A piac óriási nyomást helyez a logisztikai, szállítmányozó és fuvarozó vállalkozásokra. Megrendelői elvárás, hogy a fuvardíjak és a különböző költségek ne szálljanak el, miközben a szolgáltatásokat zöldíteni kell és további fejlesztéseket is elvárnak tőlünk – véli Gyulai Krisztina, az INCON-Logistic Kft. cégvezető-közgazdásza. Hatékonyságunk növelése lehet a kulcs versenyképességünk megőrzéséhez, amit a mesterséges intelligencián (MI) alapuló okostechnológiai fejlesztések nagyban támogatnak. A fuvarozók mindennapi munkáját közvetlenül érintő hasznos fejlesztések ugyan tudományos-fantasztikus filmbe illőek, és a legtöbb esetben még tesztelés alatt állnak, de a trendek kezdenek kirajzolódni. A logisztikában bevezetett technológiák és területek pedig továbbgyűrűzhetnek, így érdemes egy pillantást vetni ezekre.
Az utóbbi időben nemcsak a hétköznapi embert, de a logisztikával és szállítmányozással foglalkozókat is az tartja izgalomban, hogy az MI mit adhat az emberiségnek, valamint az iparágnak.
Miért is érdekes ez, milyen előnyünk származik belőle?
A szakember szerint eljutottunk a digitalizáció azon fokára, amikor érdemes az okostechnológia előnyeit kihasználni, hogy munkánkat hatékonyabbá tegyük, és egyben csökkentsük költségeinket. Nem mindegy, milyen költséggel mekkora előnyt tudunk bizonyos munkafolyamatok automatizálásával elérni. Németországi kutatások szerint a vállalkozások 70 %-a alkalmaz valamilyen típusú okostechnológiát 2030-ig. Valószínűsíthető, hogy minél korábban veszi valaki igénybe ezeket, annál jobb lesz a versenyképessége. A logisztikai költségek jelentősen csökkenni fognak. Gyorsulni fognak a szállítási folyamatok, kevesebb hiba lesz az ellátási láncban, valamint környezetbarátabb lesz a szállítás, így a kitűzött kibocsátási célokat könnyebben lehet elérni. Akik elzárkóznak az okos megoldások használatától, azok lemaradnak a versenyben.
A megrendelők elvárják, átalakultak a fogyasztási szokások
A logisztika az utóbbi időben átalakult. A Covid alatt az online szolgáltatások egyre fontosabbá váltak az életünkben, az online vásárlások száma pedig a jelenben is nő. Ezért törekedni kell rá, hogy a logisztika és a fuvarozás lekövesse a megnövekedett igényeket, hiszen a legtöbb megrendelt árut el kell juttatni a vásárlóhoz.
További előny: a munkahelyek biztonságossá tétele
Egy másik nagy előnye az MI rendszerek hadba állításának a munkahelyek biztonságossá tétele. A munkahelyi balesetek minimalizálása is lehetséges az MI rendszerek használatával, de – bizonyos felügyelet mellett – akár a termelést is non-stoppá lehet tenni.
Elveszi az emberek munkáját?
Gyulai Krisztina szerint a kérdésre egyértelműen nem a válasz, ugyanis a logisztikában és a fuvarozásban is munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Okostechnológiai megoldások ezen tudnak enyhíteni – részben felszabadítva az emberi munkaerőt –, akik így más feladatokat láthatnak el. Mindazonáltal még számos olyan munkakör és terület létezik, amelyet csak részben lehet automatizálni vagy ott robotokat alkalmazni.
Milyen technológiákról is van szó?
Az 5 leggyakrabban használt mesterséges intelligencián alapuló technológia:
– automatikus képfelismerés
– természetes beszéd
– virtuális asszisztens
– robot alapú folyamatautomatizálás
– fejlett gépi tanulás
Nézzük a példákat!
A szakember sorolja is, hogy ezekkel a technológiákkal milyen formában találkozhatunk már ma is.
Automatikus képalkotás/felismerés:
Biometrikus azonosító módszerek, mint például az ujjlenyomat vagy a retina leolvasásán alapuló megoldások már most ott vannak a mobiljainkon. Ezt használják különféle beléptető rendszerek is, amik főleg az általános biztonságot szolgálják. De üzemelnek jóval fejlettebb megoldások, amikor az MI rendszerek forma, súly alapján – akár vonalkód nélkül is – képesek azonosítani és kezelni egy terméket. Illetve a fuvarozás területén mindenképpen idetartozik az E-CMR rendszer használata.
A természetes beszédfelismerők és a virtuális asszisztensek
Ez a két terület ugyan még sok szempontból gyerekcipőben jár, de egyre több szolgáltatás alkalmaz a kommunikációra MI alapú technológiákat. Léteznek az élőbeszédet felismerő és akár azt alkalmazni képes robotok is. Ma már nem léphetünk fel egy banki vagy éppen autókereskedés honlapjára anélkül, hogy első körben ne a virtuális asszisztensek fogadjanak felugró chatablak formájában. Ezek a robotok még legtöbbször csak a beléjük programozott értékek, változók mentén képesek a kommunikációra. Ma még félresiklik a beszélgetés egy virtuális asszisztenssel az előre nem, vagy nehezen programozható esetekben, például, ha reklamációt nyújtunk be vagy bonyolult kérdésekkel bombázzuk – világít rá a szakember. Néhány éven belül viszont az öntanuló-automatizmusok alapján tökéletesen ki tudnak majd szolgálni minket.
