A kata módosítása akkora változást jelent egyes kiadózók és megbízóik számára, amihez fogható brutális adóemelés még nem volt a rendszerváltás utáni Magyarországon. A kormány egyetlen mozdulattal tesz tönkre vállalkozásokat, lehetetleníti el sok ezer ember megélhetését a 40 százalékos kata-adó bevezetésével. Bár a hangoztatott cél a kiskapuk bezárása lett volna, az adóemelés törvényesen működő vállalkozók ezrei számára hoz többmillió forintos veszteséget. Azok járnak nagyon rosszul, akik évi 3 milliónál többet számláznak egy-egy megbízónak, vagy ilyen értékben adnak megbízást katás vállalkozásnak.

Még meg sem szavazta a parlament a kisadózás eddigi szabályait felrúgó törvénymódosítást, amikor már volt olyan katás vállalkozó, aki emiatt veszítette el a megbízását. Egy jövő évre is áthúzódó projekt tárgyalása során a megbízó eleve eldöntötte, hogy nem fog kisadózó vállalkozással szerződni, mert nem akar 40 százalékos különadót fizetni. A katás vállalkozások megbízások sorától esnek így el, miközben senki nem érti, hogy valójában miért is került a kormány célkeresztjébe. Az érintett vállalkozásoknak pedig mindössze fél évet ad a kormány arra, hogy átalakítsák a működésüket.

Miért vették célba a katásokat?

Több mint egy éve lebegteti a kormány, hogy sorra kerülhet a kisadózói törvény módosítása. A módosításra elvileg az szolgáltat okot, hogy sokan visszaélésszerűen alkalmazzák a katázást. Biztosan vannak ilyenek, de a politikusi nyilatkozatokban rendre meg-megjelenő tömeges visszaéléseket a NAV vizsgálatai nem mutatták ki még egyszer sem. A nyilatkozatok forrását többször is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésében találjuk meg – Parragh László kamarai elnök volt az elmúlt években a kisadózás szigorításának legfőbb szószólója.

Tény, hogy a kisadózás egyszerűsége több kiskaput is nyitva hagyott. Jellemzően három olyan visszaélés-típus alakult ki, amiket most igyekeznek bezárni:

– katás jogviszony munkaviszony helyett

– cégtulajdonos katás cégbe menti ki a pénzét

– többes katás jogviszony.

Az első pont egyszerűen azt jelenti, hogy a vállalkozások kisadózó vállalkozóként jelentenek be valójában alkalmazottként dolgozó embereket. Állítólag ezres nagyságrendben találhatók ilyen színlelt szerződések. Állítólag, mert bár évek óta az ilyenek felderítése a NAV egyik célpontja, mégsem hallani tömeges visszaélések lefüleléséről. A szigorítás fő célja ennek a megállítása lenne.

A katás lehetőségeket a cégtulajdonosok is felismerték. A céges nyereség kivételének lett egy olcsó módszere a kata. A tulajdonos alapít egy kisadózó vállalkozást, s leszámláz valami szolgáltatást a saját cégének. A katás cégből pedig már a havi 50 ezer forint befizetésével szabadon kiveheti a pénzt. Nem kell szja-t, nyereségadót, osztalékadót sem bármi mást sem fizetnie, s havi egymilliót kockázat nélkül kiszámlázhat saját cégének.

A harmadik módszer a többes katázás, amit eddig nem tiltott a törvény. Valaki egyéni vállalkozóként főállású, mellette akár több bt. kültagjaként mellékállású kisadózó is lehet egyszerre. Így nem évi 12 millió forintig, hanem akár többször ennyi forintig élvezheti a kisadózás előnyeit.

Ezt a három kiskaput igyekszik bezárni a kormány a kisadózás szigorításával. Csak éppen az elkészült törvénymódosítás nagyon mellélő, és olyanok munkáját teszi lehetetlenné, akik teljesen szabályosan és törvényesen működnek kisadózó vállalkozóként.

Mi történik? A kisadózói törvény módosítása

A módosítás nem változtatja meg a kata éves keretét, az marad továbbra is 12 millió forint. Nem változik az adó összege sem – marad 25, 50 vagy 75 ezer forint.

Viszont büntetőadóval sújtják azokat, akik nem sok kicsi ügyféllel dolgoznak, hanem egy vagy néhány nagy ügyfélnek számláznak. Ha egy éven belül egy másik vállalkozásnak a kisadózó 3 millió forint fölött számláz, akkor a 3 milliót meghaladó részre 40 százalékos büntetőadót vetnek ki jövő év elejétől.

Kiket érint a büntetőadó?

A kormány logikája szerint a tipikus kisadózó valami olyan kisvállalkozó, aki sok ügyfelének végez valami apró szolgáltatást – legyen ő fodrász, szobafestő vagy akár könyvelő. Ha nagy összeget kap egy megbízótól, az csak azért lehet, mert a vállalkozási szerződéssel munkaviszonyt lepleznek és a kisadózó valójában havi fizetést kap vállalkozói díj címén. Még csak nem is valami magasan húzzák meg a képzeletbeli határt – a kormány szemében egy állandó kapcsolatnál havi 250 ezer forintos vállalkozói díjnál kezdődik a leplezett munkabér-fizetés.

