Nem várt plusz munkát is jelent a járvány. Kénytelenek leszünk felülvizsgáltatni, s talán módosítani is a meglévő kockázatértékeléseket. Át kell gondolnunk, hogy milyen intézkedésekkel gondoskodhatunk a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkafeltételekről.
Sok munkahelyen már távolabbra kerültek egymástól a munkaállomások, csökkent az egy légtérben dolgozók száma, és nőtt a takarítások és fertőtlenítések gyakorisága. Ezek mind fontos intézkedések, amelyeket szinte ösztönösen hoztunk a munka biztonságának növelése érdekében. Most át kell térnünk egy új szakaszba: pontos tervet kell készítenünk arra, hogyan kell átszervezni a munkahelyeket és milyen védelmi intézkedéseket kell bevezetni a járványveszély csökkentése érdekében.
A koronavírus-járvány kitörése után a munkáltatók egy része szüneteltette a tevékenységét, más vállalkozások pedig tovább működtek óvintézkedések bevezetése mellett. Fontos tudnunk, hogy ezek az óvintézkedések nem csak a munkáltatók jóindulatán múlnak. Jogszabályok is köteleznek minket arra, hogy
- átvizsgáljuk a tevékenységünket
- felmérjük a kockázatokat
- kidolgozzuk a védekezés módját
- meghatározzuk annak eszközeit és
- biztosítsuk is a dolgozók számára a szükséges védőeszközöket.
A folyamat első lépése a tevékenységek átvizsgálása, azaz egy hivatalos kockázatértékelés elkészítése.
Munkáltatói feladatunk megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit. Olyan munkahelyeket kell kialakítani, amik nem károsítják a dolgozók egészségét és semmilyen szempontból sem sodorják veszélybe őket. Ennek csak akkor tudunk megfelelni, ha tisztában vagyunk a biztonságot veszélyeztető összes körülménnyel. Éppen ezért a munkavégzés megkezdése előtt fel kell mérni, hogy a munkavégzés során
- milyen veszélyek fenyegethetik a dolgozókat,
- mi károsíthatja az egészségüket,
- és milyen intézkedések szükségesek e kockázatok csökkentésére és megelőzésére.
Mindezt a munkavédelmi törvény írja elő a munkáltatók számára.
Aktualizáljuk a kockázatértékelésünket!
Az elkészített kockázatértékelés nem egy örök időkre szóló dokumentum, időről-időre felül kell vizsgálni. El kell végezni minden egyes új munkahely létrehozása előtt, majd időszakosan 3 évente, s akkor is, ha a végzett tevékenységnek valami lényeges körülménye jelentős mértékben megváltozott.
Sajnos a koronavírus-járvány az összes eddigi veszélyes körülményen túl egy új veszélyforrást is magával hozott a munkahelyekre. Olyan munkakörökben is megjelent a biológiai veszély kockázata, ahol ezzel korábban nem kellett számolni.
Egy 1999-es egészségügyi miniszteri rendelet szerint a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, ahol felmerül a biológiai tényezők kockázata, meg kell határoznia a munkavállalókat esetleg érő hatások jellegét, idejét és mértékét. A kockázat becslése után úgy kell átszervezni a munkafolyamatokat és biztosítani a munkakörülményeket, hogy a lehető legkisebbre szorítsuk vissza a biológiai tényezők hatását és azok következményeit (61/1999 EüM rendelet).
Egy másik rendelet szerint munkáltatóként kötelesek vagyunk megfelelő védőeszközöket bocsátani a dolgozók rendelkezésére, amennyiben megelőző intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg.
Mire ad választ a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés kiindulópontja annak felmérése, hogy milyen kockázatok érik a dolgozókat. A mostani felülvizsgálat során ez a kérdés egyértelmű, a biológiai kockázatot kell csökkentenünk, ennek érdekében kell az intézkedéseket kidolgozni. A felmérésnek a kockázat azonosításán túl arra is válaszolnia kell, hogy
- kik a veszélyeztetettek, mekkora kört érint a probléma
- mik súlyosbíthatják a kockázatot
- a körülmények megfelelnek-e a munkavédelmi szabályoknak, a szabályok betartásával alacsony szinten tartható-e a kockázat
- mik a szükséges intézkedések és ki a felelős a végrehajtásukért?
A kockázatértékelés eredménye annak a megállapítása is, hogy melyik munkafeladathoz milyen egyéni védőeszközöket kell biztosítani.
A kockázatértékelés készítése a munkáltató felelőssége, de magát a dokumentumot munkavédelmi és munka-egészségügyi szakembernek kell elkészítenie. A kockázatértékelés készítése ugyanis egyrészt munkabiztonsági szaktevékenység, amit csak megfelelő, legalább középfokú munkavédelmi szakképesítés birtokában lehet elvégezni. Azaz a munkáltatónak munkavédelmi szakembert kell hozzá igénybe vennie. Másrészt pedig munka-egészségügyi szaktevékenység is, hiszen most kifejezetten biológiai veszélyforrásokat kell figyelembe venni. Ezeknek felméréséhez foglalkozás-egészségügyi orvosi szakképzettség szükséges.
A vírus elleni védekezés módszereinek a kidolgozását tehát nem saját magunktól kell kitalálnunk, hanem kötelező szakembert igénybe vennünk erre a feladatra. Azt javasoljuk, hogy minden vállalkozó és cégvezető, aki alkalmazottakat foglalkoztat, vegye fel a kapcsolatot a kockázatértékeléseit eddig is készítő szakemberrel és dolgoztassa ki vele, vagy dolgozza ki vele együtt a járvány elleni védekezés munkahelyi lépéseit.
Nagy Csaba
