A koronavírus miatt kialakult válság a kisebb fuvarozó vállalkozásokat sújtja jobban, de az érdekvédő szervezetek szerint nem csak nekik kell mentőövet nyújtani. Támogatni kell a teljes ágazatot, különben a magyar fuvarozók helyét átveszik a lengyelek, románok, bolgárok.
Az elmúlt hetekben mintegy 30 százalékkal estek vissza a fuvarmegbízások. Bizonyos esetekben, például a főként Olaszországba fuvarozó vállalkozásoknál ez az arány a 70 százalékot is eléri – derül ki a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) márciusi felméréséből, amelyben fuvarozókat és buszos vállalkozásokat kérdeztek tapasztalataikról, helyzetükről. A bevételcsökkenés a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat érinti a legrosszabbul. Ők csak rövid távon tudják finanszírozni a működésüket, legfeljebb 30-60 napra elegendő tartalékkal rendelkeznek. A cégek egyelőre talpon vannak, mindenki próbálja valahogyan megtartani a helyzetét és csökkenteni a kiadásait. Van, aki ideiglenesen kivonja a forgalomból a járműveit, van, aki a dolgozók munkabérét, munkaidejét csökkenti, a legrosszabb esetben pedig leépítenek.
Hogy hány dolgozót bocsátottak el, nem lehet tudni pontosan. Sok gépkocsivezető maga mondott fel a korábbi karantén szabályok miatt. Ezt ugyanis nemcsak rájuk, hanem esetenként a családtagjaikra is alkalmazták, így a karantén ideje alatt ők sem tudtak dolgozni. – Áprilistól már egy gépkocsivezető sem kerül hatósági házi karanténba, a munkájukat azonban még mindig nehezíti, hogy nem kezelik őket kiemelten. Nincsenek például zöld sávok a határokon, sőt az osztrák kishatárokon (Sopron, Kópháza) május 1-jétől visszaállították a 7,5 tonnás súlykorlátozást – mondja Árvay Tivadar, az MKFE kommunikációs vezetője. – A hivatásos gépkocsivezetőket már a veszélyhelyzet kezdetén közfeladatot ellátó személyekké kellett volna nyilvánítani, ahelyett, hogy a karanténszabályokkal „üldözötté” tették őket. Számos panaszt kapunk még ma is, hogy nem engedik őket tisztálkodni, nem használhatják a mellékhelyiségeket a le- és felrakóhelyeken. Miközben a járványügyi szabályokat ők tartják be a leginkább, egyedül, elkülönítve dolgoznak – említi Árvay Tivadar.
A környező országok gyorsan, hatékonyabban segítettek
Nyilvánvaló, hogy az új megbízásokat a vállalkozások nem tudják azonnal teljesíteni, ha nincs bevethető járművük és gépkocsivezetőjük. Ahhoz, hogy fenn tudják tartani a teljes kapacitásukat, állami támogatásokra lenne szükség. Az MKFE szerint az eddigi kormányzati intézkedések ugyan segítséget jelentenek, de nem elegendőek ahhoz, hogy a fuvarozók túléljék a válság következő hónapjait. További, a fuvarozókra szabott és hosszabb távú beavatkozásokra van szükség.
Példaként említik Németországot, ahol a kisvállalkozásokat 9-15 ezer eurós vissza nem térítendő támogatással segítik, a nagyvállalatokat pedig kedvezményes hitelekkel és kamatmentesen elhalaszthatják az adófizetést is év végéig. A német állam a nettó munkabér 60 százalékát fizeti, gyermekes családoknál 67 százalékát. – A környező országok olyan intézkedéseket hoztak, amik már rövid távon is komoly segítséget, így versenyelőnyt jelentenek a cégeknek. Horvátországban a logisztikai ágazatban dolgozók 3 hónapig havi 150 ezer forintnak megfelelő állami bértámogatást kapnak, Csehországban 60 százalékos a bérkompenzáció, Szerbiában 2021-re halasztottak minden adó- és járulékfizetési kötelezettséget, és minden munkavállaló egyszeri 750 eurós támogatást kapott, Szlovákia pedig akár 540 euróig terjedő bérkiegészítést ad a dolgozóknak – sorolja Árvay Tivadar.
Járvány után: hogyan kerülhető el az összeomlás?
Ahhoz, hogy a fuvarozó cégek a járványhelyzet enyhülését követően is fennmaradjanak, számos könnyítésre, állami támogatásra lenne szükség nálunk is. A magyar fuvarozók jelentős része kis- és közepes (családi) vállalkozás, de kiegészítik egymást a nagyobb társaságokkal, hiszen a legtöbb multi tucatjával dolgoztat alvállalkozókkal. Ezért fontos a teljes ágazat hatékony támogatása. E nélkül a magyar cégek helyét átveszik a külföldi, például lengyel, román, bolgár fuvarosok.
Árvay Tivadar emlékeztetett: az MKFE – együttműködve a NiT Hungaryvel – összeállított egy javaslatcsomagot, ami az eddigi kormányzati intézkedéseket bővítené ki, és közép- és hosszú távon is segítséget jelentene. Eszerint
– a bértámogatási rendszert a német modell szerint kellene megvalósítani nálunk is. A támogatás 100 százalékos munkaidő csökkenés esetére is járna. Emelni kell a támogatás összegét, márciusig visszamenőleg folyósítani, és meg kellene hosszabbítani legalább 2020 végéig.
– Fel kellene függeszteni az adófizetéseket, felgyorsítani az áfavisszatérítést, felülvizsgálni a biztosítási díjak rendszerét. Egyszerűsíteni és gyorsítani kellene az adminisztrációt, például a haszongépjárművek forgalomból történő kivonását vagy visszahelyezését.
– A jelenlegi helyzetben a gépkocsivezetők nem tudják ellenőrizni a rakodást, így a szerelvény könnyen tengelytúlsúlyos lesz. Az érdekképviseletek kérik a TSM-rendszer felfüggesztését, vagy a korábban alkalmazott 500 kilogrammos tűréshatár visszaállítását.
– Javasolják, hogy vonják vissza az úthasználati díj 3,4 százalékos emelését, vezessék be a nagyfelhasználói kedvezményt, ami a hazai fuvarozóknak jelenthet versenyelőnyt.
– Kérik, hogy a 2020-ra megvásárolt matricák érvényességét hosszabbítsák meg egy évvel, 2021 végéig, mivel a jelenleg álló autóbuszok ezeket nem tudják kihasználni.
– Különösen fontos lenne a közúti közlekedési engedélyek vizsgálatának szigorítása, amire az e-reg rendszer alkalmas lehet. Ezzel a rendszerrel vissza lehetne szorítani a mind nagyobb számban megjelenő nemzetközi fuvarozók ügyeskedéseit. Az elmúlt hetekben ugyanis látványosan megszaporodtak a magyar felrakóhelyeken a külföldi járművek, amelyek – drasztikusan aláígérve a magyar cégek árainak – sorra kapják a megbízásokat.
Szilágyi Katalin