Szoftver alapú folyamatautomatizálás: múltbeli adatok alapján dolgoznak
Az automatizált öntanuló rendszerek a múltbeli folyamatok alapján képesek kiszűrni, hogy melyik vevőnk/megbízónk milyen gyakorisággal, milyen útvonalon, mennyit szokott rendelni. Ezekhez az adatokhoz igazíthatjuk az autók számát – hívja fel a figyelmet a közgazdász. Meg tudjuk nézni, hogy egy adott időben milyen szállítási feladatokat tudunk kiosztani és egy járművel megvalósítani.
A raktártechnológiában használva csökkenthetjük a szállítási határidőket
Láthatjuk, hogy mikor hívnak le terméket partnereink a raktáradatbázisból, így az MI algoritmusának segítségével törekedhetünk a raktárkapacitás maximalizálására. A másik raktártechnikai kérdés pedig annak beállítása, hogy mennyivel azelőtt kell elindítanunk egy rendelést, hogy az akkorra érjen oda a megrendelőhöz, amikor pont felhasználná. Így előre lehet gondolkodni az ügyfél fejével, lerövidíthetjük a szállítási határidőt.
Persze ennek van minimális veszélye is – teszi hozzá a szakember, de az esetek nagy részében előre kiszámolható a megrendelő igénye a múltbéli ciklikussági adatokból. A várakozási idő csökkenésével pedig a szolgáltatás minősége, megbízhatósága javul.
Előre tervezhető, hogy hová, milyen nagyságú logisztikai központokat építsünk
Az egyéni szinteken túl iparági szempontból is lesz jelentősége az MI technológia alkalmazásának – mutat rá a cégvezető. A jövőben megfelelő adatelemzéssel előre lehet jelezni, hol lesz szükség ipari, logisztikai központok kialakítására. A nagyszámú múltbéli adatból megfelelő kapacitású központokat lehet kialakítani. Ezt alkalmazzák ma már a csomagpontok helyszíneinek megtervezésében, hogy melyik városban pontosan mennyi automatára van szükség és hová tegyék azokat. A fejlett gépi tanulás legjobb példája a logisztikában a számítógépes látás példája. Az Amazon raktárakban már ilyen alapú rendszereket használnak.
A robot alapú folyamatautomatizálás
Ez az egyik legelterjedtebb és legfontosabb MI vívmány, gondoljunk csak az otthoni robotporszívókra, fűnyírókra, de a raktározás számos folyamatát is automatizált robotokkal látják el a nagy cégeknél – folytatja Krisztina. A robotok képesek – jól megtervezett menetrend szerint – összekészíteni szállítmányokat, levenni egyes elemeket a polcról, becsomagolni, majd azt akár a szállítójárműbe is eljuttatni. A szakértő rávilágít, hogy a fejlett raktárakban és logisztikai központokban elkezdődött a hagyományos targoncák lecserélése az önvezető targoncákra, és az intralogisztikai robotok is egyre nagyobb szerepet kapnak a jövőben. A raktáron belüli árumozgatáshoz az INCON partnerei is használnak robotokat. Ők arról számolnak be, hogy csökkenteni tudták az üres utak számát, és használatukkal kevesebb az árukár. A robotok megállnak, ha akadály kerül eléjük, így biztonságos az alkalmazásuk. A vezető nélküli targoncákkal nehezebb árukat is mozgathatunk. A sorok között önjáró kiskocsik szállítják az árut, és a kanban rendszerekkel ötvözve ez a fajta automatizmus a valós fogyással együtt szolgálja ki használóit.
Fejlett MI alapú gépi tanulás – a leghasznosabb technológia
Az öntanuló MI rendszerekre a legjobb példa az útvonaltervezők használata. A programokat folyamatosan fejlesztik. Már csak az ökológiai lábnyom csökkentése miatt is rengeteg múlik azon, hogy az optimális útvonalat találjuk meg az áru célba juttatásához. Nemcsak a megtett kilométerek számát tudjuk előre kalkulálni: ha fontos a határidő, a rendszer képes előrejelezni a kialakult dugókat, sávlezárásokat. Lehet, hogy kilométerben ez többet jelent, de a just in time fuvarozásnál, vagy akár a vezetési és pihenőidők megtervezésénél is nagyon hatékony elem. Ezt akár a Google térképpel vagy a Waze alkalmazással is elérhetjük, de egyedi fejlesztéssel teljesen automatizálhatjuk a folyamatot, hiszen beprogramozhatjuk az eszközöket, hogy figyeljék a számunkra fontos információkat a világhálón, és ezeket felhasználva navigáljanak minket.
És a fuvarszervezés automatizálható?
