Gyanúsan megszaporodtak az olyan szerelvények, amiknél nem ugyanolyan honosságú a vontató és a pótkocsi. A jelenség nem véletlen. Újabb módszer született a fuvarengedélyek és a Bireg kijátszására.

Uniós vontató, harmadik országos póttal

Már a nyáron jelezték kollégáink, hogy gyanúsan megszaporodnak a vegyes honosságú járműszerelvények Magyarországon. A vontató többnyire magyar, de sűrűn előfordul szlovák vagy lengyel vonójármű is. A vontató tehát uniós rendszámmal és így közösségi engedéllyel rendelkezik. A pótkocsikon viszont legtöbbször valamelyik kelet- vagy dél-európai ország rendszáma látható. Olyan országé, amelynek a fuvarozója csak CEMT vagy bilaterális engedély alapján szállíthatna hazánkban.

Ez önmagában még nem törvénysértő. Ha a vontató tulajdonosa rendelkezik bérvontatási szerződéssel, akkor formailag senki sem kifogásolhatja a vegyespáros közlekedését. Néhány szemfüles magyar kamionsofőrnek köszönhetően azonban lelepleződött, mi a vegyes összeállítás igazi célja: a Bireg rendszer és a kétoldalú valamint a CEMT engedélyek kikerülése. Lássuk, hogyan!

Van például egy Magyarorszáról egy harmadik országba, tehát nem az EU-ba irányuló export szállítmány. Ez szeretné elvinni mondjuk egy ukrán fuvarozó. Ehhez ugye bilaterális vagy CEMT engedély kéne, amit itthon a Bireg rendszer révén szigorúan ellenőriznek. De van egy kiskapu.

Az előírások szerint a fuvarengedéllyel a vonó járműnek kell rendelkeznie. Ha tehát egy magyar vontató húzza ki a pótot egy EU-s országba, akkor oda elég a közösségi engedély, és nem kell bejelenteni a Biregbe sem.

A közösségi engedéllyel gond nélkül léphetik át a magyar határt. Okozhatna ugyan gondot a vegyes-honosságú szerelvénynek, hogy az áru okmányaiból – mondjuk a számlából –  kiderülhet, hogy a fuvarfeladat engedélyköteles. Azonban a magyar-szlovák és a  magyar-románon határon gyakorlatilag nincs ellenőrzés. De ha lenne is, többnyire elég felmutatni a közösségi engedélyt. A magyar vontatóval tehát az EU felé szabad az út.

Kollégáink tudomása szerint a vegyes szerelvények egy része lengyel, vagy litván vámraktárnál rakja le az árut. Ténylegesen is, vagy csak papíron „beraktározzák”. Onnan folytatja az útját a Magyarországról indított rakomány – engedélyköteles irányba.

Gyakori az is, hogy a szlovákiai határátkelők után átakasztják a pótot egy másik vontatóra. Az első állomás lehet például a szlovákiai Medve település, ahonnan török vontatóval indul tovább a pókocsi. Vagy Sahy városában landol a szerelvény, ahol átakasztják a pótkocsit egy ukrán, belorusz, lengyel, vagy ki tudja milyen vontatóra, és irány valamelyik Magyarországról egyébként engedélyköteles ország.

Ehhez legalább két különböző CMR fuvarlevélre van szükség, A magyar-szlovák vagy magyar-román határ átlépéséig egy uniós tagállamban lévő lerakóhely szerepel a CMR-en. A határon túl az új vontató pedig már olyan CMR-t használ, amin a valódi címzett neve áll.

Ezzel a módszerrel kikerülhető az adott célországra érvényes engedély használata és a Bireg rendszer. Persze arra is szükség van, hogy  Magyarországon ne tűnjön fel, hogy a CMR és az árut kísérő okmányok tartalma eltér. De nagyon ritka, hogy a közúti ellenőr a CMR-en kívül még a számlát is és az egyéb fontos kísérő okmányokat megvizsgálja, ezért nem nagyon derül ki a CMR hamisítás (reméljük az elektronikus CMR bevezetése majd megakadályozza a csalásnak ezt a módját).

