérium Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztályának főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy kompatibilitási probléma esetén az érintett fuvarozó nem büntethető.
Nyilván az más lapra tartozik, ha mondjuk a 28 nap leteltével a tachográf kártyák adatainak kiértékelésekor a “hiányzó” adatokat látva a munkáltató nem teszi meg a szükséges lépéseket. Az ilyen “bírságok” megelőzhetők a napi nyomtatással, vagy azzal, ha a munkáltató rendszeresen letölti a tachográfról az adatokat, és azokat egy pendrive-ra kimentve átadja a sofőrnek. Ha tehát kiértékeléskor észrevesszük az adatvesztést, akkor a kiértékelési jegyzőkönyvbe rögzítsük miért “nincs meg az elegendő” pihenőideje a sofőrnek, és hívjuk fel a sofőr figyelmét arra, hogy készítsen minden nap napi kinyomatot. Ha ugyanis a sofőr nap, mint nap nyomtat, akkor a hiányzó adatokat felírhatja a kinyomatra, sőt még azt is ráírhatja a kézjegyével hitelesítve, hogy az eltérés oka kompatibilitási probléma. A hiányzó adatokat pendrive-on is kapja meg a sofőr!
TIPP: eltérő kompatibilitású kártyák és menetírók használatakor célszerű 7-14 naponta letölteni a sofőrkártyák adatait.
Jelezzük már a jegyzőkönyvben is!
Amit a tachográf nem lát, az a hatóság szemében meg sem történt – azaz a pihenőidő betartását is csak a hiteles adatok igazolhatják. Olvasónk esetében utólag sikerült kimutatni a menetíró adatainak lementésével, hogy a pihenő igenis megvolt: ezt bizonyítják a tachográf diagramon (kinyomtatott szalag) és a jármű egyéb rendszerében látható adatok (pl. GPS nyomkövető vagy fedélzeti számítógép). Tehát kompatibiltitási hiba történt, nem szabályszegés. Nem hibázott senki.
A hatóság szempontjából a helyzet nem egyértelmű: ők a sofőrkártya adatait töltötték le, azokat vizsgálták, és a rosszul rögzített információk alapján szabták ki a bírságot. Mivel a sofőr a jegyzőkönyvet aláírta, ezzel gyakorlatilag tudomásul vette a feltárt szabálytalanságot. Ezért is ajánlott az ellenőrzési jegyzőkönyv aláírásakor észrevételt is ráírni a dokumentumra például „a bírságot nem ismerem el, tachográfhiba gyanúja” –, mert utólag így könnyebb hivatkozni rá. De ha ez elmaradt, az sem zárja ki a jogorvoslatot.
Mindenképpen fellebbezni kell
Esetünkben érdemes fellebbezni, hiszen a menetíró adatai bizonyítékként szolgálnak, egyértelműen mutatják, hogy a pihenőidőkkel minden rendben.
Az elsőfokú határozat ellen rendszerint 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezési határidő jogvesztő, vagyis ha elmulasztjuk, a határozat jogerőre emelkedik. A fellebbezést írásban kell benyújtani annál a hatóságnál, amely a határozatot hozta (esetünkben a NAV illetékes megyei/vámszerve), de a másodfokon eljáró szervhez kell címezni (általában a másodfokú szerv a NAV központja vagy a felettes hatóság). A határozatban pontos útmutatót adnak erre vonatkozóan.
A fellebbezés illetékköteles, tehát eljárási díjat kell fizetni érte (ez illetékbélyeggel vagy banki átutalással intézhető). A díj mértéke függ a bírság összegétől – nem egyszer egy fix összeg (pl. 30 000 Ft) vagy a bírság bizonyos százaléka, de maximum egy meghatározott plafon. Erről is tájékoztatást biztosít a határozat. Ezt egyébként visszakaphatjuk, ha sikerrel járunk. A fellebbezésben elő kell adni a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a cég álláspontját alátámasztják. Ebben az esetben azt kell bizonyítani, hogy nem szándékos szabályszegés történt, hanem műszaki hiba, és a sofőr amúgy betartotta a pihenőidőt.
A fellebbezés benyújtása halasztó hatályú a bírság befizetésére – vagyis amíg nincs jogerős döntés, addig nem kell fizetni. Ha minden dokumentumot becsatolunk, amik kétségkívül bizonyítják az ártatlanságot, azt az ellenőrök is garantáltan elismerik majd, azaz a büntetés kifizetésétől nem kell tartani.
Horváth Nikoletta
