Olvasónkat nemrég megbüntették a fővárosban behajtási engedély hiánya miatt. Meglepődve vette tudomásul, hogy a közterület-felügyelő a bírság mellett 3 büntetőpontot is kiosztott. Valóban adhatnak büntetőpontokat a „közteresek“?
Ha röviden kell válaszolnunk a feltett kérdésre, akkor azt mondjuk, hogy igen, adhatnak büntetőpontot is. Hasonló jogosultságuk van, mint a rendőröknek, bár nem minden esetben indíthatnak eljárást.
Szabálysértési eljárást több hatóság is indíthat. Nemcsak a rendőrség jogosult erre, hanem például
– a fővárosi, megyei, járási kormányhivatal,
– a NAV,
– a katasztrófavédelem,
– a közlekedési hatóság ellenőre,
– a természetvédelmi őr
– és természetesen a közterület-felügyelő is.
Mikor adhat büntetőpontot a közterület felügyelő?
A közlekedéssel kapcsolatos szabálysértések közül a közterület-felügyelő a KRESZ 40-41. paragrafusának megsértése esetén szabhat ki helyszíni bírságot. Ezek a megállással, várakozással, behajtással, behajtási korlátozással kapcsolatos szabályok. Ezek között találunk olyan kiemelt szabálysértéseket, amik büntetőpont kiszabásával is járnak:
– megállás útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-es távolságon belül (2 pont)
– megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt (6 pont)
– megállás kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a lámpa vagy tábla észlelését akadályozza (6 pont)
– megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt (6 pont).
A közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, és közigazgatási hatósági intézkedéseket is indíthat. A közigazgatási eljárás ebben az esetben azt jelenti, hogy az eljárás nem a tetten ért vétkessel szemben indul meg, hanem objektív alapon, a jármű üzembentartójával szemben intézkedik a hatóság. Nem vizsgálják, hogy ki volt az elkövető, hanem küldik a csekket az üzembentartónak.
Fuvarozóként jól ismerjük a 156/2009 számú kormányrendeletet, amit legtöbbször csak bírságrendelet néven említünk. Ez sorolja fel, hogy mely szabálysértések esetén indulhat közigazgatási eljárás és azoknak mi a büntetési tétele. A szabálysértések közül közterület-felügyelő az alábbi esetekben indíthat eljárást a járművezetővel szemben, vagy ha nem állapítható meg, hogy ki vezetett, akkor az üzembentartóval szemben:
– behajtási tilalom
– kötelező haladási irány
– korlátozott forgalmú övezetekre vonatkozó rendelkezések megsértése.
E szabálysértések mindegyike 30-50 ezer forint közigazgatási bírsággal jár, valamint 4-4 büntetőponttal.
Ilyen esetekben a közterület-felügyelő is jogosult eljárást indítani. Nemcsak az álló jármű tulajdonosát bírságolhatja, hanem meg is állíthatja az autót. A bírságoláshoz nincs szükség külön határozathozatalra, ezt helyszínen kiszabhatja a közterületfelügyelő (ha ismert az elkövető). Ha az elkövető a helyszínen nem vitatja a jogsértést, tudomásul veszi a bírságot, akkor később már nem lehet fellebbezni a döntéssel szemben. Legfeljebb bírósági felülvizsgálatot lehet kérni a jogerős határozattal szemben 8 napon belül. Ha az elkövető nem veszi tudomásul a helyszínen kiszabott bírságot, ha vitatja a jogsértést, akkor közigazgatási hatósági eljárás indul vele szemben a területileg illetékes rendőrkapitányságon.
Lehetőleg tehát ne vitassuk a közterület-felügyelők jogát arra, hogy a helyszíni bírság mellé büntetőpontot is kiszabjon, ha szabálysértést követünk el!
Nagy Csaba