Magyar kamion török tulajdonossal

A hazai fuvarozók azt látják, hogy gomba módra szaporodnak hazánkban az ukrán, belorusz török, szerb tulajdonban lévő, magyar bejegyzésű fuvarozó cégek. Lehetetlen nem észrevenni, ha például török cégtulajdonos magyar rendszámú autója átviszi az árut a bolgár határon, és ott átadja a pótkocsit egy török vontatónak. A török vontatótól pedig a magyar vontató veszi át a Törökországból odáig hozott pótkocsit és már indul is vissza Magyarországra. A magyar vontató közösségi engedéllyel akadálytalanul hozza-viszi a török vagy más honosságú pótkocsikat.

Kollégáink mindebből azt vonják le, hogy a külföldiek csak azért települnek be hozzánk, hogy kijátsszák a kétoldalú megállapodásokat és az annak védelmében létrehozott BiReg védelmi rendszert. Megszerezzék kamionjaik számára a magyar jogosultságokat, és szállíthassák a magyar árut. Szerintük némelyik „magyar” cégnek csak alibi telephelye van, kamionjaik jellemzően az utcán parkolnak.

Jelentsük, ha csalást látunk!

Az állampolgári bejelentések nagy szerepet játszanak a csalók lefülelésében. Ausztriában például pár évvel ezelőtt mobiltelefonos szoftvert kaptak a kamionsofőrök, hogy jelentsék, ha elhagyott utakon külföldi rendszámú kamiont látnak. Márpedig kollégáink sok mindent látnak. Például azt, hogy a felrakón megforduló 10-15 kamionból feltűnően sok a vegyes honosságú szerelvény. Vagy azt, hogy az ukrán sofőr papírjai nem stimmelnek: a CMR szerint a lerakó Lengyelországban található, a számlán viszont oroszországi lerakó szerepel.

A magyar fuvarozók egyre sűrűbben jelzik a CMR hamisításokat, világos, hogy nagyarányú csalásra gondolhatunk. A napi jogsértések száma szakemberek becslései alapján eléri a százas nagyságrendet. Pedig csupán a CMR-t és a számlaadatokat kellene összevetni, hogy kiderüljön a csalás.

Nagy a kereslet a magyarországi kétoldalú engedélyekre – meg kell akadályozni a visszaéléseket

Az engedélyköteles országokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon komoly harc folyik a Magyarországra érvényes fuvarengedélyekért. Tárgyalópartnereink sohasem elégedettek a nekik juttatott engedélyek számával. A szűkös engedélykerettel rendelkező országok fuvarozói mindent elkövetnek a magyar áruk szállítása érdekében.

A bilaterális engedélyekről kötött kétoldalú megállapodások pillanatnyilag nem térnek ki a pótkocsi honosságára, emiatt újabb léket kapott a magyar fuvarpiac. A rosszul megfogalmazott kétoldalú megállapodások sebezhetővé teszik hazánkat, mert mai formájukban alkalmasak a fuvarengedély-kötelezettség kijátszására.

Az érdekképviseletek tárgyalnak a minisztériummal

– Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon a lehetőségeink felső határáig a honi vállalkozások tevékenykedhessenek. Megfelelő odafigyeléssel és támogatással tovább lehet növelni a hazai vállalkozások piacvédelmét és versenyképességét – mondja  Ignácz József Pétert, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke. – Nemrég a Piacvédelmi Versenyképességi Munkacsoportban az illetékes minisztériumokkal, hatóságokkal, az érdekvédőkkel és az ITM vezetésével napirendre vettük az idevonatkozó kérdéseket is. A témák közt szerepelt a vegyes-honosságú szerelvényekkel kapcsolatban a szaporodó jogsértések és a kétoldalú megállapodások életvitelszerű kijátszása is. Az MKFE aktivistái folyamatosan juttatnak el hozzánk bizonyítékokat a visszaélésekről. Ezeket a már felterjesztettük az ITM felé – számolt be ról az MKFE elnöke. S bár úgy tűnik, vannak próbálkozások a rendszer kijátszására, a BiReg kétségkívül megnehezíti a visszaéléseket. Így nem csoda, hogy más országok fuvarozószervezeteinek az érdeklődését is felkeltette a magyar engedélyellenőrző rendszer. – Nemrég a romániai társegyesületünk, legutóbb pedig a szlovákiai társegyesület érdeklődött a hazánkba bevezetett elektronikus engedély ellenőrző rendszerünkkel (BiReg) kapcsolatban. Azt vélelmezzük, hogy hasonló piacvédelmi gondok miatt a szomszédjaink is bevezetnek egy BiReghez hasonló rendszert a közeljövőben.

Kaibinger Tamás