Továbbra is sikertörténetként számol be az Állami Autópályakezelő az elektronikus útdíj bevezetéséről. Az e-útdíj rendszerét a tervezett 42 milliárd forint helyett annak feléből hozták létre, miközben július elseje óta már 30 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. A pénz kétharmada viszonylati jegyekből jött be.
Nem várt statisztikát mutatott a Heti Válasz az útdíjjal kapcsolatban. A lapban olvasható interjú – Kibédi-Varga Lajossal, az Állami Autópályakezelő Zrt. e-útdíj szakmai projektszóvivőjével készült – valóságos sikertörténetként állítja be az e-útdíj bevezetését. Siker, mert a korábban tervezettnél sokkal kevesebb pénzbe került és több bevételt hozott. Az interjú mellé a lap illusztrációként helyezett el egy grafikont az útdíjbevétel eddigi alakulásáról. Ez azt mutatja, hogy a megtermelt 30 milliárdos bevétel kétharmadát a viszonylati jegyek hozták, s egyharmadát tette hozzá a fedélzeti eszközön keresztül történő bevallás és fizetés.
A kétharmados arány számunkra azt mutatja, hogy az elektronikusnak mondott rendszer leginkább papír alapon működik, előre váltott jegyekkel. A használat-arányos e-útdíj rendszer tehát
- nem használat-arányos, mert nem a tényleges használat arányában kell fizetni, hanem mesterségesen meghatározott teljes szakaszokra, melyek legtöbbször hosszabbak a ténylegesen szükséges távolságnál
- nem elektronikus, mert a befolyó pénz kétharmadát az egy-egy konkrét útvonalra váltott viszonylati jegyek adják.
Mindezek alapján az lenne a furcsa, ha a rendszer kiépítése az eredeti tervnek megfelelő összegbe került volna. Végül is a korszerű elektronikus rendszer helyett egy nehézkes, korszerűtlen és fapados útdíjrendszer alakult ki, ezek szerint körülbelül 21 milliárd forint beruházásával.