Krisztina elmondja, hogy az irodai háttérmunkát lehet részben automatizálni, de a teljesen ember nélküli fuvarszervezést nehezen kivitelezhetőnek, költségesnek gondolja. Hiszen az emberi, főleg élő beszédes kommunikációt magyarul még nem képesek ezek a gépek megvalósítani. Az adatoknak digitálisan, gépelve kell beérkezniük, és a cégvezetőnek vannak fenntartásai, hogy az esetleges hirtelen változtatásokat milyen gyorsan tudja lekövetni egy automatizált rendszer.
Az adatelemzés automatizálása a legfontosabb, hiszen a megfelelő adatból következtethetünk, hogy miként növelhetjük hatékonyságunkat. Az MI másik nagy nyertese a marketing, mivel itt a megrendelőkkel folyó általános kommunikáció, a különböző e-mailkampányok előre behatárolt sztenderdek alapján hatékonyan bonyolíthatók.
A gátló tényezők
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a különböző partnerek sok esetben különböző rendszereket használnak, és a rendszerek között nehéz élő kapcsolatot létrehozni.
A sci-fi kategóriás fejlesztések
Nagyon gyorsan fejlődik a világ, már tesztelnek működés közben okosszemüvegeket. Ez a szemüveg tartalmaz olyan elektronikát, amellyel képesek leszünk szöveges üzenetet fogadni, szkennelni, fotózni, és akár e-mailt is kiküldeni.
Dolgoznak az okosutak építésén is, amelyek nemcsak a járművek adatait dolgoznák fel, hanem az utakra telepített napelemekkel a kamionok akkumulátor-töltését is szeretnék megoldani.
A fuvarozásban is jóval több az MI, mint gondolnánk
A szakértő hangsúlyozza, hogy a logisztikán belül rohamléptékben terjed az automatizálás, de a fuvarozó vállalkozások is számos MI-n alakuló technológiát használnak. Elég csak a járművek okostachográfjaira, a GPS-re vagy az olyan közlekedésbiztonsági megoldásokra gondolni, mint a sávkövető-rendszerek. De ilyen az automata követési távolság betartásához, a tolatáshoz, a holttér figyelését elősegítő radar- és kamerarendszer vagy éppen az adaptív tempomat. A következő nagy lépés az önjáró, vezető nélküli teherautók közlekedésbe állítása lesz. Amint biztonságosan tudnak közlekedni, nagy számban ellephetik az utakat. Ezzel hosszútávon számolni kell, és alkalmazásuk a munkaerőhiányra is részbeni megoldást jelenthet.
——————————————————————————————————————-
Drónok a logisztikában és a fuvarozásban – kell-e tartani tőle?
A logisztika területén a raktárakban évek óta használnak drónokat, de mára a könnyű áruk szállításában is megjelentek. Egyelőre még országonként eltérő, hogy miként szabályozzák a légifolyosók biztonságát és egyéb repülésbiztonsági kérdéseket, de a jövőben az áruszállítás bizonyos területein előtérbe kerülhet ez a technológia. A sürgős, határidős, kisméretű áruk – például donorszervek – szállításánál várja a szakember az áttörést. Ugyanakkor Európa-szerte és az USA-ban is tesztelik a drónos ételkiszállítást, ami akár el is tüntetheti az ételfutár-szolgáltatókat.
——————————————————————————————————————–
Megéri fuvarozóként befektetni az okostechnológiába?
Ez elkerülhetetlen. A fuvarozó, szállítmányozó cégek nagysága azt is befolyásolja, mennyi adattal dolgoznak, így az okostechnológiákba fektetett pénz a nagyobb cégeknél hamarabb térül meg. Ettől függetlenül egy okosberuházás egy kisebb cégnél is hasznos lehet – véli a cégvezető. A szakember saját cégének, az INCON-Logistic Kft.-nek a példáját hozza, ahol érdemes volt bizonyos folyamatokat automatizálni. Évente 15 ezer szállítási tétellel dolgoznak, több adatból nagyobb biztonsággal lehet elemezni és jó eredményt elérni. Fuvarszervezési programokba pedig cégmérettől függetlenül érdemes befektetni, mert ezzel növelhető a hatékonyságunk és versenyelőnyünk.
Mi a helyzet az önvezető teherautókkal?
Az önvezető teherautó kérdése óvatosságot és előrelátást követel meg a cégvezetőktől. Egyértelmű előnyei – nincs sofőr és 0-24 órás kihasználtsággal üzemelhet – egyelőre csak elméletiek, hiszen tankolni/tölteni így is kell. Jelenleg rövidebb utakon tesztelik. Közgazdászként Krisztina úgy gondolja, hogy a kis cégek kivárják azokat az adatokat, amelyek alapján a gazdaságossági számításokat el tudják végezni. Arra azért felhívja a figyelmet a szakértő, hogy a jövőben azon cégvezetőknek lesz érdemes elgondolkodniuk, akiknél a sofőrök vándorlása a növekedés gátja, ezért hosszútávon megtérülhet az önvezető technológiába való befektetés.
Sebestyén Szabolcs