Valójában ez a törvény minden olyan katás vállalkozót érint, aki kevés állandó ügyfélnek dolgozik, aki projektalapon dolgozik, vagy jellemzően nagy megbízásokkal foglalkozik. Csak néhány példa:

• egy ingatlanközvetítő, aki nagy értékű ingatlanokat ad el. A jutaléka meghaladhatja a 3 millió forintot.
• Építész tervező, aki egy építészirodának vállalkozóként számlázva adja át az elkészült munkáját. Egy-két nagyobb tervezés díja már el is éri a 3 milliót.
• Szabadúszó grafikus, aki elnyeri egy cég teljes arculatának kialakítását. A teljes projektérték bőven 3 millió felett van.
• Webdizájner, weboldalkészítő, aki felépít egy bonyolultabb weboldalt.
• Ügyvéd, jogtanácsos éves leszámlázott ügyvédi díja egy megbízójának.
• Bármilyen összetett szakértői szolgáltatás, hosszabb időre szóló tanácsadás díja.
• Villanyszerelő, üveges, burkoló, bármelyik szakiparos vállalkozó, aki egy-egy nagyobb beruházásra kapja a megbízási díját.

A felsoroltak mindegyike valódi vállalkozó, nem bújtatott alkalmazott. Ám most mindegyikük azzal szembesül, hogy megbízási díjuk 3 millió fölötti részét fűnyíróként 40 százalékos adóval bünteti a kormány. Ha egy projekt mondjuk 5 millió forintot hoz egy év alatt, akkor a megbízónak az 5 millión felül még plusz 800 ezer forintot adóként is ki kell fizetnie.

Az sem életszerű, hogy a nagyobb értékű vállalkozói szerződéseket alakítsák át alkalmazotti jogviszonnyá. Aki egy évben 3-4 nagyobb ügyféllel dolgozik, melyiknél legyen alkalmazott?

Ki fizeti a büntetőadót?

A törvénymódosítás szerint a 40 százalékos büntetőadót nem a kisadózó fizeti, hanem az a cég, ami a vállalkozói díját kifizeti. Ez hátrányos megkülönböztetéshez vezet, sérti a vállalkozások egyenlőségét. Bármely cég hamar rá fog jönni, hogy neki többe kerül kisadózóval dolgoztatni. A kisadózókat a nagyobb megbízások esetén egyenesen kerülendő páriának fogják tekinteni, kizárják őket a fontosabb megrendelésekből. Az ő szemszögükből jogosan, hiszen ha nem kisadózó végzi a munkát, akkor nincs plusz adó, ha kisadózó végzi, akkor 40 százalékos adót kell fizetni. Ez tisztességtelen megkülönböztetés, igazságtalan elbánás a kisadózókkal szemben.

A pontos előírások

Nincs többes katázás. Magánszemély csak egy jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Ha már kisadózóként szerepel valaki a nyilvántartásban, akkor a NAV a következő katás bejelentkezést már nem fogadja el.

A korábbi, meglévő többes jogviszonyok közül ki kell választani azt, amelyiket meg akarjuk tartani. Ha valaki 2021. január 1-ig nem dönti el, hogy melyik katás jogviszonyát akarja megtartani, akkor a legkorábban bejegyzett marad meg, a többit törlik a nyilvántartásból.

Kapcsolt vállalkozások közötti, jellemzően egy ember több vállalkozása vagy házastársak vállalkozása között minden pénzmozgásra 40 százalék adót kell fizetni.

Ha egy vállalkozás a kisadózónak egy éven belül összeszámítva 3 millió forint feletti bevételt juttat, akkor a 3 millió feletti részre a kifizetőnek 40 százalékos adót kell fizetnie. Ezt tehát a katás vállalkozás megbízójának kell fizetnie.

Ha a katás vállalkozó külföldről kap 3 millió forint feletti összeget egy éven belül összeszámítva egy megbízótól, akkor a katás vállalkozó fizet ez után 40 százalék adót.

A kisadózónak minden szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell megbízóját arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. A már meglévő szerződéses kapcsolatokban 2021. január 15-ig kell a megbízó számára ezt a tájékoztatást írásban átadni.

Tiltakozik a könyvelők egyesülete

A katázás szabályainak ilyen mértékű átalakítása ellen elsőként a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete emelte fel a hangját. Az egyesület szerint a kormány egyszerűen nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási vagy megbízási jogviszony pontosan nem választható szét, sehol a világon. A COVID-19 járvány alatt kiderült, hogy egyre több olyan munkakör van, aminek az ellátásához nincs is szükség a fiatalok körében amúgy is elavultnak tartott munkaviszonyra. Szerintük súlyos hibát követ el a kormány. A 3 millió forintos határral és a többes katázás betiltásával ellehetetleníti azokat is, akik soha sem álltak munkaviszonyban, viszont rendre nagyobb megrendelőket, ügyfeleket szolgálnak ki – írja közleményében Ruszin Zsolt, a szervezet elnöke.

Időközben, a törvénymódosítástól függetlenül a NAV is kiadott egy szűkszavú közleményt, miszerint: “A NAV az év második felében kiemelten vizsgálja a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a kata-alanyokkal kötött szerződéseket, a bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében.

Nagy Csaba